EU-elnökség: jó eséllyel sikerül teljesíteni az EU2020 céljait

Az oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos az MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: kifejezetten optimista az EU2020 céljainak megvalósíthatóságával kapcsolatban, mivel ez a program abban tér el elődjétől, a lisszaboni stratégiától, hogy csupán öt kiemelt célterületre fókuszál. Annak idején a lisszaboni tervben 23 célt fogalmaztak meg - tette hozzá.
   
Emlékeztetett rá, hogy az oktatással kapcsolatban kettős célt jelölt ki az unió: egyrészt csökkenteni kell az iskolát idő előtt, megfelelő végzettség nélkül elhagyó diákok számát, másrészt pedig növelni kell a diplomásokét.
   
A stratégiában az szerepel, hogy az iskolát idő előtt elhagyók arányát 10 százalék alá kell szorítani, míg a diplomások arányát 40 százalékra kell növelni.
   
Mint kifejtette, minden tagállam külön nemzeti reformprogramot dolgoz ki a célok elérésére, ez azért nagyon fontos, mert minden országban más a kiinduló helyzet, eltérő a problémák súlyossága. Példaként említette a saját országát, Ciprust, ahol - mint rámutatott - a diplomások aránya kiemelkedő, 44 százalék, ami már jelenleg is meghaladja a stratégiában célként megjelölt arányt, viszont az iskolát idő előtt elhagyó gyermekek ügyében komoly gondok vannak. Éppen ezért az adott tagállamtól függ, melyik feladat jelent nagyobb kihívást, és ennek megfelelően hogyan állítja össze a reformprogramját - mondta.
   
Andrulla Vasziliu szerint annak idején az EU2020-at az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően alakították ki: a stratégiára elsősorban azért van szükség, hogy segítsenek kilábalni a tagállamoknak a gazdasági válságból, és megoldást találjanak a munkanélküliség problémájára, ami a fiatalok körében kiemelkedően magas, mintegy 20 százalék. 2020-ban, a jelenlegi stratégia kifutásakor alighanem mások lesznek a körülmények, ezért egy akkor készülő stratégiában más problémákra helyezik majd a hangsúlyt - fogalmazott.
   
A biztos úgy vélte, Magyarországnak EU-elnökként nincs különleges felelőssége a program céljainak elérésében, minden tagállamnak egyformán kell dolgoznia azok megvalósításáért. Egyaránt felelősek azért, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, a jó gyakorlatokat, hogy segítsék a stratégia céljainak megvalósítását - fűzte hozzá.
   
Azzal a közelmúltban felvetődött eshetőséggel kapcsolatban, hogy a választók gyermekeik után is kaphassanak szavazati jogot Magyarországon, Andrulla Vasziliu azt mondta, ez a kérdés tagállami hatáskör, az uniónak ebbe nincsen beleszólása.
   
Szájer József néppárti EP-képviselő (Fidesz) február közepén azt mondta: vitát akarnak indítani arról, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők kaphassanak-e szavazati jogot, mivel az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből.