Ünnepi és katartikus

<b>Szombathely</b>- Lírai szerzemények két felvonásban. Ilyen módon hirdette aktuális, a negyvenedik születésnapjához kapcsolódó turnéját hazánk első számú rockzenei ikonja, Ákos.

Gyuricza Ferenc

Az előadássorozat ezúttal ezúttal elkerülte Zalát, hozzánk legközelebb Szombathelyen láthattuk Ákost. Az igazság az, hogy egy kicsit becsapott. Mert a plakátokon olvasható beharangozó csak részben felelt meg a valóságnak, a lírai szerzemények  például az előadás kezdetén bemutatott Helló  mellett a gitáros-énekes repertorájából olyan jól ismert rockstandard-ek is előkerültek, mint a Majom a ketrecben vagy éppen az Ikon. Ez kifejezetten jót tett a koncertnek, hiszen elűzte azt a félelmet, hogy miként lehet lírával izgalmasan kitölteni egy két felvonásra bontott, stílszerűen negyven szerzeményt felvonultató jubileumi exkluzív dalestet.

A szombathelyi előadás annak ellenére is ünnepélyesre sikerült, hogy a turné többi állomásával ellentétben nem színházban, hanem az Aréna Savariában került megrendezésre. A hangulatot a díszlet és a szmokingba (Ákos szavával élve: pingvinjelmezbe) öltözött zenészek alapozták meg, a lelket mégis a dalok és az újszerű, alapvetően zongorára, két dal esetében pedig tangóharmonikára hangszerelt  mind a két hangszeren Czomba Imre játszott  előadásmód érintették meg. 

A repertoárra vett szerzemények közt több olyan is szerepelt, amely élőben régóta nem volt hallható  ezek közé tartozott a Nagyvárosi angyal vagy az Új világ, illetve a tangóharmonikára áthangszerelt régi Bonanza-nóta, a Nem ér semmit a dal, de a Tarzan című rajzfilm magyar nyelven előadott betétdalát is bevállalta Ákos egy kommentár kíséretében.



Ákos szmokingban zenélt a szombathelyi koncertjén  Fotó: Gyuricza Ferenc

A színházi program arra is lehetőséget teremtett, hogy az énekes minden eddiginél többet sztorizzon. A dalokat  élvezetes és a kulisszatitkok mögé is betekintést engedő történetekkel vezette fel, de az is kiderült, hogy humorérzékkel bír.

A jubileumi dalest nem lírai, hanem ünnepélyes és katartikus pillanatokkal teli volt. Egy csoda, ahol a taps az élmény hatására olykor csak nehezen szakadt fel. Talán tavasszal Zala is részesül belőle.

 

Ezek is érdekelhetik