Borosta

2013.05.08. 15:24

A kajakos Németh Ádám már a világbajnokságra edz

Nagykanizsa - Senki nem ismeri úgy a Csónakázó tó vizét, mint Németh Ádám Zsiga. A 26 éves kajakos télen a jégtáblák között és nyáron a tikkasztó hőségben is ugyanolyan intenzitással lapátol.

Benedek Bálint

- Évekkel ezelőtt egyedül edzettem a néhány fokos tóban, amikor hirtelen megbillent a hajó,  és belefordultam a vízbe - mesélte Németh Ádám. - Bő egy percet töltöttem fejjel lefelé, hiába is tanultam, hogy nem szabad bepánikolni, úgy éreztem, ottmaradok.  A sokkhatás  nem múlt el, kieveztem a partra,  és újabb húsz perc telt el, mire felfogtam mi is történt. Még mindig borsózik a bőröm, ha egyáltalán csak beszélnem kell róla. Mégsem riasztott el a víztől, a Csónakázó-tó megvédett, semmi bajom nem lett.

Ádám a kajakozás iránti rajongását édesapjától, Németh Lajostól örökölte, aki az 1980-as években a Kanizsa Kajak-Kenu Klubnál másodedzőként dolgozott. A fiú először tízévesen ült hajóba, ám olyannyira lenyűgözte a sport, illetve kezdetben a társaság, hogy rendszeresen járt tréningekre.

- Nem is a szó szoros értelemben vett edzések voltak azok, többnyire fogócska, fürdés és sok nevetés jellemezte - folytatta Ádám. - Közben bőszen egyensúlyoztunk a hajóban, s olykor azon versenyeztünk,  ki bírja legtovább. A nevelőedzőm, Héder István nyugdíjba vonulása után nem sokkal Varga Gábor vette át az irányításunkat, s vele már korosztályos versenyeken indultam. Mindig is úgy éreztem,  nekem kell a legjobban teljesíteni, mindent megtettem, hogy ne érje a klubot csalódás. A Zsiga becenév is ebben a társaságban ragadt rám, de fogalmam sincs honnan, ugyanis soha nem volt Ladánk.

Németh Ádám a Csónakázó-tónál. A kajakozás elkötelezett híve újabb négy évet adott magának a bizonyításra. Fotó: Szakony Attila

Ádám első nagy sikerét 16 évesen érte el, hiszen a 23 évesek között az ifjúsági Európa bajnokságon, Lengyelországban bejutott a döntőbe,  és a nyolcadik helyen ért célba. Később a maraton országos bajnokságon 21 kilométeres távon harmadik lett. A lendülete kitartott, így  2004-ben 1000 méteren országos bajnoki címet ünnepelhetett. A felfelé ívelő karrier 2008-ban hirtelen derékba tört. Akkor munkahelyi elfoglaltsággal magyarázták a történteket.

- Valóban ez az igazság, annyi kiegészítéssel, hogy ebben a kisvárosban profi sportolásból nem lehet megélni, tehát munkát kellett találnom - fűzte hozzá a szakács szakmával rendelkező Zsiga. - Mindaddig az edzéseket, a versenyekkel járó utazási költségeket az édesanyám fizette, ezt nem nézhettem tétlenül, s bevallom lelkiismeret-furdalást okozott.

Először a rokonoknál,  Svédországban próbált szerencsét, kevés sikerrel. Hazatérve másfél évig egy kőműves mellett dolgozott. Persze eközben, amikor csak tehette, kajakozott. Miközben a fuvarozást is kipróbálta,  korábbi edzője, Varga Gábor felkereste, hogy ne pazarolja el a tehetségét.

- Versenykörülmények között a vidékbajnokságon ültem újra kajakba, felemelő volt:  jó hátszéllel,  500 méteren első helyen értem be a célba - mosolygott Ádám. - Ez, illetve az, hogy  a kanizsai klub már profi versenyzőnek kijáró elbánásban részesített,  újra erőt adott a folytatáshoz. Küzdöttem, hajtottam, néha talán túlzásba is vittem.

A 26 éves fiatal ugyanis  annak ellenére emelte állandóan a tétet, hogy vele született gerincbántalmai vannak.

- Kicsit sajnálom, hogy nem jutottam ki a londoni olimpiára, de nem adom fel; a Csónakázó-tavon kívülről ismerem a hullámokat, a széljárást - így Ádám. - Minden adott, hogy az újabb négyéves tervemet teljesítsem. Ebben többek között egy Európa és világbajnokság is szerepel: a főszámom,  a K1 200 méter mellett K1 500 méteren is nekirugaszkodom.

Ezek is érdekelhetik