Horvátok: egyelőre körön kívül

Ante Gotovina a hazáját védte a lelkekben máig mély nyomot hagyó horvát függetlenségi háborúban. Odaát úgy vélik, hogy Horvátország talán már az Európai Unió tagja lehetne, ha Carla del Ponte, a Hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze 2005-ben nem teszi szóvá, hogy az akkori kormány nem tanúsított kellő határozottságot Gotovina elfogását illetően, azaz nem is akarta elfogni. Az EU erre a csatlakozási folyamat megindításának elhalasztása mellett döntött. A nemzetközi zsarolás következtében a kormány komoly lépéseket tett a tábornok előkerítésére, mire újra megindulhattak az egyeztetések.

- Az EU-val kapcsolatos növekvő bizalmatlanságnak összetett okai vannak - folytatta Sinisa. - Az emberek egyrészt azt sérelmezik, hogy tábornokaik felelősségre vonásával voltaképpen a horvátok honvédő háborújának jogosságát kérdőjelezik meg. Nem hisznek abban, hogy a katonák bűnösek, viszont meg vannak győződve arról, hogy a bíróság politikai döntést hoz majd. Mivel a csatlakozási szerződés aláírása után népszavazás lesz az uniós tagságról, sokan az ítélettől teszik majd függővé, hogy hogyan voksolnak. Másrészt rengetegen tartanak attól, hogy Horvátországra csak mint új, bekebelezhető piacra tekintenek az EU-ban. Harmadrészt pedig kormányunk elég rosszul muzsikál , romlik az életszínvonal, politikai leszámolások zajlanak, ami miatt nő a kiábrándultság.

Sinisa azonban nem tartozik a szkeptikusok körébe, ő azt reméli, az uniós pénzekkel bővül majd a támogatások köre, így talán jobban fejleszthetik intézményüket, s Magyarország felé is terjeszkedhetnek házi betegápolói szolgáltatásukkal.

Szintén piacot remél a Donji Pustakovec-ben 5 hektárnyi területen szuperintenzív technológiájú almatermesztéssel foglalkozó Mladen Conka. Nemrég egy 250-280 hektárt lefedő szövetkezetet hozott létre környékbeli gazdatársaival, a szerveződésnek ő az ügyvezető igazgatója.

- Épp a reményeink szerint közelgő csatlakozás miatt döntöttünk e lépés mellett, abban bízva, hogy így közösen fel tudjuk venni a küzdelmet a konkurenseinkkel - magyarázta a szakember, miközben a támrendszer mellett nevelt, a jégtől hálóval védett kecses fáit metszegette. - Terveink között szerepel Donji Kraljevec-ben, Murakirályon egy komoly, 5000 tonna kapacitású raktár megépítése, ami nemcsak a horvát, hanem az uniós piac miatt is fontos. A fejlesztéssel 365 napon keresztül el tudnánk látni friss zöldséggel és gyümölccsel a vásárlókat.

Hozzátette, arra is számítanak, hogy majd a Mura mente magyar oldaláról ugyancsak csatlakoznak hozzájuk termelők.

Utunkat a mássalhangzókban tobzódó, kissé nyelvtörő nevű Drzimurec-re folytattuk, ahol Vlado Matichoz látogattunk el. A vidék lakóinak fő tevékenysége jól láthatóan a mezőgazdaság: a kiváló minőségű utak mentén számtalan parcella nyújtózkodik, s egytől egyik rendezettek, még a nadrágszíjak is. Szinte minden portán látni traktort, a gazdálkodás itt még életforma - ez alól vendéglátónk, Matic éppen kivétel. Az autószerelő fiával autóbontót, illetve alkatrészkereskedést működtet - de azért egy lova neki is van. A Magyarországról érkezett pacival gyakran lovagol szabadidejében, ha mégsem, akkor cigányzenét hallgat.

- Rengeteget jártam és járok az Önök hazájába, például a közeli Nagykanizsára, számos kereskedelmi kapcsolatom van. Így nekem e tekintetben sok újat nem tud adni az uniós tagság, mégis az a véleményem, hogy Horvátországnak élnie kell a lehetőséggel. Nem maradhatunk kívül ezen az egyre növekvő rendszeren, szerveződésen, főleg hogy a környékünkön már mindenki odabent van. Úgy vélem, nekünk is be kell kapcsolódni ebbe a láncolatba.

A horvátok növekvő elbizonytalanodása mögött a kormány ügyetlensége áll - erősítette meg ő is.

- A kételkedő embereket nem tudják meggyőzni arról, hogy szükségük van az Európai Unióra és viszont - fejtegette. - Azt, hogy az Unió jó, csak akkor érti majd meg mindenki, ha a saját életük is jól alakul. Márpedig ez mostanában egyáltalán nincs így. A horvátok figyelnek Magyarországra, és sokan úgy látják, ott se lett jobb, mint előtte.

