Kettős állampolgárság: Baracskai József tartózkodott a szavazáskor (frissítve)

Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot. Baracskai József tartózkodott a szavazáskor.

Sámel József

A parlamentben a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvénymódosítás szerdai szavazásakor Baracskai József (MSZP) zalai képviselő tartózkodott a voksolástól. (A többi zalai szenátor igennel szavazott, a szocialisták soraiban hárman nemmel, míg 21-en egyáltalán nem szavaztak.)


– A frakciónk az egyéni meggyőződésre bízta a szavazást, a tartózkodásom oka az, hogy túl sok a megválaszolatlan kérdés az érzelmileg vezérelt indítványban – válaszolta lapunknak a képviselő, amikor a döntésének okait firtattuk. – Nagyon rosszkor jött ez a javaslat, hibás az időzítés, láthatjuk a heves szlovák reakciókból is. Az állam és a nemzet nem kell hogy összekeveredjen, a nemzeti identitást ketté kell választani a jogi megoldásoktól. Sajnálatos, hogy nemhogy a hazai, de még a határon túli magyar szervezetekkel sem történt érdemi konzultáció arról, mikor, milyen formában hasznos számukra a kettős állampolgárság. Az itthoniak vélekedéséről szerintem az 2004-es népszavazás volt az utolsó felmérés, amikor kiderült, 1,5 millió választó gondolta úgy, szükség van a kettős állampolgárságra, míg a többség el se ment szavazni. Gond az is, hogy ki, hogyan értelmezi a magyar felmenőket, a nyelvtudást, vagy az állandó lakhelyet, az itt tartózkodást. Kérdés, mire jogosít az állampolgárság, s mitől foszt meg. Például Markó Béla kieshet a román kormányból, ha kettős állampolgár lesz. Valóban ezt akarjuk? Tartok tőle, a tudati infantilizmust lovagolja meg a törvény.

OLDALTÖRÉS: A szlovák parlament módosította az állampolgársági törvényt



A szlovák parlament módosította az állampolgársági törvényt

Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.

A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
   
Az állampolgárnak kötelessége lesz a jövőben bejelenteni, ha egy új állampolgárságért folyamodik. E kötelesség elmulasztását 3319 euróval fogják büntetni.
   
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.
   
A törvénymódosítás - miután az államfő is aláírja - július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
   
A módosítást a három koalíciós párt - Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
   
Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és  Keresztény Unió (SDKU) megoldási javaslatát a törvényhozás elutasította. Az SDKU azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
   
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a szlovák állampolgársági törvény módosítását és elutasítja azt - közölte a magyar párt.
   
"Az MKP kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni" - olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
   
"Az MKP reméli, hogy a szlovákiai parlamenti választások után lecsillapodnak az indulatok, s Szlovákia és Magyarország kormányai megoldást találnak erre a mesterségesen felfújt problémára" - mondta a szóvivő.



A szlovák parlament módosította az állampolgársági törvényt

Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.

A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
   
Az állampolgárnak kötelessége lesz a jövőben bejelenteni, ha egy új állampolgárságért folyamodik. E kötelesség elmulasztását 3319 euróval fogják büntetni.
   
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.
   
A törvénymódosítás - miután az államfő is aláírja - július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
   
A módosítást a három koalíciós párt - Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
   
Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és  Keresztény Unió (SDKU) megoldási javaslatát a törvényhozás elutasította. Az SDKU azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
   
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a szlovák állampolgársági törvény módosítását és elutasítja azt - közölte a magyar párt.
   
"Az MKP kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni" - olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
   
"Az MKP reméli, hogy a szlovákiai parlamenti választások után lecsillapodnak az indulatok, s Szlovákia és Magyarország kormányai megoldást találnak erre a mesterségesen felfújt problémára" - mondta a szóvivő.



A szlovák parlament módosította az állampolgársági törvényt

Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.

A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
   
Az állampolgárnak kötelessége lesz a jövőben bejelenteni, ha egy új állampolgárságért folyamodik. E kötelesség elmulasztását 3319 euróval fogják büntetni.
   
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.
   
A törvénymódosítás - miután az államfő is aláírja - július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
   
A módosítást a három koalíciós párt - Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
   
Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és  Keresztény Unió (SDKU) megoldási javaslatát a törvényhozás elutasította. Az SDKU azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
   
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a szlovák állampolgársági törvény módosítását és elutasítja azt - közölte a magyar párt.
   
"Az MKP kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni" - olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
   
"Az MKP reméli, hogy a szlovákiai parlamenti választások után lecsillapodnak az indulatok, s Szlovákia és Magyarország kormányai megoldást találnak erre a mesterségesen felfújt problémára" - mondta a szóvivő.

