Választási tudnivalók - Hogyan szavazhatunk? Mikor érvényes a voksunk?

A rendszerváltás óta 6. alkalommal dönthetnek a választók a parlament összetételéről és adhatnak felhatalmazást voksaikkal a kormányalakításra.

Zala megye 5 választókerületében összesen 446 szavazókör található, a választásra jogosultak a lakóhelyük szerinti (vagy igazolás birtokában az e célra kijelölt) szavazókörben adhatják le voksukat. Ehhez személyazonosság igazolására alkalmas okmányt kell magukkal vinniük (ilyen a régi, papír alapú személyi igazolvány, az új, kártya formájú személyi igazolvány, az útlevél, a 2001. január 1. után kiállított jogosítvány, ám az utóbbi három okmány esetén lakcímkártyára is szükség van).

Két szavazólapot kap a választópolgár: az egyiken a választókerületében induló egyéni képviselőjelöltek közül választhat (nevük ábécésorrendben szerepel), a másikon a megyében területi listát állított hat párt egyikére voksolhat (a sorrend sorsolás útján alakult ki). A szavazólapokat a választó jelenlétében lebélyegzik, azok átvételekor alá kell írni a névjegyzéket.

Szavazni egymást metsző két vonallal lehet, és csak akkor érvényes a voks, ha egy szavazólapon egy helyre tesz x-et vagy + jelet a szavazó. Természetesen szavazata nem veszik el, ha csak az egyéni jelöltre vagy csak a listára voksol. A voksot a szavazófülkében célszerű leadni, de azon kívül is lehet, a szavazólapot pedig a helyszínen kapott borítékba kell helyezni, majd az urnába dobni. Aki mozgásában gátolt, a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, illetve a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól kérheti írásban, hogy mozgóurnát vigyenek számára.

Az egyéni jelöltek esetében az első forduló akkor érvényes, ha az adott választókerületben a szavazásra jogosultak legalább 50 százaléka leadta voksát, és akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi az érvényes voksok több mint felét. Ebben az esetben a jelölt mandátumot szerez, és nincs szükség második fordulóra. A területi pártlistákról azoknak a pártoknak a jelöltjei juthatnak az Országgyűlésbe a töredékszavazat-elosztás alapján, amelyek legalább 5 százalékát megszerzik az országosan listákra leadott szavazatoknak. Akkor érvényes a listás választás, ha az adott választókerületben legalább 50 százalékos a részvétel.

OLDALTÖRÉS: Szavazni személyazonosítóval és lakcímigazolvánnyal lehet

Szavazni személyazonosítóval és lakcímigazolvánnyal lehet

Szavazni kizárólag személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal lehet az országgyűlési képviselők választásának első fordulójában az ország csaknem 11 ezer szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
A szavazatszámláló bizottság e dokumentumok alapján döntheti el, szerepel-e a polgár a névjegyzékben.
A választáson szavazni kizárólag személyesen, és - a korábban igazolást kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság ma már - az igazolással szavazók kivételével - senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
   
Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékébe pedig csak az adott településre kiállított igazolással rendelkező választópolgárok vehetők fel.
A szavazáson megjelenő választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím megállapításához alkalmas igazolványokat. A szavazáshoz nem kell a korábban kipostázott értesítő, de aki magával viszi, az ezzel gyorsíthatja a testület munkáját, a szavazás menetét.
A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A bizottság elfogadja az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét igazolni, vagy valamelyik dokumentumának lejárt az érvényessége.
A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

OLDALTÖRÉS: Pecséttel érvényes a szavazólap

Pecséttel érvényes a szavazólap

Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében a szavazatszámláló bizottság a mai országgyűlési képviselő-választáson.
A szavazatszámláló bizottság először ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát és lakcímét, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel - a választópolgár jelenlétében - lebélyegzi, és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak.
   
Fontos szabály, hogy ha hiányzik a bélyegző, a szavazat érvénytelen. A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni.
A szavazólapokat a nyomdában többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-nyomattal.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság - ha ezt a választópolgár igényli - elmagyarázza a szavazás módját, de a magyarázat nem tartalmazhat agitációt, olyan elemet, amely alkalmas a döntés befolyásolására.
Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön a területi listára történő szavazáshoz. Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal, vagyis (+) vagy (x) jelekkel lehet. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak. Az a szavazat, amelyet ceruzával adtak le, érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell biztosítani. Fontos szabály, hogy a szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, azonban senki nem kötelezhető annak használatára. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, azt borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és azt bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

OLDALTÖRÉS: Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét veheti igénybe.

