Ajándék, adomány, adózás: nagy értékű karácsonyi meglepetés után illetéket kell fizetni

Olyan ajándékozásnál, ahol magánszemély kap más magánszemélytől a megajándékozottnak személyi jövedelemadót nem kell fizetni, de illetékfizetési kötelezettsége felmerülhet. Ha ugyanis az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy   e nélkül  is   az ajándékba adott ingóság (ideértve a pénzt is) értéke meghaladja a 150 ezer forintot, az ajándékozást az állami adóhatósághoz illeték kiszabására 30 napon belül be kell jelenteni. Bizonyos esetekben azonban nem kell illetéket fizetni, például takarékbetét ingyenes megszerzése esetén.

Ha a juttatást kapó magánszemély nem más magánszemélytől részesül ingyenes juttatásban, és ez nem minősül az szja-törvény szerint közcélú vagy egyéb adómentes juttatásnak, úgy a juttatást személyi jövedelemadó és egyben egészségügyi hozzájárulás  fizetési kötelezettség terheli. (Ha a felek között biztosítási jogviszony van, akkor társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli.) Ajándék utáni illetékfizetés ekkor viszont nincs.
 

Az év vége, illetve a karácsonyi ünnepek közeledtével gyakran előfordulnak ingyenes juttatások szociálisan rászorulóknak, de a bevásárlásokkor az egyes akciókban, vagy kulturális rendezvényeken való részvétel kapcsán is. Ezen juttatások adómentességének megállapításához több feltételnek kell teljesülnie.

Személyi jövedelemadó szempontjából a magánszemélynél adómentes közcélú juttatásnak minősül egyebek között: a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványtól, közalapítványtól  az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban  a rászorulónak szociális segély címén juttatott összeg. (A szociális segély akkor is adómentes, ha azt állami, önkormányzati, egyházi vagy karitatív forrásból adják.) Ilyen, adómentes juttatásnak minősül, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kapta a magánszemély feltéve, hogy a szervezet a részére történő befizetésről (nem pénzbeli juttatásról) adócsökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki. Ugyanígy minősül a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek természetben adott juttatás.

Adománynál, ha a juttató magánszemély és az adományozás az szja-törvény szerint közcélú adománynak, illetve tartós adományozásnak minősül, az adományban részesülő szervezet által az adományozásról kiállított igazolás alapján a magánszemély  utoljára a 2009. évre vonatkozó szja kötelezettségének megállapításakor  adókedvezményt érvényesíthet.

Amennyiben a társasági adó (tao.) törvény hatálya alá tartozó társaság nyújt támogatást (adományt) kiemelten közhasznú, illetve közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek, úgy ő is csökkentheti adóalapját. A kedvezmény mértéke az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, ingyenes szolgáltatás esetén a bekerülési értéknek 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet esetében, illetve 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén. A kedvezmény az adózás előtti eredményig vehető figyelembe. Az ilyen típusú juttatások a vagyoni értéket szerző részéről mentesülnek az ajándékozási illeték alól.

Ezeken túl felmerülhet adományozás esetén általános forgalmi adó fizetési kötelezettség is, amennyiben az áfa trv. hatálya alá tartozó adóalany vállalkozásából kivonva olyan terméket ad át (ad használatba), vagy olyan szolgáltatást nyújt ingyenesen, melynek beszerzéséhez, igénybevételéhez kapcsolódóan adólevonási jog illette meg (pénz adományozása esetén áfa-kötelezettség nem keletkezik).