OLDALTÖRÉS: Elfogadta a Ház a kettős állampolgárságról szóló törvényt



Elfogadta a Ház a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Az Országgyűlés 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását.
   
Nemmel voksolt az előterjesztésre Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint a szocialista Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak. Igennel szavazott a 224 fideszes és 34 kereszténydemokrata mellett 32 szocialista és 11 LMP-s politikus. Támogatta a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin, nem vett részt a szavazásban Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök, illetve Kovács László egykori külügyminiszter és uniós biztos.
   
Az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
   
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
   
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
   
A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Ezzel szemben a még hatályos szabályozás szerint a kedvezményes honosítás feltétele a magukat magyar nemzetiségűnek valló, magyar felmenőkkel rendelkező nem magyar állampolgárok számára, hogy a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakjanak.
   
Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent a határon túli magyarok egyéni kérelemre történő kedvezményes honosítása. A külügyi tárca várományosa, miután fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök, elmondta: hátrányos megkülönböztetést jelent, ha a szlovák parlament úgy dönt, hogy megfosztja a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Mint közölte, semmivel nem igazolható egy "ilyen típusú megtorlás".
   
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: semmiféle etnikai, vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a törvényben, így az európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A leendő miniszterelnök-helyettes azt mondta, soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy "a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek".
   
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt közölte: a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a parlamenti többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el a voksolást.
   
Gyurcsány Ferenc az MTI-nek elmondta: azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez "egy rosszízű külpolitikai diktátumként" látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni.  Hozzátette, "ha nincsen szerencsénk", a törvény ehelyett további fertőzést okoz. Szanyi Tibor azzal indokolta szavazatát: "egy országnak nem biztos, hogy olyan állampolgárokra van szüksége, akik nincsenek ott".
   
A Jobbik üdvözölte az állampolgárságról szóló törvény módosításának elfogadását, a párt a jogszabályt a "nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának" tartja. Vona Gábor pártelnök egy rádióinterjú miatt nem vett részt a szavazáson, noha - mint közölte - "akár a Marsra is elment volna", hogy a szavazáson jelen legyen, azonban rosszul tájékozódott annak időpontjáról.
   
A Nézőpont Intézet szerdán közölt felmérése szerint egy "most vasárnapi" népszavazáson tízből hatan támogatnák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Ez hét százalékponttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.
   
Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.
   
A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
   
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.



Elfogadta a Ház a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Az Országgyűlés 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását.
   
Nemmel voksolt az előterjesztésre Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint a szocialista Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak. Igennel szavazott a 224 fideszes és 34 kereszténydemokrata mellett 32 szocialista és 11 LMP-s politikus. Támogatta a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin, nem vett részt a szavazásban Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök, illetve Kovács László egykori külügyminiszter és uniós biztos.
   
Az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
   
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
   
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
   
A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Ezzel szemben a még hatályos szabályozás szerint a kedvezményes honosítás feltétele a magukat magyar nemzetiségűnek valló, magyar felmenőkkel rendelkező nem magyar állampolgárok számára, hogy a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakjanak.
   
Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent a határon túli magyarok egyéni kérelemre történő kedvezményes honosítása. A külügyi tárca várományosa, miután fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök, elmondta: hátrányos megkülönböztetést jelent, ha a szlovák parlament úgy dönt, hogy megfosztja a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Mint közölte, semmivel nem igazolható egy "ilyen típusú megtorlás".
   
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: semmiféle etnikai, vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a törvényben, így az európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A leendő miniszterelnök-helyettes azt mondta, soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy "a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek".
   
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt közölte: a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a parlamenti többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el a voksolást.
   
Gyurcsány Ferenc az MTI-nek elmondta: azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez "egy rosszízű külpolitikai diktátumként" látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni.  Hozzátette, "ha nincsen szerencsénk", a törvény ehelyett további fertőzést okoz. Szanyi Tibor azzal indokolta szavazatát: "egy országnak nem biztos, hogy olyan állampolgárokra van szüksége, akik nincsenek ott".
   
A Jobbik üdvözölte az állampolgárságról szóló törvény módosításának elfogadását, a párt a jogszabályt a "nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának" tartja. Vona Gábor pártelnök egy rádióinterjú miatt nem vett részt a szavazáson, noha - mint közölte - "akár a Marsra is elment volna", hogy a szavazáson jelen legyen, azonban rosszul tájékozódott annak időpontjáról.
   
