Madárberkenye, mint gyógyító tea, szörp, dzsem, és kocsonya

Valószínűleg valamilyen ringlófajta, előfordulhat, hogy tele van vitaminnal, és kár lenne, ha veszendőbe menne, de az is lehet, hogy nem kívánt mellékhatása van, ám bizonyos formában  például főzve  vígan  fogyasztható.
 
Példának hozom fel a madárberkenyét.  Sokáig azt hittem róla, hogy ültetett díszfa, mígnem felfedeztem az erdőkben, pagonyokban is.  Európában hegyes, sziklás lejtőkön honos, nálunk fenyvesekben, bükkösökben, cserjésekben él.  Amúgy nem véletlenül ültetik az utak mellé, dekoratív fa, kérge sima fényes szürke, ágai először feltörőek, majd lehajlóak, májusban virága, nyár végén, ősszel a termése díszít. 

A megszárított virágból teát főznek - az íze az igazihoz hasonlít, ám, jobb, ha nem isszuk - nyakló nélkül, mert enyhe hashajtó és vizelethajtó hatása van. Gyógyászati célokra a már korallpirosra érett termést gyűjtik általában szeptemberben, mert októberben már lepotyog. A termés cseranyagot, pektint, szorbitolt, paraszorbinsavat, C-vitamint és karotinoidokat tartalmaz. A  népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzését is kúrálták vele.


A friss gyümölcs rengeteg C-vitamint tartalmaz, már nagyszüleink idejében is sikerrel vetették be a skorbut és a meghüléses betegségek megelőzésére   a gyümölcs levéből rekedtség elleni öblögetőszert készítenek. A madárberkenyének a termésével is csínján kell bánni: kis mennyiségben enyhe hashajtó hatású, nagyobb adagban  azonban hasmenést okozhat. Szerencsére hosszas főzést követően  ha  például lekvárt, ivólevet  készítünk belőle   a hashajtó hatást előidéző vegyület elbomlik, és a cserzőanyagok gátló hatása kerül előtérbe  vagyis könnyen a ló másik oldalán találhatjuk magunkat egy kellemetlen székrekedéssel küszködve.

Berkenyeszörphöz már volt szerencsém, érdekes, egzotikus íze van, érdemes kipróbálni. A fürtről leszedett, megmosott bogyókat  puhára kell főzni, majd sűrű lyukú szitán áttörni, átpaszírozni. A léhez kilónként 60 deka cukrot és fél deka citromsavat ír  a recept, ezekkel a hozzávalókkal is még tovább kell főzni, majd az előmelegített üvegekbe töltve dunsztolni. A natúr berkenyeléhez a bogyókat összezúzzuk, átpaszírozzuk, 2 napig pihentetjük, leszürjük, tartósítószert adunk hozzá, üvegekbe öntjük, lekötjük, fazékba rakjuk és 80 fokon hőkezeljük.

A berkenyekocsonyához a gyümölcsöt egy lábasban lassú tűzön addig melegítjük, amíg a berkenye minden levét kiadja. Ezt a lét sűrű szitán átszűrjük, és minden literre 80 deka  cukrot számítva megfőzzük, folyamatosan kevergetjük addig, amíg a lé kocsonyaszerűvé nem válik, akkor üvegekbe öntjük, tartósítószert adunk a tetejére, és légmentesen lezárjuk. Kigőzöljük, mintha lekvár lenne.

A berkenyedzsem készítés egy kicsit egyszerűbb mutatvány, a lekvárfőző fazekankba 3 kiló cukrot  1 liter vizzel és fél liter fanyar vörös borral sziruppá főzzük, ebbe teszünk 4 kiló válogatott, hibátlan, érett  berkenyebogyót és addig rotyogtatjuk, amíg a kellő sűrűséget el nem éri. Ekkor üvegekbe tesszük,  lezárás előtt tartósítószerrel kezeljük, majd hőkezeljük.



Biokertészet hókuszpókusz nélkül - olvassa el dossziénk cikkeit! KLIKK IDE!



Életmód dosszié