Elhunyt Makovecz Imre építész

Makovecz Imre 1935. november 20-án Budapesten született, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában,  Nagykapornakon, itt ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit, rítusait. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált.

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Néhány kollégájával az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezett, a sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet.
   
Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni.
   
Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.
   
Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. A csónakforma az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést.
   
Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény.
   
1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.
   
Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.
Makovecz Imre konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt.

Makovecz Imre már az Úristen házában van - Olvassa el a Napló írását ide kattintva!

Szent István-díjat kapott Makovecz Imre 

Elkészült a kolontári lakópark - Már nem hontalanok az iszapkárosultak 

Makovecz Imre  második hazájának tekintette Zala megyét

Zala Megye Önkormányzata a lapunkhoz eljuttatott, Manninger Jenő elnök által jegyzett  közleményben értesíti a megye közvéleményét, hogy mély megrendüléssel értesült Makovecz Imre építész, Zala megye díszpolgárának halálhíréről.  Makovecz Imre  második hazájának tekintette Zala megyét. Gyerekként sok időt töltött Nagykapornakon édesapja szülőfalujában.  Keze nyomát viseli a baki faluház, a pethőhenyei templom, a zalavári milleniumi emlékmű. Emléke örökké él bennünk, zalaiakban.

OLDALTÖRÉS: Szőcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedő alakja volt Makovecz Imre

Szőcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedő alakja volt Makovecz Imre

Szőcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedő alakja volt Makovecz Imre

Szőcs Géza: a magyar kultúra kiemelkedő alakja volt Makovecz Imre

Művészként és kultúraszervező közéleti emberként is kiemelkedő alak volt Makovecz Imre - mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kedden az MTI-nek. A Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia örökös és gyakorló elnöke kedden hunyt el életének 76. évében.

"Személyes véleményem az, hogy a 20. század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja" - fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkára.
Mint Szőcs Géza hozzátette, "késői korok" aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentősebb megbízást sem Budapesten.
 "A sors keserű iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak művészi, hanem kultúraszervezői képességei is. Életműve ilyenformán minden értelemben beteljesítetlen maradt" - utalt arra Szőcs Géza, hogy a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész által alapított Magyar Művészeti Akadémia ebben az esztendőben köztestületté válva az eddiginél jelentősen nagyobb szerepet kap a magyar kulturális életben.
Makovecz Imrét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját halottjának tekinti.

OLDALTÖRÉS: Finta József: az elmúlt évtizedek egyetlen igazi építész mestere volt

Finta József: az elmúlt évtizedek egyetlen igazi építész mestere volt

Makovecz Imre a magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, nemcsak az építészet, de az egész magyar kultúra területén hatott - mondta pályatársa, Finta József.
  
"Nagyon régóta ismertük egymást, sok évvel ezelőtt együtt alapítottuk azt a Magyar Művészeti Akadémiát, amely most végre köztestületi rangra jutott. Már az, hogy ott, az alapításnál összejöttünk, mutatja, az építészetről, az épített világról vallott felfogásunk különbözősége ellenére sohasem tudtuk kikerülni egymást. Minden vitánk mellett tudtam és máig vallom, hogy ő az elmúlt fél évszázad egyetlen igazi magyar építész mestere volt" - fogalmazott Finta József, a Kossuth-díjjal szintén kitüntetett építész, akadémikus.
   
Mint hozzátette, Makovecz Imre egy "gyönyörű álomvilágot", egyedi stílust alakított ki, visszanyúlva a Rudolf Steiner-i organikusságtól a Kós Károly- és Thoroczkay-Wigand-féle magyar népi szecesszióig. Ezekből az alapokból egészen egyedi építészetet hozott létre, és ennek az építészetnek óriási tábort is tudott szervezni.
   
Finta József az elmúlt két-három évtized termését emelte ki Makovecz Imre munkásságából: ekkor született többek között a paksi templom és a százhalombattai templom, a sárospataki művelődési ház vagy legfrissebb épülete, a makói fürdő, amelynek már nem érte meg az átadását. "Ezek mind események voltak a magyar építészetben, attól függetlenül, hogy valaki egyetértett az építésszel vagy sem" - hangsúlyozta a pályatárs.
   
"Azzal együtt, hogy sokan támadták, a mai magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, aki nem csupán az építészetre sugározta ki hatását, hanem a képzőművészetekre, a belsőépítészetre és szobrászatra is és általában az egész kultúrára. Ő a kultúra egészében gondolkodott, az MMA is ilyen alapon jött létre" - méltatta Finta József Makovecz Imre közéleti tevékenységét.
   
Finta József emlékeztetett arra, hogy építésztársa külföldre is ki tudta sugározni a maga hitét, és a világban méltatlanul kezelt magyar kultúrát az építészetben az ismertség szintjére emelte. "Függetlenül attól, ki ért vele egyet, és ki nem, az egész magyar kultúra hasznára vált, amit Imre csinált" - fogalmazott.