A Nézőpont Intézet szerdán közölt felmérése szerint egy "most vasárnapi" népszavazáson tízből hatan támogatnák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Ez hét százalékponttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.
   
Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.
   
A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
   
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.



Elfogadta a Ház a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Az Országgyűlés 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását.
   
Nemmel voksolt az előterjesztésre Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint a szocialista Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak. Igennel szavazott a 224 fideszes és 34 kereszténydemokrata mellett 32 szocialista és 11 LMP-s politikus. Támogatta a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin, nem vett részt a szavazásban Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök, illetve Kovács László egykori külügyminiszter és uniós biztos.
   
Az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
   
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
   
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
   
A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Ezzel szemben a még hatályos szabályozás szerint a kedvezményes honosítás feltétele a magukat magyar nemzetiségűnek valló, magyar felmenőkkel rendelkező nem magyar állampolgárok számára, hogy a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakjanak.
   
Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent a határon túli magyarok egyéni kérelemre történő kedvezményes honosítása. A külügyi tárca várományosa, miután fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök, elmondta: hátrányos megkülönböztetést jelent, ha a szlovák parlament úgy dönt, hogy megfosztja a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Mint közölte, semmivel nem igazolható egy "ilyen típusú megtorlás".
   
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: semmiféle etnikai, vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a törvényben, így az európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A leendő miniszterelnök-helyettes azt mondta, soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy "a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek".
   
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt közölte: a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a parlamenti többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el a voksolást.
   
Gyurcsány Ferenc az MTI-nek elmondta: azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez "egy rosszízű külpolitikai diktátumként" látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni.  Hozzátette, "ha nincsen szerencsénk", a törvény ehelyett további fertőzést okoz. Szanyi Tibor azzal indokolta szavazatát: "egy országnak nem biztos, hogy olyan állampolgárokra van szüksége, akik nincsenek ott".
   
A Jobbik üdvözölte az állampolgárságról szóló törvény módosításának elfogadását, a párt a jogszabályt a "nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának" tartja. Vona Gábor pártelnök egy rádióinterjú miatt nem vett részt a szavazáson, noha - mint közölte - "akár a Marsra is elment volna", hogy a szavazáson jelen legyen, azonban rosszul tájékozódott annak időpontjáról.
   
A Nézőpont Intézet szerdán közölt felmérése szerint egy "most vasárnapi" népszavazáson tízből hatan támogatnák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Ez hét százalékponttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.
   
Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.
   
A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
   
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.

OLDALTÖRÉS: A kettős állampolgárságról

 

 

 

A kettős állampolgárságról

Kiemelten kedvezményes honosítási lehetőséget vezet be származási alapon az új, az Országgyűlés által szerdán elfogadott magyar állampolgárságról szóló törvény, amely lerövidíti az eljárási határidőket is.

A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását.
   
Az új szabályok már nem követelik a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismeretek vizsgát, és azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő. Új elemként került bele a jogszabályba, hogy a kérelmezőnek - ha esetleg nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt - elég valószínűsítenie magyarországi származását.
   
Az eddigi általános kedvezményes honosítási okok továbbra is fennmaradnak, azzal az eltéréssel, hogy a jövőben már nem azt kell vizsgálni, hogy az illető honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti-e, hanem azt, hogy a honosítás az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti-e. (Ez szabály a nem magyar nemzetiségűek honosítására is vonatkozik.)
   
Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását; a magyar nyelvtudását igazolja (ez utóbbitól el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).
   
A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidül le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
   
A honosításról illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.
   
A honosítási kérelmeket be lehet nyújtani a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.
   
A törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Eddig az időpontig megszülethetnek a törvény végrehajtási rendeletei, köztük az a miniszter rendelet, amely kijelöli a honosítási visszahonosítási feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet, vagyis az  állampolgársági ügyekben eljáró szervet.
   
A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdéséről - a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezésére - 2004. december 5-én érvényes, de eredménytelen népszavazást tartottak: a szavazók 51,55 százaléka szavazott igennel, és 48,45 százaléka nemmel, azonban az igen szavazatok aránya alig 18,9 százalék körüli volt. Az Alkotmány szerint a népszavazás csak akkor eredményes, ha legalább a szavazók fele, de az összes választópolgár több mint egynegyede azonos módon szavaz.
   
A népszavazásra feltett kérdés a következő volt: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
   
A kormány 2005. januárjában javaslatot tett az állampolgársági törvény módosítására, amely 2006. januárjától úgy módosult: kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt. Ez a törvény vezette be az úgynevezett nemzeti vízumot, amely többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít, ugyanakkor munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra nem.

Ezek is érdekelhetik