Úttalan (kerékpár)utakon

Először a számok nyelvén: kerékpárforgalmi hálózatfejlesztésre idén 710 millió forint jut, a belterületi szilárd burkolatú utak felújítására 616 millió, a belterületi utak fejlesztésére pedig több mint másfél milliárd áll rendelkezésre, ezen túl az önkormányzatok fejlesztési feladatait 1,1 milliárd forinttal támogatják a hazai, úgynevezett decentralizált források.
  
- A Nyugat-dunántúli Operatív Programban helyi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint központi költségvetési szervek és intézményeik pályázhatnak kerékpárút-építésre - mondja elöljáróban Tóth Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség programvégrehajtási igazgatója. - A teljes költség 85-90 százaléka nyerhető el támogatásként, méghozzá egyfordulós eljárásban. Egy-egy projekt minimum 30 és maximum 200 millió forintot kaphat, a felhívás már megjelent, de rohanni nem kell, hiszen a beadási határidő június 12. Ilyen célra tavaly is lehetett pályázni, a 18 projekt közül kilencet támogattunk, összesen 683 millió forinttal. 

Egy-egy elképzelés több önálló, még egymáshoz nem kapcsolódó kerékpárútra is alapulhat, abban az esetben, ha a beruházással egybefüggő, végigkerékpározható szakaszt alakítanak ki. Az építés maximálisan elszámolható  úgynevezett tisztított fajlagos  költsége 35 millió forint lehet kilométerenként. 

Ugyancsak a regionális operatív program kínál segítséget a belterületi utak fejlesztéséhez, természetesen kizárólag önkormányzatoknak. A rendelkezésre álló másfél milliárd forintból, 75 százalékos támogatással, 30 és 250 millió forint közötti összeg szerezhető meg egy-egy beruházásra. E program felhívása a következő hónapban jelenik meg. 
 - Ebből az alapból - ismerteti Tóth Gábor - a közlekedésbiztonság növelését szolgáló beruházások, például a csomópontok átépítése támogatható, de jó eséllyel indul az a helyhatóság is, amely új, meglévő útszakaszhoz kapcsolódó belterületi gyűjtőút építését tervezi, vagy kiszolgáló utak gyűjtőúttá fejlesztését akarja megvalósítani a központi lakott területek tehermentesítése érdekében.

Egy másik pályázat, az úgynevezett TEUT, a belterületi közutak burkolatfelújítását segíti, idén 616 millió forinttal. Tavaly 128 projekt kapott összesen 605,4 millió forintot. A támogatás most is hasonló nagyságrendű, 7 és 15 millió forint közötti. A terveket április végéig nyújthatják be a helyhatóságok. 

A szakember hosszan sorolja, hogy mire használható fel a pénz: például burkolatmaráshoz, aszfaltozási munkák előkészítéséhez, burkolatalap javításához vagy cseréjéhez, aszfaltozáshoz, szegélyépítéshez és -javításhoz, illetőleg közműaknák szintbe emeléséhez. Ezen kívül lehet pályázni a csatlakozó földutak bekötő szakaszának sárrázóval való ellátására, az út műtárgyainak és tartozékainak felújítására is. Fontos azonban, figyelmeztet Tóth Gábor, hogy ezek nem lehetnek önálló projektek, hanem a közút burkolat-felújításához, korszerűsítéséhez kell kapcsolódniuk. 

És van még egy pályázati forrás, amely az önkormányzatok fejlesztési feladataihoz nyújt segítséget, tudjuk meg az igazgatótól. Erre helyhatóságok, megyei önkormányzatok, valamint társulások nevezhetnek be. A több mint 1,1 milliárdból egy-egy elképzelés 20-25 millió forintot, a beruházás teljes értékének 65-80 százalékát kaphatja. A kiírást március végén teszik közzé, s bizony igyekezniük kell azoknak, akik ebből az alapból szeretnének pénzhez jutni, hiszen a beadási határiő április végén lejár. 

Vagyis a több helyen is alkalmazott gyakorlat szükségességét az élet igazolja: nem akkor kell kitalálni, hogy mit szeretne egy-egy település, amikor a pályázati felhívás megjelenik, hanem kész tervek szükségesek, amiket csak aktualizálni kell. Ehhez persze markáns településfejlesztési stratégia és kiváló pályázatfigyelő és -író csapat szükséges.
Most  a teljesség igénye nélkül  az alábbi kínálatból lehet mazsolázni: buszöböl, körforgalom, jelzőlámpás csomópont, kerékpárút és járda építése, az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó külterületi szilárd burkolatú utak felújítása, ismerteti a kínálat egyes elemeit a programvégrehajtási igazgató.

KAPASZKODÓ HELYHATÓSÁGOKNAK?
Válság ide, fokozódó helyzet oda, látva a kiírásokat azért megállapítható, hogy  mégis van némi  kapaszkodó a hazai helyhatóságok számára. Igaz, valamennyi pályázathoz szükséges  tíztől egészen ötven százalékig terjedő  önerőt biztosítani, ami a kis, forráshiányos, működési hitelből a túlélésért küzdő települések esélyeit szinte a nullára csökkenti, így aztán ezek lemaradása, leszakadása sajnos 2009-ben is folytatódhat.


Fotók: ZH archív