MSZP: a 3,8 millió munkavállalóból 150 ezer jár jól az új bérrendszerrel

Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá: a Fidesz korábban azt ígérte, megszünteti a "félszuperbruttót", és ez alapján határozza meg a 16 százalékos egykulcsos adót, ám ezt nem tették meg, "innen kezdve ez nem valós adócsökkentés".
   
Mint mondta, az, hogy 17 százalékról 16 százalékra csökkent az adókulcs a döntő többség számára, valóban egy százalékpontos csökkentést jelent, de közben az  egyéni nyugdíjjárulékot 9,5 százalékról 10 százalékra emelték, ami miatt viszont már csak fél százalékpontnyi a csökkenés. Emellett 20 százalékkal csökkent az adójóváírás - tette hozzá.
   
Mint mondta, 290 ezer forintos jövedelemig "mindenki rosszul járt", csökkent a nominális keresete, márpedig a munkavállalók 80 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A 350 ezer forint alatt keresők nominális nettó keresete ugyan nem csökkent, de a reálkeresetük igen, és igazán jól az a 150 ezer munkavállaló járt, aki havi 500 ezer forintnál többet keres, nekik ugyanis havi több mint 36 ezer forint nyereségük van - összegezte. Úgy fogalmazott: tulajdonképpen egy "fordított Robin Hood-adót" működtet a Fidesz, mivel az adójóváírás csökkentésével 120 milliárd forintot kivett a relatíve alacsonyabban keresők zsebéből és azt áttette a magas keresetűek zsebébe.
   
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány bérkommandót hozott létre, kijelentette: az "pótcselekvés" és "tudomásul kell venni, hogy piacgazdaságban élünk, a béremelés célja pedig piacgazdaságban nem az, hogy az adórendszer hibáit korrigálja". "Félő, ha ki akarja kényszeríteni a kormány a béremelést, akkor az azzal a veszéllyel jár, hogy lesznek, aki elveszítik emiatt a munkájukat" - szögezte le.
   
Katona Tamás szerint a bérkommandónak a közszférában kellene kezdenie a munkát, ott ugyanis viszonylag jelentős körben csökkentek a keresetek, ugyanakkor nincs valóságos bérkompenzáció, hiszen nincs is meg annak a jogszabályi alapja, a dolgozók egyelőre "grátisz" kapják a pénzt. Kifogásolta, hogy a kormány a mai napig nem alkotta meg a jogszabályt, ami alapján ebben az évben is "el lehetne téríteni" a közszférában dolgozó, azt megérdemlők illetményét a 100 százalékról.
    A politikus közölte: vissza kellene állítani teljes egészében az adójóváírást és a kétkulcsos adót, mert nem lehet elvárni, hogy a kétmilliót és kétszázezret keresők egyformán járuljanak hozzá a közterhekhez. Emellett a gazdaságot a járulékok csökkentésével lehetne segíteni.
   
Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz kezdeményezésére az államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottságot hoznak létre, megjegyezte: nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2001 végéhez hasonlította az államadósságot és azt állította, hogy az a GDP 53 százalékról 80 százalékra nőtt.  A Medgyessy-kormánynak ugyanis azzal kellett kezdenie a munkát, hogy konszolidálja az államháztartás helyzetét, mert a Magyar Fejlesztési Bank, az ÁPV Rt. és még néhány hely "házi kifizetőhelyként működött" - fogalmazott. Hozzátette: az államadósság 2002-ben 56 százalék volt, a kormányváltáskor pedig 78 százalék, ami 22 százalékpontos növekedést jelent.
   
Elmondta, hogy ebből 4 százalékpontnyi összeg, ezermilliárd forint betétként van elhelyezve a Magyar Nemzeti Banknál; a pénz még az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodásból származik. További 12 százalékpontnyi összeg a magánnyugdíj-pénztári vagyon, "amit most készül eltapsolni a kormány", holott az előző kormányok tudatosan vállalták, annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer hosszútávon fenntartható legyen.
   
Továbbá a Fidesz 2001-ben olyan lakástámogatást vezetett be, amit elsősorban tehetősök, befektetési célú lakásvásárlásra tudtak igénybe venni, ez az összeg a GDP 4 százaléka, és bár láttuk a rendszer hiányosságát, nem gondolkoztunk a visszamenőleges hatályú jogalkotásban - jegyezte meg.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-2009-ben mindemellett gazdasági világválság is volt, ennek keretében az országok többségében emelkedett a GDP-arányos államadóság. A jelzett két évben a magyar államadósság-növekedés 12,3 százalék volt, ami az uniós mediánérték közelében van, 2009-re pedig az államháztartási hiányt sikerült 4,4 százalékra levinni.