Belföld

2013.05.26. 10:16

Hősök napja - Országszerte megemlékezéseket tartottak

Budapest - Országszerte megemlékezéseket tartottak vasárnap a hősök napján.

MTI

Az elhurcolt áldozatok emlékére Hősök Napja Nagykanizsán

A háború után még hónapokon át minden este kimentünk a vasútállomásra, a Pestről jövő vonat elé, remélve, egyszer csak valamelyik elszakított rokonunk száll le róla. Hiába, soha többé nem tért haza egyikük sem. Részletek és fotók itt >>>

Önfeláldozó elődeinkre emlékeztek Balatonfűzfőn

Szentmisével egybekötött megemlékezést tartottak vasárnap, a magyar hősök emléknapja alkalmából a Jézus szíve plébániatemplomnál, majd a rendezvény végén katonai tiszteletadással koszorúkat helyzetek el a templom falánál lévő emlékműnél. További részletek

Tisztelgés a hősök előtt Szombathelyen - Az utódok szent kötelessége az emlékek őrzése

Május utolsó vasárnapja a magyar hősök napja. Katonai tiszteletadással a különböző háborúkban elhunytakra emlékeztek vasárnap Szombathelyen a Március 15. téri áldozati emlékműnél. Részletek itt >>>

Hősi parcellát avattak újra Hódmezővásárhelyen

A második világháborúban elhunytak tiszteletére hősi parcellát avattak újra Hódmezővásárhelyen, a Kincses temetőben vasárnap, a magyar hősök emléknapján.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a két világháborúban a Hódmezővásárhelyről besorozott katonák a legnehezebb frontszolgálatba, ütközetekbe kerültek. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint 61 ezres város több mint kétezer lakosa veszett oda a második világháborúban, a harcok befejeződése után is sok százan haltak meg fogolytáborokban, büntetőlágerekben – közölte a politikus.

"Sosem szabad elfelednünk hősi halottainkat, azokat, akik valahol otthonuktól távol lelték halálukat, s azokat sem, akik itt, a Kincses temető hősi parcellájában leltek örök nyugodalomra" – fogalmazott a polgármester.

A hódmezővásárhelyi Kincses temetőben a második világháború első helybéli hősi halottját, Imre Pál szakaszvezetőt 1941-ben temették el. A Délvidék visszacsatolása során életét vesztő katonát egykor tízezren kísérték el utolsó útjára. A hősi parcellában ezt követően még több tucatnyi honvéd lelt örök nyugalomra, többségük a város körüli 1944-es harcok során halt meg.

A hadisírok 1945 után méltatlan állapotba kerültek. A Történelmi Vitézi Rend helyi tagozata hat éve fogott hozzá felkutatásukhoz és rendbehozatalukhoz. A sírfelújítási programba tavaly bekapcsolódott a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandára – a helyi alakulat katonái szabadidejükben, majd a parancsnokság támogatásával végezték a területrendezést és a parcella megújítását –, a Honvédelmi Minisztérium és a hódmezővásárhelyi önkormányzat.

A magyar hősök emléknapjára csaknem félszáz, második világháborús hadisírt állítottak helyre, az ünnepségen pedig összesen 64 sírt szenteltek újra.

Hende: a hadisírok és a veszteség-nyilvántartások rendbetételén is dolgoznak

A korábbi időszakok elmaradásait pótolva a kormány új szemlélettel, új szabályozással cselekvésbe kezdett mind a hadisírgondozás, mind az elesett katonák nyilvántartásának rendbetétele érdekében - erről Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt vasárnap a budapesti Hősök terén, a hősök napján tartott megemlékezésen.

Hende Csaba honvédelmi miniszter beszél a budapesti Hősök terén, a hősök napján tartott megemlékezésen 2013. május 26-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Hende Csaba elmondta, hogy - mint más területeken - a hadisírgondozásban is azt tapasztalták, "a magyar állam korábban nem volt képes teljesíteni hivatását". Hozzátette, hogy a kormány felismerte: cselekvésre van szükség, hogy visszaadják hőseinknek az őket megillető tiszteletet.

Közlése szerint ennek érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttek számos, a hadisírgondozásban érintett szervezettel, továbbá megerősítették nemzetközi kapcsolataikat, amelyek közül különösen Oroszország irányába sikerült nagy előrelépést elérni.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett a temetkezési törvény módosítása, amely biztosítja a Magyarország területén található magyar hadisírok védelmét és nyilvántartását. Idén márciusban elindult az országos hadisír-felmérési program is, amelynek eredményeként az önkormányzatok közreműködésével teljes képet kaptak a magyarországi hadisírokról és hősi emlékművekről.

