Zalában Rigó Csaba lett a kormányhivatal vezetője (frissítve)

Rigó Csaba 2002 óta egerszegi önkormányzati képviselő, a gazdasági bizottság elnöke. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a zalai kormányhivatal élére.

- Órási megtiszteltetés ez a felkérés, amely a megyében tapasztalt egyértelmű politikai támogatásnak köszönhető. Úgy tudom, más megyékben több jelölt is volt, Zalában nem merült fel alternatíva - nyilatkozta Rigó Csaba, s elmondta: a kormánymegbízottak feladata, hogy 2013 végéig ügyfélbarát közigazgatást alakítsanak ki.

Új tisztsége összeférhetetlen képviselői megbízatásával (így a gazdasági bizottsági elnökséggel is), amelyről lemond. A Kertvárosban időközi választást kell tartani.

- Bízom benne, hogy az utódom jónak találja, s tovább viszi a programomat - jelezte. Érdeklődésünkre elmondta: amikor nyáron eldőlt, hogy kiket indít a Fidesz a helyhatósági választásokon, még egyáltalán nem volt biztos, hogy kinevezik a kormányhivatal élére, ezért vállalta a képviselőjelöltséget. A Fidesz városi alelnöki posztját megtartja, le kell mondania azonban az önkormányzati társulási elnöki tisztségeiről. Vállalkozói tevékenységét szüneteltetni fogja.

OLDALTÖRÉS: Kinevezték a kormánymegbízottakat

Kinevezték a kormánymegbízottakat

Kinevezte a miniszterelnök a január 1-jén létrejövő fővárosi és 19 megyei kormányhivatal vezetőjét, a kormánymegbízottakat csütörtökön az Országházban. Orbán Viktor beszédében azt mondta a kinevezetteknek, precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig  három miniszteri biztost nevezett ki.

Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László, Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.
   
A kinevezettek többsége fideszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő. Nem tagja az Országgyűlésnek Széles Sándor, aki az idei évtől a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke; Lengyel Györgyi, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány volt igazgatója; Szabó Sándor, aki korábban a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt; Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere; Harangozó Bertalan, aki több ciklusban is tagja volt a szombathelyi közgyűlésnek; valamint Rigó Csaba Balázs, aki 2002 óta Zalaegerszeg közgyűlésében önkormányzati képviselő.
   
A kormánymegbízottakat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezte ki a miniszterelnök.
   
A kinevezési okmányok átadása és az eskütétel előtt elmondott beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk a kormányhivatalok vezetőinek; egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek nem akadálynak tekintenek. "Azért vagyunk itt, hogy megbízást adjunk azoknak a vezetőknek, akiktől azt várjuk, hogy az emberekhez közel, velük együttműködve, őket segítve és ösztönözve szolgálják Magyarország teljes megújulását az államélet újjászervezésén keresztül" - fogalmazott.
   
A miniszterelnök a kinevezetteknek azt mondta, egy évük van arra, hogy rendet tegyenek, hogy minden ballaszttól megszabadítsák a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén.
   
Felhívta a kormányhivatal-vezetők figyelmét arra is, hogy miután átveszik a hivatalokat, ne lepődjenek meg akkor sem, ha minden képzeletüket felülmúló zűrzavart, rendezetlenséget és tisztázatlan jogviszonyokat találnak. Az elmúlt évek során ugyanis a magyar államiság elveszítette a tekintélyét, szétcsúszott, alapvető feladatait képtelen ellátni - tette hozzá, megjegyezve, hogy éppen e helyzet megváltoztatásáért küldik a hivatalok élére a kinevezett vezetőket.
   
Orbán Viktor közölte: tapasztalt, kipróbált, saját árnyékuktól meg nem ijedő, az átszervezés intellektust és emberismeretet próbára tevő feladatára alkalmas vezetőket kerestek, és úgy érzi, meg is találták őket.
   
A politika átalakítása után átszervezték a minisztériumok rendszerét, most pedig elérkezett az államélet újjászervezésének következő lépése, a középszintű közigazgatás átalakítása. Ezzel végezve pedig a legalsó szintű államigazgatási rendszer megteremtése is napirendre kerül majd - fejtette ki a kormányfő.
   
"Jó sorrendben láttunk hozzá a munkához, a jó gazda is először a saját háza táján tesz rendet: amíg a magyar állam nem lesz tiszteletre méltó, amíg nem működik tisztességesen, addig sem a gazdasági élettől, sem az oktatástól, sem az egészségügytől nem várhatjuk el, hogy tisztességesen, pontosan és precízen működjön" - mondta Orbán Viktor.
   