Az országgyűlési választás első fordulójában 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik, a szavazatszámláló bizottságok egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és - a törvény által előírt rendben - segítségnyújtás a választópolgároknak. 
A szavazatszámláló bizottság például tájékoztatja a választópolgárokat arról, ha egy jelölt "kiesett" (és az adott nevet a szavazólapon áthúzza). Erről a szavazókörben hirdetményt is kitesznek.

Az írásképtelen választópolgár helyett - ennek a ténynek a feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.
Szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - a szavazatszámláló bizottság elmagyarázza a szavazás módját is.
 Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

OLDALTÖRÉS: Biztonsági jelekkel védik a szavazólapokat

Biztonsági jelekkel védik a szavazólapokat

Biztonsági jelekkel védik a szavazólapokat másolás ellen, így a vitatott, vagy gyanúsnak tartott esetekben egyszerűen meg lehet állapítani az eredetiségüket.

Az Állami Nyomdában korábban szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki az országgyűlési képviselők választásának első fordulójához szükséges egyéni választókerületi és területi listás szavazólapokat, összesen 8,5 millió darabot. Az urnákhoz valamivel több mint 8 millió választópolgárt várnak. 
A többletnyomásra az elrontott szavazatok miatt van szükség, ezért minden szavazókörben a választók számánál néhány százalékkal több szavazócédulát tartanak. A szavazatszámláló bizottságoknak azonban szigorúan el kell számolniuk valamennyi fel nem használt cédulával, így ezek között nem fordulhat elő hiány. 
Az egyéni szavazólap előállítása 18 darabonként forintba, míg a pártlistás 12 forintba került, a területi lista azért olcsóbb, mert abból csak húszfélét, míg az egyéni választókerületi szavazólapból 176 félét kell nyomtatni.
A mintegy 8 millió választópolgár az első fordulóban két szavazólapot kap, ám ezek tartalma (és néha a nagysága is) eltér mind a 176 egyéni választókerületben, illetve minden megyében és a fővárosban. 
A választók az egyik szavazólapon egy egyéni jelöltre, míg a másikon egy listára voksolhatnak. Mivel nem minden párt tudott valamennyi megyében és a fővárosban listát állítani, néhol hosszabb, és van, ahol több, illetve kevesebb a listák száma a szavazólapon. 
Azokban a megyékben, ahol öt pártnál több indul, a fekvő A/4-es méretűnél hosszabb lapokat kellett gyártani. Minden más esetben, beleértve az egyéni szavazólapot is, A/4-es méretű papírt kapnak a választók.A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-nyomattal.
   
Ez utóbbi az uv-lámpa alatt egyebek mellett a választás évét, 2010-et valamint az országgyűlési képviselők választása feliratot mutatja uv-lámpa alatt. Ezeket a jeleket, ahogy a forgalomban lévő papírpénzek többségét, uv-fény alatt könnyen fel lehet ismerni. A korábbi választásokon több szavazatszámláló bizottság is használt uv-lámpát a szavazólapok ellenőrzésénél, volt olyan település, ahol a helyi élelmiszerbolt pénztárából hozták fel a pénzjegyellenőrző lámpát.A szavazólapok adattartalmáról az egyéni jelöltek esetében a 176 helyi (országgyűlési egyéni választókerületi) bizottság döntött, míg a területi lapok tartalmáról a megyei, illetve fővárosi szintű bizottságok. (Jogorvoslat esetén a következő, magasabb szintű bizottság, végül pedig a bíróság döntött.) Az egyéni választókerületekben a jelöltek sorrendjét a betűrend határozza meg, míg a területi listáknál sorsolással döntöttek a listák sorrendjéről.
A szavazólap nem a választópolgár tulajdona, így azt nem szabad hazavinni, ennek ellenére az urnákból gyakran hiányzik több-kevesebb cédula. A boríték megkönnyíti a "gyűjtők" dolgát, hiszen nem lehet tudni, hogy a bizottság előtt az urnába dobott borítékban vagy a választópolgár zsebében van-e a szavazat.