Nagy a baj: minden vagyonukat felélik az önkormányzatok

A becsvölgyei önkormányzat - ahogy a többi - egyfelől az állami normatívából gazdálkodhat. Ezt különböző jogcímeken, egyre bonyolultabb és folyton változó elosztási szisztéma szerint kapják meg a települések. Ebből címzetten azokat a feladatokat kell finanszírozni, amire ténylegesen adják. Ha oktatásra, akkor arra, ha szociális ellátásra, akkor arra. Egy biztos elem van ebben a forrásban: 2006 óta folyamatosan csökken. Ugyanígy a személyi jövedelemadó rájuk eső, visszaosztott része, ami a rendszerváltás első éveiben még 33 százalék volt, ma már csak mindössze nyolc.

Ezeket a pénzeket az önkormányzat kiegészítheti saját bevételekből. Már ha van ilyen. Szóba jöhet a helyi adók rendszere, amit az évek során nagyon óvatosan vetettek ki a helyhatóságok, ráadásul az iparűzési adó a vállalkozók változékony sikerei miatt bizonytalan bevételi forrásnak tekinthető.

- Nálunk az adózott nyereség kettő százaléka képezi az iparűzési adót, de látható, hogy a községben működő cégek is nehéz helyzetben vannak, így hiába tervezünk bevételt, ha nincs miből fizetniük- mondja Tóth István Jánosné, a Zalaegerszeg közeli Teskánd polgármestere. Ezt a települést akár irigyelhetnék is a többiek, hiszen alig van falu, amely - holott nem kötelező feladat - bölcsit és uszodát tart fenn.

- De milyen áron! - teszi hozzá a település vezetője. - Természetesen veszteség képződik ezeken, de ebben az évben még talán nem lesz gond, de ha nem javul az önkormányzatok finanszírozása, el kell gondolkodnunk a működtetésen. Pedig ez teszi vonzóvá az iskolát is, többek között ezért nincs gond a beiskolázással - mutat rá egy fontos szempontra az évi mintegy 280 millióból gazdálkodó község polgármestere. - Nemrég az első lakáshoz jutást segítő támogatásunkat már hatályon kívül kellett helyezni. A kötelező feladatok - tizennégyet sorolhatunk fel - legtöbbjét társulásban látjuk el, hiszen egyedül nem lenne rá képes egyik falu sem. Minden ki van centizve, ehhez a struktúrához mindenképpen hozzá kell nyúlni, mert túl drága.

Ha, ahogy hallani, az oktatásügyben nagyobb szerepet vállal az állam, fellélegezhetnének az önkormányzatok. Ezzel Tóthné Ági és a becsvölgyei polgármester, Magai Ágota is egyetért. Igaz, a következő országos költségvetésben ennek nincs nyoma.

- Ha nincs is elegendő pénz, legalább lenne kiszámítható a támogatás. Érthetetlen, hogy miért kell például egy szociális törvénynek minden évben változnia?! - hangzik mindkettejük dohogása.

Lássunk a nagyobbak mellé egy kicsi zalai falut. A 138 főt számláló Padár akár fel is lélegezhetne. Agilis, fiatal polgármestert választottak az ősszel a hét éve az észak-zalai kisközségben élő Szőke-Török Noémi személyében. Aki ráadásul - a négytagú testülettel együtt - alig vesz fel tiszteletdíjat, könnyítve a terheken. Ettől még nem rózsás a helyzet.

- Ezt az évet mínusszal zártuk, nem tudtuk befizetni az iskolai hozzájárulást a kapornaki önkormányzatnak - mondja a mindezek ellenére optimista hölgy. - Pályáztunk a működésképtelen önkormányzatok megsegítését szolgáló alaphoz. Kértünk 2 millió 345 ezer forintot, épp tegnap kaptam meg az értesítést: elnyertünk 500 ezret...

Padár egy falugondnokot tud fizetni, önálló intézménye nincsen, az időseket a társulásban megvalósuló szociális ellátás keretében segíti, a faluházban működteti a könyvtárat, természetesen könyvtárhálózati formában. Ravatalozó van, szennyvíz még nincsen, naponta három busz jár.

- Az utak gondozása és a közművek fenntartása nagy terhet jelent, erre végképp nem marad pénz. Nem járható, hogy a kötelező feladatokhoz egyre kevesebb pénzt kapunk.