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely alapján január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal. A törvény szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jönnek létre 2011. január 1-jétől a kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.
   
A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai. (Később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága közölte: az eredetileg szervezetileg bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.)
   
A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.

Kinevezték a kormánymegbízottakat

Kinevezte a miniszterelnök a január 1-jén létrejövő fővárosi és 19 megyei kormányhivatal vezetőjét, a kormánymegbízottakat csütörtökön az Országházban. Orbán Viktor beszédében azt mondta a kinevezetteknek, precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig  három miniszteri biztost nevezett ki.

Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László, Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.
   
A kinevezettek többsége fideszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő. Nem tagja az Országgyűlésnek Széles Sándor, aki az idei évtől a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke; Lengyel Györgyi, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány volt igazgatója; Szabó Sándor, aki korábban a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt; Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere; Harangozó Bertalan, aki több ciklusban is tagja volt a szombathelyi közgyűlésnek; valamint Rigó Csaba Balázs, aki 2002 óta Zalaegerszeg közgyűlésében önkormányzati képviselő.
   
A kormánymegbízottakat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezte ki a miniszterelnök.
   
A kinevezési okmányok átadása és az eskütétel előtt elmondott beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk a kormányhivatalok vezetőinek; egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek nem akadálynak tekintenek. "Azért vagyunk itt, hogy megbízást adjunk azoknak a vezetőknek, akiktől azt várjuk, hogy az emberekhez közel, velük együttműködve, őket segítve és ösztönözve szolgálják Magyarország teljes megújulását az államélet újjászervezésén keresztül" - fogalmazott.
   
A miniszterelnök a kinevezetteknek azt mondta, egy évük van arra, hogy rendet tegyenek, hogy minden ballaszttól megszabadítsák a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén.
   
Felhívta a kormányhivatal-vezetők figyelmét arra is, hogy miután átveszik a hivatalokat, ne lepődjenek meg akkor sem, ha minden képzeletüket felülmúló zűrzavart, rendezetlenséget és tisztázatlan jogviszonyokat találnak. Az elmúlt évek során ugyanis a magyar államiság elveszítette a tekintélyét, szétcsúszott, alapvető feladatait képtelen ellátni - tette hozzá, megjegyezve, hogy éppen e helyzet megváltoztatásáért küldik a hivatalok élére a kinevezett vezetőket.
   
Orbán Viktor közölte: tapasztalt, kipróbált, saját árnyékuktól meg nem ijedő, az átszervezés intellektust és emberismeretet próbára tevő feladatára alkalmas vezetőket kerestek, és úgy érzi, meg is találták őket.
   
A politika átalakítása után átszervezték a minisztériumok rendszerét, most pedig elérkezett az államélet újjászervezésének következő lépése, a középszintű közigazgatás átalakítása. Ezzel végezve pedig a legalsó szintű államigazgatási rendszer megteremtése is napirendre kerül majd - fejtette ki a kormányfő.
   
"Jó sorrendben láttunk hozzá a munkához, a jó gazda is először a saját háza táján tesz rendet: amíg a magyar állam nem lesz tiszteletre méltó, amíg nem működik tisztességesen, addig sem a gazdasági élettől, sem az oktatástól, sem az egészségügytől nem várhatjuk el, hogy tisztességesen, pontosan és precízen működjön" - mondta Orbán Viktor.
   
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely alapján január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal. A törvény szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jönnek létre 2011. január 1-jétől a kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.
   
A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai. (Később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága közölte: az eredetileg szervezetileg bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.)
   
A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.

Kinevezték a kormánymegbízottakat

Kinevezte a miniszterelnök a január 1-jén létrejövő fővárosi és 19 megyei kormányhivatal vezetőjét, a kormánymegbízottakat csütörtökön az Országházban. Orbán Viktor beszédében azt mondta a kinevezetteknek, precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig  három miniszteri biztost nevezett ki.

Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László, Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.
   
A kinevezettek többsége fideszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő. Nem tagja az Országgyűlésnek Széles Sándor, aki az idei évtől a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke; Lengyel Györgyi, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány volt igazgatója; Szabó Sándor, aki korábban a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt; Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere; Harangozó Bertalan, aki több ciklusban is tagja volt a szombathelyi közgyűlésnek; valamint Rigó Csaba Balázs, aki 2002 óta Zalaegerszeg közgyűlésében önkormányzati képviselő.
   
