Belföld

2010.11.16. 13:47

Neheztelnek a külföldi cégek a magyar különadók miatt (frissítve)

Neheztelnek a Magyarországon jelen lévő külföldi cégek a kormány által elhatározott különadók miatt, de senki nem beszél arról, hogy kivonulna az országból - írta kedden megjelent cikkében a La Libre Belgique című belga napilap.

MTI

A mérsékelten konzervatív brüsszeli újság - a cikk címében is - egy francia cég meg nem nevezett képviselőjét idézte, aki szerint "ha Orbán Viktor miniszterelnök baloldali lenne, castroistaként kezelnék".
   
Christine Dupré közép-európai tudósító úgy vélte, a külföldi cégek részéről "valós, de visszafojtott" neheztelés tapasztalható. Úgy vélte, a szupermarket-hálózatok közül egyedül a Tesco mert tiltakozni az "igazságtalan adó ellen, amely az árak emeléséhez vezet majd".  Hozzátette: egyik cég sem beszélt arról, hogy elhagyná az országot.
   
A tudósító "baloldali liberális ellenzékiként" kategorizálta a Magyar Hírlapot, amelytől egy olyan forgatókönyv említését idézte, hogy a nemzetközi láncok magyar beszállítóikra gyakorolnak majd nagyobb nyomást annak érdekében, hogy az adó miatt kieső bevételeket kompenzálják. Dupré úgy vélte, hogy a Fidesznek "hegemonikus többsége" van a Parlamentben és a helyi önkormányzatokban, miközben a baloldal, amelyet "korrupciós ügyek marcangoltak szét, már nem is létezik", a Jobbik pedig "Európában is félelmet kelt".
   
Orbán Viktor jelenleg azt csinálja, amit a kommunista rendszerek huszonegy évvel ezelőtti bukása óta Közép-Európában egyetlen baloldali vezető sem mert megtenni - áll a cikkben. Ideiglenesen nemet mondott a Nemzetközi Valutaalapnak, amely újabb szigorú gazdasági intézkedéseket akart az országra erőltetni, emellett abszolút parlamenti többséggel rendelkező pártja elfogadtatta a bankadót, részlegesen felfüggesztette az átutalásokat a magánnyugdíjpénztárakba, és döntött az országban jelen lévő külföldi cégek megadóztatásáról is. Mindezek révén Magyarország két éven belül közelebb kerülhet célkitűzéséhez, a költségvetési hiány olyan szintre csökkentéséhez, amely ez euró bevezetéséhez szükséges - írta a tudósító.

(http://www.lalibre.be/actu/international/article/623410/si-orban-etait-de-gauche-on-le-traiterait-de-castriste.html" target="_blank")

 

OLDALTÖRÉS: Különadó: 3,5 millió és 2 millió felett a központi költségvetésbe



Különadó: 3,5 millió és 2 millió felett a központi költségvetésbe

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Az Országgyűlés kedden 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez azt - a parlament által júliusban elfogadott - jogszabályt változtatja meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetéséről határozott.
   
A különadót az Alkotmánybíróság október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezután nyújtotta be újból - lényegében változatlan formában - indítványát, amelyhez később párttársa, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre is csatlakozott. Javaslatuk azonban számos ponton módosult, miután Lázár János tárgyalásokat folytatott hat szakszervezet képviselőivel.
   
A frakcióvezető azt mondta: a változtatások szükségességéről az érdekképviseletek győzték meg. Lázár János az Országos Közszolgáltatói Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be módosítási javaslatait, majd a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága benyújtotta, az Országgyűlés pedig múlt szerdán elfogadta azokat.
   
Ugyanakkor a Ház még kedden, Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványainak elfogadásával is több ponton módosította a különadó szabályait.
  
 Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
   
A különadó alapja az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része.
   
A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint.
   
