Végigvitték: szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre

 A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással az alkotmány módosítását 261 igen és 103 nem szavazattal. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott. A módosítások a kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba, a Ház a törvényjavaslatok sürgős kihirdetését kérte.
   
A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.
  
 Ezzel megegyezően módosította a kormánytöbbség az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely továbbá kimondja, hogy a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
  
 Az alaptörvény ezt megelőzően nem tartalmazott az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó utalást. A testület hatáskörének szűkítését Lázár János azután kezdeményezte, hogy az Ab október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
   
A Fidesz frakcióvezetője még aznap indítványozta az alkotmány módosítását annak érdekében, hogy az Ab ne vizsgálhassa felül azon törvények tartalmát, amelyek országos népszavazással nem változtathatók meg. Közéjük tartoznak a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló jogszabályok; a sort Lázár János a járulékokról szóló törvényekkel egészítette volna ki.
   
Az alkotmánymódosító javaslat szövege először azután változott, hogy Lázár János - mint elmondta - "mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát, megfontolva az érdekképviseletek észrevételeit" megkérte a szakbizottságokat, hogy módosító indítvánnyal segítsék korrigálni előterjesztését.
   
A frakcióvezető azt kezdeményezte: mégse kössék össze az Ab hatáskörét a népszavazási tilalmakkal, illetve arra kérte az alkotmányügyi bizottságot, nyújtson be módosító indítványt, amely egyes alapjogok sérelme esetén lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse a költségvetéssel, a büdzsé végrehajtásával, az adókkal, illetékekkel és járulékokkal összefüggő jogszabályokat, a felülvizsgálatot (az eljárás megindítását) pedig egyáltalán nem korlátozza.
   
Kedd reggel azonban Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtott be, amelyekkel a politikus az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását úgy változtatta meg, hogy egy új passzussal azt is kimondta: az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.

   
(A javaslat múlt heti, a módosító indítványokkal elfogadott formájában az említett törvényeknek csak a megsemmisítését zárta volna ki az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok megsértése esetén.)
   
A módosítások megváltoztatják az alaptörvény azon, a 98 százalékos különadót megalapozó passzusát is, amelyet a kormány javaslatára júliusban illesztettek az alkotmányba. Ez kimondta, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre törvény az adott adóévtől kezdődően külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.
   
Mivel azonban a 98 százalékos különadóról szóló törvény újbóli benyújtásával annak szabályai módosultak, és a különadót nemcsak az idei év elejéig, hanem öt évre visszamenőleg kell megfizetni, a változást szükséges volt az alkotmányban is átvezetni.
  
 Az új normaszöveg már nem utal arra, hogy a kifizetések a jó erkölcsbe ütköznek, kimondja viszont - az öt évre visszamenőleges hatály megalapozásán túl -, hogy a különadó mértéke nem érheti el a különadóval sújtott jövedelemét.

OLDALTÖRÉS: LMP: a kormány figyelmeztető lövést adott le

LMP: a kormány figyelmeztető lövést adott le

LMP: a kormány figyelmeztető lövést adott le

LMP: a kormány figyelmeztető lövést adott le

Az Országgyűlés egy olyan törvénycsomagot fogad el, amelyik alapvetően rendezi át az alkotmányos berendezkedést - reagált az Alkotmánybíróság hatáskörét érintően elfogadott törvényjavaslatokra keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján az LMP frakcióvezetője. Szerinte a kormány ezzel "figyelmeztető lövést adott le".

Schiffer András, aki mögött a sajtótájékoztatón felsorakozott a teljes LMP-frakció, azt mondta, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság nem lesz képes olyan határozatokat meghozni, amelyeket az elmúlt húsz évben megtett, úgy, hogy azokkal sok esetben elnyerte a Fidesz tetszését is.
   