- Miért vállalta mégis a faluvezetői teendőket?

- Mert úgy érzem, az itt élő öregek, munkanélküliek többet érdemelnének az élettől.

- Kormányzati ígéret van az önkormányzati finanszírozás átalakítására, mi is tárgyaltunk már Tállai Andrással - tájékoztatott Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke. Tudvalevő, a megyegyűlés 3 milliárdos kötvénykibocsátással menekült előre . - A mi költségvetésünket az illetékbevétel egy részének elvonása, valamint a normatívák állandó csökkentése sújtotta. Közben a 3 százalékos megyei normatíva teljesen meg is szűnt. A kötvénykibocsátás a vésztartalékunk, ennek nagy része még megvan, a kórházi fejlesztésekre tartalékoljuk. A hiányunk így is egymilliárd forint, de a hitelképességük él. A 26 intézményünkben dolgozó mintegy 1500 ember bére szerencsére nincsen veszélyben, de látni kell, nincsen további lehetőségünk komolyabb fejlesztésre. Jónak tartanám, ha az alapfokú oktatásban nagyobb szerep jutna az államnak, egyelőre sokfajta vélemény van az asztalon ezügyben.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Húsz év mélypontja

Húsz év mélypontja


„Húsz év óta nem volt ilyen mélyponton a falu, pedig sose voltunk nagyon elkényeztetve. Jelen helyzetben kilátástalannak látom az önkormányzat helyzetét, de nemcsak a miénket, hanem az összesét. ” Magai Ágota az ötödik ciklusát kezdte meg a becsvölgyei polgármesteri székben, de rég volt ennyire elkeseredett.

Húsz év mélypontja


„Húsz év óta nem volt ilyen mélyponton a falu, pedig sose voltunk nagyon elkényeztetve. Jelen helyzetben kilátástalannak látom az önkormányzat helyzetét, de nemcsak a miénket, hanem az összesét. ” Magai Ágota az ötödik ciklusát kezdte meg a becsvölgyei polgármesteri székben, de rég volt ennyire elkeseredett.

Húsz év mélypontja


„Húsz év óta nem volt ilyen mélyponton a falu, pedig sose voltunk nagyon elkényeztetve. Jelen helyzetben kilátástalannak látom az önkormányzat helyzetét, de nemcsak a miénket, hanem az összesét. ” Magai Ágota az ötödik ciklusát kezdte meg a becsvölgyei polgármesteri székben, de rég volt ennyire elkeseredett.

– Azt hiszem, most még abban a fázisban vagyunk, hogy mindenki takargatja a szegénységét, s várja a jobb időket. Nem hiszem, hogy sokáig mehet ez. Olyan mértékű kifizetetlen közüzemi számlák halmozódtak fel, amit át kell vinni a következő évre, ami a hírek szerint amúgy is szegény év lesz. A jelenlegi helyzetünket sokfele próbál- tam kommunikálni, legfőképpen a 2011-es oktatási normatíva változás miatt bekövetkező gondot, ami ránk nézve nagyon negatív. Az amúgy is alulfinaszírozott oktatási normatíva jelentősen csökken. 2006-ban ez Becsvölgyén 56 millió forintot jelentett, most 34 milliót. Eddig megkaptuk a többcélú társuláson keresztül érkező normatívát, ami persze különböző feltételekhez van kötve. Jövőre ettől a 17 milliótól elesünk, mivel nem a székhelyközségben van az 1–8 osztály. Azért, mert mi már 1975 szeptembere, a körzetesítés óta úgy működünk, hogy Kustánszegen van az 1–4 osztály, Becsvölgyén az 5–8. A szigorítást talán nem ránk találták ki, de a speciális településszerkezetet nem veszik figyelembe. Tudom, hogy létezik valamiféle trükközés ezzel, de mi önhibánkon kívül esünk bele. Átszervezni nem lehet, finanszírozni nem tudjuk, igaz, a bérek hitelből még fedezhetők egy ideig. Remélem, a miniszter csak felfigyel a nagy bajra. Ha az a cél, hogy minden vagyonunkat éljük fel, akkor ez lesz.