 Matic azt is hozzátette: ő személy szerint nem tart attól, hogy az EU-ból érkező áruk és a multik majd elárasztják a horvát piacokat és kiszorítják a hazai termékeket. Még hozzá azért nem, mert előbbiek máris jelen vannak az országban, az pedig csak jó lehet, ha utóbbiak is ott lehetnek az EU boltjainak polcain.

A határátkelő közvetlen közelében, de még a horvát oldalon működteti Zölderdő (Zelengaj) nevű vendéglőjét Vlado és Matija Hranec, szintén apa és fia.

- Mi is várjuk már a csatlakozást, nekünk a határ csak akadály - szögezte le Vlado. - Nélküle a Mura kiváló szabadidős lehetőség, a rekreáció egyik fontos központja lenne. Összekötné a két országot, s nem elválasztaná, mint most. És Európából amúgy sem lehet kimaradni, Horvátország nem olyan erős, hogy ezt megtehesse.

- Üzletemberként én is azt gondolom, előnyös lesz számunkra a tagság. Magánemberként viszont nem mondanék véleményt - vette át a szót Matija Hranec. - A határ menti térségnek sokat jelentene, ha a horvát-magyar kapcsolatok bővülhetnének, s ezáltal a mi vendéglőnk kihasználtsága is növekedne.

Hasonlóképpen vélekedett tolmácsunk és segítőnk, a tótszerdahelyi Gulyás László, a Mura Menti Horvátok Egyesülete elnöke is, aki nem mellesleg kettős állampolgár. (Horvátország már korábban, Franjo Tudjman köztársasági elnök idejében megadta a lehetőséget a határain túl élők állampolgárságára. Amiből sem ott, sem itt nem lett ügy ...) Ő azt reméli, Horvátország csatlakozása a dél-zalai horvát ajkú települések fiataljai számára is egyfajta kitörési lehetőséget jelenthet, hiszen aki jól beszéli a nyelvet, bátran vállalhat majd munkát odakint. Főleg, hogy erős a fémipar, sok az ilyen tevékenységet végző vállalkozás.

- Ez azért is fontos lenne, mert ipari szempontból a Mura magyar oldala nagyon-nagyon szegény - szögezte le Gulyás László. - Viszont ha a horvát oldalon egy Donji Kraljevec-et nézzük, ott több munkahely van, mint lakos. Hozzáteszem, 1700 fős településről van szó...

Lassan hazafelé indulunk - azzal a tanulsággal, hogy mintha többen lennének az EU-pártiak. Az első elképzelések szerint Horvátországnak június végéig le kéne zárnia az uniós tárgyalásokat. A taggá válás céldátumaként viszont 2013-at, sőt 2014-et is hallani. Mindenesetre, ha tovább húzzák-halasztják a bővítést, még tovább nőhet a kiábrándultak tömege, akik a népszavazáson könnyen meg is vétózhatják a csatlakozást - de azért erre talán mégsem kerül sor. Egyelőre tartsuk tekintetünket a csatlakozási időpont remélhetően hamarosan történő bejelentésén. Ugyanis esély van rá, hogy erre - mint arról már hírt adtunk - hozzánk közel, Muraköz megyében, Csáktornyán kerül sor. Legyen úgy...

OLDALTÖRÉS: Piac a magyar vállalkozóknak

Piac a magyar vállalkozóknak

A horvát gazdák már készülnek, szövetkezetet is alapítottak, hogy versenyképesek legyenek az uniós agrárpiacon. A helyi termelők nem félnek az uniós áruktól, sőt, inkább azt remélik, a határok leomlása piacot jelent számukra. Egyébként a horvát mezőgazdaság csak néhány termékből, például tojásból, olívából, madarinból és borból önellátó. A gazdaság már most is számos befektetőt vonz. A nációkat tekintve Ausztria, Hollandia, Németország és Franciaország után Magyarország az 5. helyet foglalja el.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (jegyzet)

Szerintem (jegyzet)
Élmény volt Horvátországban járni. Már-már vaj simaságú utak (csak itt-ott találkoztunk néhány aprócska kátyúval, de azok szinte felüdülést jelentettek a nagy szürke aszfaltcsíkon), rendezett, dzsumbujmentes árokpartok, asztallapszerű, gyönyörűen megművelt szántóföldek, harsogóan zöld vetések és rendben tartott, gyönyörű középületek mindenütt. Az emberek pedig kedvesek, barátságosak, jó szívvel fogadják a vándort – főleg, ha magyar. Lám, a több, mint nyolc évszázados együttélés nem múlt el nyomtalanul. A Hodosani idősotthonban az öreg, beteg és megfáradt horvát emberek közül többen is néhány magyar szóval örvendeztettek meg bennünket... Szóval, Horvátország szerintem akár holnap is csatlakozhatna, mert gazdasági és minden más szempontból is felkészült erre. Ennek ellenére most már túl sokat kell várnia az EU-ra . Kérdés, vajon megéri-e? És kinek jobban?