"A továbbiakban nem épülhet büntetlenül bevásárlóközpont, parkoló hősi halottak sírja fölé" - szögezte le Hende Csaba.

A miniszter beszélt továbbá arról, hogy 2010 októberétől, amióta közvetlenül a minisztérium szervezetén belül működik a hadisírgondozás, számos helyen újítottak föl hadisírokat és katonai temetőket. Az első világháború centenáriumára történő felkészülés keretében pedig a tárca elkészítette azt a hosszú távú tervet is, amellyel megújulnak az első világháborús katonai temetők és hadisírok a Kárpát-medencében.

Kiemelte, hogy belekezdtek az "egyik legnagyobb adósság" rendezésébe is: az első világháború veszteségadatainak feldolgozásába és nyilvánosságra hozatalába.

Hende Csaba úgy fogalmazott: "a létező szocialista diktatúra idején a Hadtörténeti Intézet egyik ostoba és gonosz parancsnoka elégette a rendelkezésre álló teljes nyilvántartást, mondván, az imperialista háború halottaival nem kell foglalkozni". A tárcavezető elmondta, hogy a monarchia dualista rendszerében Bécsben megőrzött, teljesnek mondható anyag digitalizálását megkezdték, s azt - anyagi lehetőségeikhez mérten - előreláthatóan 2016-ra közzé is teszik.

Kitért arra is, hogy folyamatosan bővítik a www.hadisir.hu honlapot is, amelyen már a második világháborúban hősi halált halt 76 ezer katona és munkaszolgálatos adatai is elérhetők. A honlapnak másfél éves működése óta nagyjából százezer látogatója volt, és sok ezren kaptak információt elesett hozzátartozóikról - hangsúlyozta a miniszter.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: "ma a magyar hősökre emlékezünk. Azokra, akik alapításától fogva fegyverrel szolgálták ezt a nemzetet és ezt a hazát. Azokra, akik szembeszálltak az ellenséggel, és vállalták a halálos veszélyt, hogy mindazok, akiket oltalmaznak, élhessenek."

Történelmi zászlókat vivő katonák a budapesti Hősök terén, a hősök napján tartott megemlékezésen 2013. május 26-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A megemlékezésen részt vett és az ismeretlen katona sírjánál koszorút helyezett el többek között Hende Csaba, Benkő Tibor vezérkari főnök, Áder János államfő nevében Szegő László, a köztársasági elnök szárnysegédje, a parlamenti pártok képviselői, köztük Papcsák Ferenc (Fidesz), Zugló polgármestere, Simicskó István (KDNP), Steiner Pál és Demeter Márta (MSZP), Jámbor Nándor (Jobbik), valamint Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.

Boross Péter: megfér egymás mellett a gyereknap és a hősök napja

Bár 1945 után épp azzal a céllal jelölték ki május utolsó vasárnapjára a gyereknapot, hogy az "elhomályosítsa" a hősök napjának jellegét, az elmúlt években kiderült, hogy ez a két ünnep megfér egymás mellett - mondta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen.

A volt miniszterelnök hozzátette: jó lenne, ha a különböző gyermekprogramok mellett a gyermekeknek azt is megemlítenék, hogy ez a nap mást is jelent.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszél a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen 2013. május 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Boross Péter azt mondta: "a múlt összes következtetését úgy kell levonjuk, hogy előre lássunk". Kiemelte továbbá, hogy "sorsunk néha furcsán alakul Európában". Úgy fogalmazott: "Néha nem vagyunk kedvencek. Mintha bűneinket felszoroznák, és erényeinkről egy szó se esik".

Hozzátette, a halottaink emlékének is tartozunk azzal, hogy ne bizonytalanodjunk el, ha az igazságot ki kell mondani. Boross Péter közölte: voltak bűnök, de levontuk a konzekvenciáit mindannak, amit elkövettek ebben az országban.

Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes felidézte: Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte elsőként, majd az 1915-ben megalakult, a hősök emlékét megörökítő országos bizottság felhívásait követően 1917-ben törvény írta elő a katonaáldozatok emlékének méltó megőrzését.

Örömtelinek nevezte, hogy a magyar hősöknek a 2001 óta ismét törvényben rögzített emléknapját nemcsak a mai Magyar Honvédség és a fegyveres testületek érzik a maguk ünnepének, hanem önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyre nagyobb számban magánszemélyek is.

A vezérkarifőnök-helyettes kiemelte: a rákoskeresztúri köztemető egykor sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírját "bűnös politikai akarat felszámolta". A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel - tette hozzá Orosz Zoltán.

Díszőr a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen 2013. május 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A hősök emlékművénél Boross Péteren és Orosz Zoltánon kívül koszorút helyezett el többek között Kun Szabó István dandártábornok, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László szárnysegéd, valamint Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.

Ezek is érdekelhetik