2012.11.10. 16:53
Foglalkoztatással kapcsolatos törvények módosulnak
A nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottnak nem jár majd végkielégítés, a munkaügyi központhoz elektronikus levélben is be lehet jelentkezni. Egyebek mellett ezt tartalmazza az a foglalkoztatási jellegű törvényeket módosító javaslat, amelyet a kormány szombaton terjesztett a parlament elé.
Az álláskeresési segélyt a jövőben nem hónapra, hanem napokra kell megállapítani. Ez annak a munkanélkülinek jár, akinek csak 5 év van még hátra a nyugdíjazásáig, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült. Az álláskeresési segélyt a legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél elektronikus levéllel is bejelentkezzen a munkaügyi központhoz. Ebben az esetben a járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja nem a személyes megjelenés napja, az online bejelentkezés napjától lehet ezeket az ellátásokat megállapítani.
Miután az új munka törvénykönyve megszüntette az átlagkereset fogalmát - helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja -, a korábbi személyi alapbér helyébe pedig az alapbér lépett, a javaslat átvezeti ezeket a módosításokat a többi foglakoztatási jogszabályon is.
A közalkalmazottnak nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Amennyiben a felmentésekor legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, úgy jár neki a 40 éves jubileumi jutalom.
A munkahelyvédelmi akciótervben szereplő, a pályakezdők és 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények hatálybalépésével - 2013. január 1-jén - megszűnik a Start kártya, anélkül is járnak a munkaadóknak az új adókedvezmények. Az ez év végéig kiváltott Start kártyák után azonban - azok érvényességének végéig - a korábbi kedvezmények igénybe vehetők.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait lehet alkalmazni a filmes statisztákra is, azzal a különbséggel, hogy a foglalkoztatási létszámnak nincs felső határa. A statiszták nettó jövedelme legfeljebb napi 12 ezer forint lehet.
A felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek a foglalkoztatása rehabilitációval sem állítható helyre.
A közfoglalkoztatót - a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére - a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő, a közfoglalkoztatott személyt megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó bér - de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának - tizenhárom és fél százalékával.
További részletekért lapozzon!
OLDALTÖRÉS: A kormány újabb egészségügyi ''salátatörvényt'' fogadott el
A kormány újabb egészségügyi ''salátatörvényt'' fogadott el
A kormány újabb egészségügyi ''salátatörvényt'' fogadott el
A kormány újabb egészségügyi ''salátatörvényt'' fogadott el
OLDALTÖRÉS: Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány
Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány
A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kabinet: a Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett javaslat szerint a támogatások kedvezményezettjei lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett gazdasági társaságok és egyházak is.
Az Országgyűlés honlapján szombaton közzétett javaslat szerint a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében van szükség a szabályozás pontosító és kiegészítő jellegű módosítására.
Rögzítenék, hogy a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználásakor, vagy a támogatási szerződéstől történő elálláskor, felmondáskor, a támogatói okirat visszavonásakor, a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – késedelem esetén – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
Az alap illetékes testülete ugyanakkor – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.
A változtatások érintik az alapról szóló beszámolási kötelezettséget is, és annak határideje az eddigi április 30-ról május 31-re módosulna. Eddig a határidőig kell a nemzetpolitikáért felelős miniszternek a kabinetet tájékoztatnia, és az Országgyűlésnek történő kormányzati beszámolási kötelezettség május 31-i határidejét törlik. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány
A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kabinet: a Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett javaslat szerint a támogatások kedvezményezettjei lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett gazdasági társaságok és egyházak is.
Az Országgyűlés honlapján szombaton közzétett javaslat szerint a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében van szükség a szabályozás pontosító és kiegészítő jellegű módosítására.
Rögzítenék, hogy a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználásakor, vagy a támogatási szerződéstől történő elálláskor, felmondáskor, a támogatói okirat visszavonásakor, a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – késedelem esetén – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
Az alap illetékes testülete ugyanakkor – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.
A változtatások érintik az alapról szóló beszámolási kötelezettséget is, és annak határideje az eddigi április 30-ról május 31-re módosulna. Eddig a határidőig kell a nemzetpolitikáért felelős miniszternek a kabinetet tájékoztatnia, és az Országgyűlésnek történő kormányzati beszámolási kötelezettség május 31-i határidejét törlik. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány
A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását kezdeményezi a kabinet: a Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett javaslat szerint a támogatások kedvezményezettjei lehetnek civil szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett gazdasági társaságok és egyházak is.
Az Országgyűlés honlapján szombaton közzétett javaslat szerint a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében van szükség a szabályozás pontosító és kiegészítő jellegű módosítására.
Rögzítenék, hogy a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználásakor, vagy a támogatási szerződéstől történő elálláskor, felmondáskor, a támogatói okirat visszavonásakor, a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – késedelem esetén – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
Az alap illetékes testülete ugyanakkor – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.
A változtatások érintik az alapról szóló beszámolási kötelezettséget is, és annak határideje az eddigi április 30-ról május 31-re módosulna. Eddig a határidőig kell a nemzetpolitikáért felelős miniszternek a kabinetet tájékoztatnia, és az Országgyűlésnek történő kormányzati beszámolási kötelezettség május 31-i határidejét törlik. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
