Paksi erőmű - Harminc évre titkosították a bővítés adatainak egy részét

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.

A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.

A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.

A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott.

A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.

A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése (2000-2014). Forrás: MTI

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.

A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.

Fidesz: olcsó, biztonságos áramellátást biztosít a fejlesztés

A paksi atomerőmű fejlesztésével tovább nő Magyarország energiabiztonsága és tovább csökkenhet az áram ára - közölte a Fidesz azt követően, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta az atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényt.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a kormánypárt kitért arra, hogy az eddigi rezsicsökkentéseknek köszönhetően a lakossági áram ára összesen 25,7 százalékkal csökkent, Budapesten a legolcsóbb az EU fővárosai közül.

Csak az áram árának csökkentésével már több mint 160 milliárdot spóroltak a családok. Ennek az eredménynek a fenntartását és az áramellátás biztonságát erősíti a nemzeti közműszolgáltató létrehozása és a paksi atomerőmű fejlesztése is - írták.

Hozzátették: Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai beruházásával tovább nő az ország energetikai függetlensége, hosszú évtizedekre kiszámítható, olcsó és biztonságos áramellátása lesz a magyar lakosságnak és a magyar iparnak. Ez növeli Magyarország versenyképességét is.

Az atomenergiai beruházás – mint minden más országban, úgy Magyarországon is – nemzetbiztonságilag kiemelt beruházás, hiszen egy atomerőművet akár terrorveszély is fenyegethet. Ezért mindannyiunk érdeke és mindannyiunk biztonságát védi bizonyos, a beruházással kapcsolatos információk fokozott védelme - olvasható a Fidesz közleményében.

A kormánypárt közlése szerint a most elfogadott törvénymódosítás az információszabadságról szóló törvénnyel teljesen összhangban kizárólag olyan üzleti és műszaki adatok vonatkozásában teszi lehetővé a 30 évre szóló titkosítást, amely nemzetbiztonsági okok miatt indokolt.

"Álságos az ellenzék viselkedése a paksi fejlesztéssel kapcsolatban, hiszen korábban a baloldal nemcsak támogatta az atomerőmű fejlesztését, hanem milliókat talicskáztak ki az atomerőműből MSZP-s politikusokhoz - Harangozó Tamáshoz, Gyurcsány Ferenchez, Józsa Istvánhoz - köthető cégek" - zárul a kormánypárt kommünikéje.

Együtt: alaptörvény ellenes a 30 éves titkosítás

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.

A független képviselő emlékeztetett arra, hogy pártjuk már hétfőn arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen a testülettől előzetes normakontrollt. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani.

Véleménye szerint a titkosítás oka "egy hatalmas korrupciós kockázat", ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során "a jelenlegi szokások szerint" akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni.

A projekt semmilyen szempontból nem indokolt, arra az országnak ebben a formában nincs szüksége - közölte a beruházás leállítását sürgető képviselő.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Szelényi Zsuzsanna a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a parlament kedden leszavazta az általa benyújtott, az Isztambuli Egyezmény elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Szavai szerint így magyar nők és gyermekek százezrei nem kaphatnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakkal szemben.

Az LMP több fórumhoz is fordul tiltakozásul

Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az aznap elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infotörvény-ellenes.

Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek.

Az LMP-s képviselők demonstrálnak a paksi beruházással kapcsolatos szavazás alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre.

Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.

Az ellenzéki párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.

DK: a következő kormánynak fel kell oldania a titkosítást

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a következő kormánynak fel kell oldania a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, harminc évre titkosított adatokat - reagált a parlament keddi döntésre budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Varju László közölte: a kormány a kezdetektől fogva titkolózik az ügyben. Hangsúlyozta, jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják harminc évre az adatokat. Szavai szerint a döntés így akár "hatvan-száz évre" is szólhat.

A beruházás nagyságrendjét bíráló független képviselő kijelentette, az orosz hitel olyan elkötelezettséggel járhat, amelyek Magyarország számára komoly kockázatokat jelenthetnek. Az Orbán-kormány nemcsak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető "háborús agresszorral köt üzletet" - jelentette ki.

A törvényt Áder János nem írhatja alá és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell - szögezte le.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

PM: a gigantikus lopást akarják törvényesíteni a titkosítással

A Párbeszéd Magyarországért szerint a paksi beruházás 30 évre történő titkosításáról szóló döntéssel a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni".

Erről Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke beszélt kedden sajtótájékoztatón. Kijelentette: a PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.

A független képviselő szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Ezért a PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben - tette hozzá.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Szabó Tímea másik témára áttérve felháborítónak nevezte, hogy a parlament leszavazta a nők és a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést célzó isztambuli egyezmény elfogadásáról szóló határozati javaslatot.

Fodor Gábor: elfogadhatatlan a titkosítás

A Liberálisok elfogadhatatlannak tartja a paksi beruházás egyes adatainak 30 évre szóló titkosításáról szóló törvényt.

Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke keddi sajtótájékoztatóján magát a paksi bővítést is szükségtelennek minősítette. Bírálta, hogy a kormány mérlegelheti, milyen üzleti, műszaki, technológiai adatok kerülnek be abba a körbe, amelyek nem közérdekűek.

Álláspontja szerint a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.

MSZP: eljön a számonkérés ideje a Fidesz számára

Az MSZP szerint a Fidesznek a paksi erőmű ügyében vádaskodás helyett a számonkérésre kellene készülnie.

"A paksi beruházás titkosításával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet. Az ingatlankirály Rogán Antalnak és társainak ezért nem hazudozni és vádaskodni kellene, hanem csöndben számolni a napokat, mert nemsokára eljön a számonkérés ideje" - írta az ellenzéki párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Az MSZP a Fidesz azon kommünikéjére reagált, amely egyebek mellett álságosnak minősítette az ellenzék paksi bővítéssel kapcsolatos viselkedését, mondván: korábban a baloldal nemcsak támogatta az atomerőmű fejlesztését, hanem "milliókat talicskáztak ki az atomerőműből MSZP-s politikusokhoz - Harangozó Tamáshoz, Gyurcsány Ferenchez, Józsa Istvánhoz - köthető cégek".

Az MSZP azt írta, a Fidesz kedden bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, "vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt", amely szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.