Az énekes pap hálából Isten szolgálatát választotta

- A tinédzserek gondtalan életét éltem, amikor 16 évesen, egy februári napon tornaórán, fejenállás közben eldőltem, mint egy zsák - emlékezett kálváriájának kezdetére a 41 éves Gombos Bálint. - Szédültem, hasogatott a fejem, aztán egyik napról a másikra nem mozdult a lábam. A szüleim tudták, hogy nagy a baj, s azonnal Pécsre rohantak velem. Sok fárasztó vizsgálat következett, amit eléggé nehezen viseltem.

Bálint tudtán kívül a koponya CT kétséget kizáróan kimutatta, hogy a kisagyában van egy cseresznye nagyságú, jól körülhatárolható daganat. Az orvos közölte a szülőkkel, hogy azonnal meg kell műteni a fiút. Ami nem volt veszélytelen, hiszen hatvan százalékot adtak arra, hogy teljesen lebénul.

- Az édesanyám nem akart megijeszteni, ezért az orvossal együtt csak annyit mondtak, hogy egy rendellenességet kell eltávolítani - folytatta. - Az arcukon azonban láttam, nagy a baj. Fáradt és elgyötört voltam, azt bántam, hogy a gimis farsangi bálon nem bulizhatok a többiekkel.

A vasi Gencsapáti plébánosa Leonard Cohen Hallelujah című dalával meghódította világhálót

Az ijedt fiút 1991. február 26-án, egy keddi napon műtötték meg, kivették a daganatot, amelyről a szövettani vizsgálat után kiderült: jóindulatú volt. Más beavatkozást nem igényelt, csak megfigyelést, öt éven át. Kezdetben havi kontrollt, ami később ritkult.

Bő fél év múlva visszatért az iskolába, és nagy lelkierejéről is tanúbizonyságot téve, folytatta az életét. A hittel addig kevés kapcsolata volt, de a műtétje után a gimnáziumból eljárt a Felsőtemplomba hittanra. Akkor még nem tudta megfogalmazni, de érezte, hogy valaki segített rajta.

- Négy évig egészségesnek éreztem magam, míg az egyik vizsgálat előtt nehezen nyeltem le az ételt - mesélte nyílt őszinteséggel Bálint. - Pécsett a CT vizsgálaton édesanyámat behívták a vezérlőbe, s a gépben fekve egy vérfagyasztó kiáltást hallottam: jaj ne, Úristen ne! Újabb daganatot találtak. Az orvosok éppen ezért nem késlekedtek, másnap, január 27-én megműtöttek. Összeomlottam. Elkeseredetten kerestem az okokat, hogy miért velem történik, mi lesz. Megfordult a fejemben, hogy ezt nem élem túl.

Amikor tolták be a műtőbe, a szüleitől búcsúzkodott. Fogták egymás kezét, s az édesanyja annyit mondott: ne félj, fiam csak bízzál a Jóistenben, segíteni fog neked. Ez akkor egy olyan pici kapaszkodó volt, ami erőt adott.

Amikor felébredt, csövek lógtak ki belőle mindenhonnan, de élt. Úgy érezte, ha másodszor is visszakapta az életét, akkor terve van vele Istennek.

- Átértékelődött minden - tette hozzá. - Sokkolt az újabb hír, miszerint a felfedezett daganat rosszindulatú, és kezdett elterjedni bennem. A sugárkezelés elkerülhetetlen volt. Az orvos felkészített, hogy ettől a nagy dózistól végleg kihullik a hajam. Húszévesen ezt nehezen dolgoztam fel, ám eszembe jutott az Illés együttes slágere, miszerint az ész a fontos, nem a haj. Anyukámmal vettünk parókát és divatos kendőt, felkészültünk a legrosszabb forgatókönyvre.

Gombos Bálint hozzátette: Szent II. János Pál pápa azt írja saját papi hivatásáért hálát adó könyvében, hogy minden hivatás ajándék és titok is egyben, csodás csere Isten és az ember között . Hasonlóképpen volt ez az ő életében is. Megtapasztalhatta az isteni gondviselés kézzel fogható jelenlétét. Ezt követően kezdett el járni a kanizsai Jézus Szíve Plébánia ifjúsági közösségébe, mely szintén nagy hatással volt rá. Az akkori plébános, Fliszár Károly imádságos lelkületével, mély Isten- és emberszeretetével igazi példaképe lett.

- Rádöbbentem arra, hogy valami hiányzik az életemből, ez pedig éppen az, amire Jézus akar minket megtanítani: a mennyei atya gondviselő szeretetébe vetett bizalom kifejezése, a teremtő Isten iránti elkötelezettség - mosolygott. - Akkoriban fogalmazódott meg bennem először a gondolat: milyen jó lenne Istennek szentelni az életemet. Megértettem Isten hívását, s megkaptam tőle a hivatás ajándékát.

Kíváncsisággal teli várakozással érkezett a szemináriumba, ahol eleinte minden az újdonság erejével hatott rá. Az évek alatt sokat gazdagodott a tanulmányok és a lelki felkészülés terén: az Úrral való kapcsolata és az iránta való elköteleződése csak mélyült, az ő jelenlétét érezve tudta rábízni az életét.

Gombos Bálint szerint egy pap akkor lehet boldog igazán, ha életének és hivatásának alapja az embereket szolgáló szeretet Fotó: Szakony Attila

- Mindebben sokat segített a Szűzanya példája, akinek az élete állandó Istenre figyelés és Istenre hagyatkozás volt - fogalmazott. - Dr. Konkoly István püspök atya 11 éve a szombathelyi székesegyházban diakónussá, majd fél évvel később, szeptember 24-én, a kőszegi Jézus Szíve-templomban áldozópappá szentelt. Papi jelmondatomat a Zsoltárok könyvéből választottam. Így szól: Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet (Zsolt 139,5). Ebben a teremtő Isten oltalmazó, védelméért hálát adó ember imádsága fogalmazódik meg. Ezzel a saját hálámat is szeretném kifejezni Isten iránt, az életemben már eddig megtapasztalt és azóta is hatékonyan működő gondviselésért. Isten a tenyerén hordozott akkor is, amikor egyes pillanatok keménynek, sőt egyenesen elviselhetetlennek tűntek. Ma már tudom, hogy a nehézségek kikerülhetetlenek az ember életében, hisz ezek által tanulunk meg küzdeni, s válunk szívósabbá. A szenvedés átélése átalakítja az ember értékrendjét és a világhoz való viszonyulását.

Az atya úgy gondolja, egy pap akkor boldog igazán, s akkor végzi jól a feladatát, ha életének, hivatásának alapja az embereket szolgáló szeretet. Ahogyan Szent II. János Pál pápa mondta: A szeretet változtatja meg a szíveket és hozza el a békét a világnak!

A Vas megyei Gencsapátiban szolgáló plébános valóban sok szeretetet ad, Leonard Cohen Hallelujah című dalát több esküvőn adta már elő, meghódítva ezzel a világhálót. Szerinte nagy előny, ha egy pap énekelni is tud. Sok szép lírai dal van, mondja, komoly- és könnyűzenei egyaránt, ezért a repertoár bővíthető. De ezek közül csakis olyan jöhet szóba, aminek a dallama és a szövege is vallásos vonatkozású vagy a templomi környezetbe illő, mint például az Ave Maria.

Gombos Bálint megtiszteltetésnek érzi, ha az emberek meghívják otthonaikba, családi ünnepeikre. Sokak a bizalmukba fogadva lelki vagy más problémáikkal keresik meg, segítséget, tanácsot vagy csak egy imát kérve tőle.