OLDALTÖRÉS: SZERINTEM - Arany Horváth Zsuzsa jegyzete

SZERINTEM - Arany Horváth Zsuzsa jegyzete


„A világban sok helyütt kipróbált, bevált, alkalmazott gondolatkísérletnek számítana olyan hosszú távú finanszírozási technika kidolgozása, amelynek keretében a nagyobb térségeket érintő, tehát szélesebb közösségi érdekeket szolgáló fejlesztéseket a kincstár fix reálkamatozású hitellel finanszírozná, ez a kiszámíthatóság mellett nem mellesleg csökkenthetné az önkormányzatok devizaalapú kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel járó kockázatát is” – olvasható az egyik fővárosi kerületi önkormányzat két évvel ezelőtti, tehát a pénzügyi válság közepén született ajánlatban. Szerintük jó lenne, ha az önkormányzatok forintban kapnának kölcsönt a költségvetéstől, így nem csak a tőke- és pénzpiacokra (bankokra) lennének utalva. Nemhogy erre, de a nyilvánvaló terhek könnyítésére sem látszik akarat, hajlandóság. Ami érthető. Az állam is ki van véreztetve, hogyan tudná kezelni a valójában belső államháztartási hiányt jelentő önkormányzati fiaskót. Mert nevezhetjük annak a mostani időzített bombát. A helyhatóság fizessen pedagógust, orvost, szociális munkást. Miből? Ide vezetett a rendszerváltás hajnalán preferált önállóság. Nem kellett volna.   

SZERINTEM - Arany Horváth Zsuzsa jegyzete


„A világban sok helyütt kipróbált, bevált, alkalmazott gondolatkísérletnek számítana olyan hosszú távú finanszírozási technika kidolgozása, amelynek keretében a nagyobb térségeket érintő, tehát szélesebb közösségi érdekeket szolgáló fejlesztéseket a kincstár fix reálkamatozású hitellel finanszírozná, ez a kiszámíthatóság mellett nem mellesleg csökkenthetné az önkormányzatok devizaalapú kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel járó kockázatát is” – olvasható az egyik fővárosi kerületi önkormányzat két évvel ezelőtti, tehát a pénzügyi válság közepén született ajánlatban. Szerintük jó lenne, ha az önkormányzatok forintban kapnának kölcsönt a költségvetéstől, így nem csak a tőke- és pénzpiacokra (bankokra) lennének utalva. Nemhogy erre, de a nyilvánvaló terhek könnyítésére sem látszik akarat, hajlandóság. Ami érthető. Az állam is ki van véreztetve, hogyan tudná kezelni a valójában belső államháztartási hiányt jelentő önkormányzati fiaskót. Mert nevezhetjük annak a mostani időzített bombát. A helyhatóság fizessen pedagógust, orvost, szociális munkást. Miből? Ide vezetett a rendszerváltás hajnalán preferált önállóság. Nem kellett volna.   

SZERINTEM - Arany Horváth Zsuzsa jegyzete


„A világban sok helyütt kipróbált, bevált, alkalmazott gondolatkísérletnek számítana olyan hosszú távú finanszírozási technika kidolgozása, amelynek keretében a nagyobb térségeket érintő, tehát szélesebb közösségi érdekeket szolgáló fejlesztéseket a kincstár fix reálkamatozású hitellel finanszírozná, ez a kiszámíthatóság mellett nem mellesleg csökkenthetné az önkormányzatok devizaalapú kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel járó kockázatát is” – olvasható az egyik fővárosi kerületi önkormányzat két évvel ezelőtti, tehát a pénzügyi válság közepén született ajánlatban. Szerintük jó lenne, ha az önkormányzatok forintban kapnának kölcsönt a költségvetéstől, így nem csak a tőke- és pénzpiacokra (bankokra) lennének utalva. Nemhogy erre, de a nyilvánvaló terhek könnyítésére sem látszik akarat, hajlandóság. Ami érthető. Az állam is ki van véreztetve, hogyan tudná kezelni a valójában belső államháztartási hiányt jelentő önkormányzati fiaskót. Mert nevezhetjük annak a mostani időzített bombát. A helyhatóság fizessen pedagógust, orvost, szociális munkást. Miből? Ide vezetett a rendszerváltás hajnalán preferált önállóság. Nem kellett volna.