Ezt demonstrálandó képviselőtársai nagyalakú papírlapokat tartottak fel, amelyeken vörössel áthúzva szerepeltek a Bokros-csomag, a családi pótlékmegadóztatása, az ingatlanadó, az elvárt adó, a házipénztár adó, illetve a magánnyugdíj lenyúlása feliratok.
   
A politikus riasztónak nevezte, hogy a kormányoldali reakciókból az derül ki, "tulajdonképpen egy figyelmeztető lövést adott le az Orbán-kormány". Ezt úgy magyarázta, hogy amint egy másik alkotmányos intézmény akadályozni akarja a kabinet politikáját, "tudja azt, hogy mire számítson".
   
Schiffer András elismerte, hogy Lázár János a társadalmi szervezetekkel az elmúlt hetekben egyeztetéseket folytatott, de meglátása szerint "ez a történet (...) nem a 98 százalékos adóról szól. Hanem arról, hogy vertek egy hatalmas lyukat az államháztartás falán (...) és alkotmányos úton, kötve az elmúlt nyolc év ígéreteihez, nem tudják ezt a lyukat betömködni".
   
Megjegyezte, a lépés azt is jelzi, "úgy néz ki, hogy a narancsuralom nem tűr korlátokat".
   
Kitért arra, pártjuk javasolta, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben is vizsgálhassa a tulajdonhoz fűződő jog sérelmét, de véleménye szerint ezt a kormány azért nem engedte, mert a Bokros-csomag egyes elemeinek megsemmisítése óta az ilyen "magán-nyugdíjpénztári einstand" nem megy át az alkotmányosság próbáján.
   
Hozzátette, szerették volna, ha az egészséges környezethez fűződő jog is belekerül a költségvetési és az adótörvényekbe illetve, hogy ha az Alkotmánybíróság vizsgálódhatna a jogegyenlőségbe való ütközés eseteiben.
   
Kérdésre válaszolva azt mondta, a továbbiakban sem akarnak részt venni az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában.
   
A frakcióvezető felháborodásának adott hangot amiatt, hogy véleménye szerint Navracsics Tibor miniszter és Lázár János fideszes frakcióvezető "minősíthetetlenül alpári és demagóg módon" válaszolt az ellenzéki képviselőknek a parlament plenáris ülésén; szerinte ez azt mutatja, hogy "zavar van a kormányoldalon".

OLDALTÖRÉS: MSZP: az Ab-t érintő javaslat a magán-nyugdíjpénztári pénzek eltulajdonításáról szól

MSZP: az Ab-t érintő javaslat a magán-nyugdíjpénztári pénzek eltulajdonításáról szól

 Az MSZP szerint az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy az állam hogyan tudja a magánnyugdíjpénztárakban lévő pénzeket "eltulajdonítani" - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Bárándy Gergely.

 A szocialista képviselő hozzátette, ha az állam ezeket a pénzeket visszafizeti, akkor "nem állami lopást, hanem intézményesített állami sikkasztást valósít meg".
   
Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz frakcióvezetője által benyújtott, az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslatok jogalkalmazási technikáit a XX. század néhány "demokratikusnak nem nevezhető rezsimje" már alkalmazta.
   
Mint mondta, ezek arról szólnak, hogy benyújtanak egy javaslatot, amelyet óriási társadalmi felháborodottság övez, majd ezután, a társadalmi szervezetek képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően, némi engedményeket tesznek.
   
Kijelentette, ezzel az a probléma, hogy "egy aljas csapda", mert a kormány két lépést tesz előre és egyet vissza, így több lépcsőben éri el célját. Megjegyezte, hogy ez a visszalépés is csak látszatvisszalépés, mert az Alkotmánybíróság, a pénzügyi tárgyú törvényeket az emberi méltósághoz, az élethez, a vallásszabadsághoz, az állampolgársághoz és a lelkiismereti szabadsághoz fűződő jogok miatt bírálhatja felül. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tárgyú törvényjavaslat viszont elsősorban nem ezeket, hanem a tulajdonhoz való jogot sérti.