Amikor megszűnt a levéltitok: 140 éves a levelezőlap

Ezeket gondolhatta Emmanuel Hermann, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára, akinek a nevéhez fűzödik a levelezőlap kitalálása. A világon elsőként 140 éve, 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be a postai levelezőlapokat.

Na, de van-e helye a mai modern világban ennek az üzenettovábbítási lehetőségnek? Ezt kérdeztük a zalaegerszegi belvárosi nagy postán a sorban állóktól.
 - Én nem tudok sms-t írni, se e-mailt, ezért marad a levelezőlap - árulta el Takács Ferenc nyugdíjas, igaz, ennek az oka nemcsak technikai felkészületlenségében rejlik. Úgy gondolja, van valami különleges érzés abban, ha valaki képeslapot kap. - Amikor a nap végén a munka után fáradtan hazaér az ember és kinyitja a postaládát, amiben a sok reklámújság között egy szép színes és kedves lap is megbújik, az máris szebbé teszi a napját. Az sms erre nem képes.

Lukács Sándor képeslappal lepi meg barátait - ZH fotó: Ohr Tibor

Miklósi Klaudia szívesen küld barátainak sms-t vagy hívja őket telefonon, de van egy eset, amikor csakis a levelezőlapon üzen.
- Ha nyaralni megyek, mindig küldök a szüleimnek, barátaimnak képeslapot. Azért szeretem, mert az a képeslap megmutatja a helyet, ahol nyaralok, és országokon át utazik, míg odaér. Ráadásul, ha sms-t küldenék csak, nem láthatnák a kézírásomat sem, amitől igazán személyes lesz a rövid üzenet.

Ha a levelezés történetét alaposan megnézzük, láthatjuk, hogy bár nyílt lapok korábban - már a XVIII. században is - léteztek, a hivatalos levelezőlap gondolata egy 1865-ös karlsruhei postaügyi tanácskozáson merült fel először. Heinrich von Stephan ötletét a nyílt postai levélről, vékony papírra írva, amelyet az írott kommunikáció olcsó formájaként használhatnának, azonban akkor még elvetették.
Alig négy évvel később Emmanuel Hermann a Neue Freie Pressében fejtette ki korszakalkotó ötletét, s az olcsó, nyílt lapok hatalmas sikernek bizonyultak. A megjelenés napján csak Magyarországon tízezer, hat hét alatt pedig egymillió darab levelezőlap fogyott el. Az első három hónapban Európa-szerte több mint két millió darab kelt el a 8,5-ször 12,2 centiméteres lapból, amelynek Hermann a Postkarte nevet szánta, a bécsi postahivatal azonban Correspondenzkarténak nevezte el. A szinte teljesen megegyező kinézetű lapokat Magyarországon a magyar címer, Ausztriában a kétfejű sas képe díszítette.

A lapokat kezdetben a kiadó ország címerével díszítették, később ezt tájak, vonatok, gőzhajók, virágdíszek képei váltották fel, aztán még színesebb témák kerültek hátoldalukra. A régi lapok igazi kincsnek számítanak a gyűjtők körében: a bolhapiacokon lehet a legnagyobb ritkaságokra bukanni. Ma már mindenféle képpel vagy grafikával kaphatók a képeslapok.