OLDALTÖRÉS: A köztársasági elnök részvétnyilvánítása

A köztársasági elnök részvétnyilvánítása

A köztársasági elnök részvétnyilvánítása

A köztársasági elnök részvétnyilvánítása

Schmitt Pál köztársasági elnök osztozik Makovecz Imre családjának gyászában. Az államfő keddi közleményében úgy fogalmaz: Makovecz Imre "tudta, hogy a magyar egy jobb sorsra érdemes, alkotó nép, amelynek nem csak múltja van. Hitte, követelte és építette a jövőt hatalmas lelkével, minden idegszálával, utolsó erejével"
"A "törődött kézfej" megpihen. Valami azonban folytatódik: Makovecz Imre arra a csillagösvényre lépett, ahová templomtornyai viszik fel a magyarok imáját" -  áll a köztársasági elnök közleményében
   
"Makovecz Imre bevégezte földi útját. Vége a nagy tervezésnek, a ceruza táncának a papíroson, vége a megharcolt feladatoknak, az országépítésnek, az örök aggódásnak, az értünk haragvásnak" -  fogalmaz Schmitt Pál.
   
"Fájdalmunk által is egy közösség, egy nemzet vagyunk" - zárul az államfő keddi közleménye.
 

OLDALTÖRÉS: Fekete György: iskolateremtő mester távozott

Fekete György: iskolateremtő mester távozott

Makovecz Imre olyan mester volt, iskolateremtő képessége és személyes hitele olyan színvonalú, hogy hosszú időn keresztül pótolhatatlan marad -  mondta Fekete György belsőépítész.
   
Az Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke megjegyezte, Makovecz Imre jó ideje gyengélkedett, halálának hírére azonban nem lehetett felkészülni. "Óriási csapás; már zarándokolnak az emberek az MMA Kecske utcai székházába" - fűzte hozzá. Makovecz Imre az MMA örökös és gyakorló elnöke volt.
   
Fekete György felidézte, hogy szeptember közepén nyílt meg a Várnegyed Galéria kiállítása Makovecz Imre templomépítészetéről. "Megrendítő volt templomterveit látni és őt is, aki bizony nagyon gyenge volt, de nagy örömöt jelentett számára azoknak az embereknek a szeretete, akik nemcsak a kiállításért, de személyéért is eljöttek a megnyitóra" - emlékezett.
   
"Imre jelentőségét annak az építészetnek a terjesztésében látom, amely az ember köré tervez házat, templomot, épületet. Az organikus iskolának nagyon fontos törekvése, hogy bár az építészet tízezer éve odatolakszik valamilyen módon a Teremtés és az ember közé, nem szabadna másnak lennie, mint közvetítő eszköznek, amely a szellemi kapcsolatok ápolását is szolgálja, nemcsak a testi igényeink kielégítését" - beszélt az iskolateremtő építész szellemi örökségéről.
   
Mint Fekete György emlékeztetett, Makovecz Imrének nincs jelentős épülete Budapesten, nem lehetetlen azonban, hogy tervei között vannak olyanok, hogy az utódok egyszer veszik a bátorságot, és ebből valamit megvalósítanak.
   
A Magyar Művészeti Akadémia öt hét múlva, november 5-én köztestületté válik - közölte az MMA ügyvezető elnöke. "Óriási csapás, hogy Imre, akinek húsz éven keresztül vágya volt ez, nem lehet már ott az avató ünnepélyen".
   
Fekete György elmondása szerint december 1-jén az Iparművészeti Múzeumban nyílik kiállítás az 59 eddig elhunyt MMA-tag tiszteletére, akik közé hatvanadikként immár Makovecz Imre is csatlakozik; a nyitónapi Liszt-koncertet a Magyar Művészeti Akadémia az alapító emlékének fogja szentelni.

OLDALTÖRÉS: Csete György: az organikus építészet mozgatórugója volt

Csete György: az organikus építészet mozgatórugója volt

Csete György: az organikus építészet mozgatórugója volt

Csete György: az organikus építészet mozgatórugója volt

Makovecz Imre tanító volt, az egész organikus építészeti irányzat mozgatórugója, az általa kiírt magánpályázatokkal folyamatos gondolkodásra, tettre sarkallta pályatársait is - mondta Csete György építész.

"Makovecz Imre maga volt a nyughatatlanság, az általa kiírt magánpályázatokkal bennünket is rákényszerített, hogy ne tespedjünk, álljunk a vártán és tegyük a dolgunkat" - mondta a szintén Kossuth-díjas építész.
   
"A magyar organikus építészetnek két pillére volt, az egyik pillér most kidőlt, egyedül maradtam, várom, mit hoz a jövő" - fogalmazott Makovecz Imréhez fűződő kapcsolatáról szólva Csete György.
   
Mint mondta, Makovecz Imre a magyar építészetben egyedülálló volt, számos közéleti funkciót vállalt, amelyet becsülettel ellátott, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke volt, halálával az elnökség is magára maradt. "Tanácstalanok vagyunk, hogy ebben a helyzetben, amikor egy ilyen detonáció bekövetkezik, mit tegyünk" - mondta a pályatárs.
   
Hozzátette: a magyar organikus építészeti mozgalomnak folytatódnia kell, hiszen személyüktől függetlenül is világszerte a magyar építészet fontos irányzatát képviseli, amelyet nemzetközileg is számon tartanak.
   
Makovecz Imre munkái közül az új makói fürdőt említette, amelyről tollából cikk is megjelent. Mint mondta, az építésznek több épülete áll Makón, a fürdő a város közepén épült. "Parádés, gyönyörű épület, amelyet félkész állapotban láthattam, bejárhattam" - mondta, hozzátéve, hogy az épület tetőszerkezetének harmada egy hónapja leégett. "Hogy ki fogja befejezni, nem tudom" - jegyezte meg.