A kormánymegbízottakat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezte ki a miniszterelnök.
   
A kinevezési okmányok átadása és az eskütétel előtt elmondott beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk a kormányhivatalok vezetőinek; egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek nem akadálynak tekintenek. "Azért vagyunk itt, hogy megbízást adjunk azoknak a vezetőknek, akiktől azt várjuk, hogy az emberekhez közel, velük együttműködve, őket segítve és ösztönözve szolgálják Magyarország teljes megújulását az államélet újjászervezésén keresztül" - fogalmazott.
   
A miniszterelnök a kinevezetteknek azt mondta, egy évük van arra, hogy rendet tegyenek, hogy minden ballaszttól megszabadítsák a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén.
   
Felhívta a kormányhivatal-vezetők figyelmét arra is, hogy miután átveszik a hivatalokat, ne lepődjenek meg akkor sem, ha minden képzeletüket felülmúló zűrzavart, rendezetlenséget és tisztázatlan jogviszonyokat találnak. Az elmúlt évek során ugyanis a magyar államiság elveszítette a tekintélyét, szétcsúszott, alapvető feladatait képtelen ellátni - tette hozzá, megjegyezve, hogy éppen e helyzet megváltoztatásáért küldik a hivatalok élére a kinevezett vezetőket.
   
Orbán Viktor közölte: tapasztalt, kipróbált, saját árnyékuktól meg nem ijedő, az átszervezés intellektust és emberismeretet próbára tevő feladatára alkalmas vezetőket kerestek, és úgy érzi, meg is találták őket.
   
A politika átalakítása után átszervezték a minisztériumok rendszerét, most pedig elérkezett az államélet újjászervezésének következő lépése, a középszintű közigazgatás átalakítása. Ezzel végezve pedig a legalsó szintű államigazgatási rendszer megteremtése is napirendre kerül majd - fejtette ki a kormányfő.
   
"Jó sorrendben láttunk hozzá a munkához, a jó gazda is először a saját háza táján tesz rendet: amíg a magyar állam nem lesz tiszteletre méltó, amíg nem működik tisztességesen, addig sem a gazdasági élettől, sem az oktatástól, sem az egészségügytől nem várhatjuk el, hogy tisztességesen, pontosan és precízen működjön" - mondta Orbán Viktor.
   
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely alapján január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal. A törvény szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jönnek létre 2011. január 1-jétől a kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.
   
A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai. (Később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága közölte: az eredetileg szervezetileg bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.)
   
A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.

Miniszteri biztosokat nevezett ki Navracsics Tibor

 Három miniszteri biztost nevezett ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter - olvasható a most megjelent Hivatalos Értesítőben.

 A közigazgatási tárcavezető Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőt január 1-től nevezi ki a roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztosnak. Megbízatása két hónapra szól, munkáját titkárság segíti.
   
A miniszteri biztos felülvizsgálja a 2002 és 2010 közötti a roma integrációs és más roma programokra fordított hazai és nemzetközi
támogatások felhasználásának szabályosságát, átláthatóságát, eredményességét, hatékonyságát, részt vesz az idén év végéig elinduló, romákat érintő programok bírálatában, értékelésében, monitoring tevékenységében, kiválasztási szempontjainak meghatározásában, valamint javaslatot dolgoz ki a 2011-2014-es időszakban megvalósítandó roma specifikus programok tartalmára, módszerére, a támogatható tevékenységeire és szervezeti követelményeire a szabályosság, az átláthatóság és a hatékonyság elveinek biztosítása érdekében.
   
A miniszteri biztos feladatai közé tartozik majd az is, hogy összegyűjtse, feldolgozza, és a kormány számára előterjessze az önkormányzati, civil és gazdasági szereplők romákat érintő javaslatait, kezdeményezze az ellenőrzésre jogosult szerveknél a cigány önkormányzatok működésének felülvizsgálatát, továbbá közreműködjön a romákat érintő támogatásokat nyújtó közalapítványok átalakításának kormányzati munkájában.
   
Navracsics Tibor a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására december 16-tól jövő június 16-ig miniszteri biztossá nevezte ki Virág Rudolfot, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. Az erről szóló rendelet szerint a miniszteri biztos közreműködik a feladatával járó jogszabályok előkészítésében, gondoskodik a területi államigazgatás fejlesztéséhez szükséges szervezeti döntések előkészítéséről,  tevékenységét titkárság segíti.
   
Jövő januártól július 16-ig miniszteri biztos lesz Székely László, aki az új polgári törvénykönyv előkészítésében vesz részt.