Lázár János zárószavazás előtti módosítása kivette a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket bírósági határozatban állapítottak meg a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűntetésének jogellenessége miatt. Beemelték továbbá a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.
Kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadóalapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
   
A különadó a központi költségvetést illeti meg.
   
A törvény rendelkezése alapján az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be. Amennyiben a különadót mégsem vonták le, azt az adófizetésre kötelezett magánszemély fizeti meg a következő hónap 12. napjáig.
  
 Ha azonban a különadó alapjául szolgáló bevételt a törvény hatálybalépését megelőzően fizették ki, a különadót a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig kell bevallani és megfizetni a korábban rögzített 2011. március 1. helyett.
   
A jogszabály december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
   
A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.



Különadó: 3,5 millió és 2 millió felett a központi költségvetésbe

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Az Országgyűlés kedden 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez azt - a parlament által júliusban elfogadott - jogszabályt változtatja meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetéséről határozott.
   
A különadót az Alkotmánybíróság október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezután nyújtotta be újból - lényegében változatlan formában - indítványát, amelyhez később párttársa, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre is csatlakozott. Javaslatuk azonban számos ponton módosult, miután Lázár János tárgyalásokat folytatott hat szakszervezet képviselőivel.
   
A frakcióvezető azt mondta: a változtatások szükségességéről az érdekképviseletek győzték meg. Lázár János az Országos Közszolgáltatói Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be módosítási javaslatait, majd a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága benyújtotta, az Országgyűlés pedig múlt szerdán elfogadta azokat.
   
Ugyanakkor a Ház még kedden, Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványainak elfogadásával is több ponton módosította a különadó szabályait.
  
 Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
   
A különadó alapja az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része.
   
A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint.
   
Lázár János zárószavazás előtti módosítása kivette a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket bírósági határozatban állapítottak meg a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűntetésének jogellenessége miatt. Beemelték továbbá a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.
Kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadóalapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
   
A különadó a központi költségvetést illeti meg.
   
A törvény rendelkezése alapján az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be. Amennyiben a különadót mégsem vonták le, azt az adófizetésre kötelezett magánszemély fizeti meg a következő hónap 12. napjáig.
  
 Ha azonban a különadó alapjául szolgáló bevételt a törvény hatálybalépését megelőzően fizették ki, a különadót a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig kell bevallani és megfizetni a korábban rögzített 2011. március 1. helyett.
   
A jogszabály december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
   
A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.



Különadó: 3,5 millió és 2 millió felett a központi költségvetésbe

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Az Országgyűlés kedden 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez azt - a parlament által júliusban elfogadott - jogszabályt változtatja meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetéséről határozott.
   
A különadót az Alkotmánybíróság október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezután nyújtotta be újból - lényegében változatlan formában - indítványát, amelyhez később párttársa, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre is csatlakozott. Javaslatuk azonban számos ponton módosult, miután Lázár János tárgyalásokat folytatott hat szakszervezet képviselőivel.
   
A frakcióvezető azt mondta: a változtatások szükségességéről az érdekképviseletek győzték meg. Lázár János az Országos Közszolgáltatói Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be módosítási javaslatait, majd a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága benyújtotta, az Országgyűlés pedig múlt szerdán elfogadta azokat.
   
Ugyanakkor a Ház még kedden, Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványainak elfogadásával is több ponton módosította a különadó szabályait.
  
 Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
   
A különadó alapja az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része.
   
A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint.
   
Lázár János zárószavazás előtti módosítása kivette a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket bírósági határozatban állapítottak meg a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűntetésének jogellenessége miatt. Beemelték továbbá a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.
Kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadóalapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
   
A különadó a központi költségvetést illeti meg.
   
A törvény rendelkezése alapján az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be. Amennyiben a különadót mégsem vonták le, azt az adófizetésre kötelezett magánszemély fizeti meg a következő hónap 12. napjáig.
  
 Ha azonban a különadó alapjául szolgáló bevételt a törvény hatálybalépését megelőzően fizették ki, a különadót a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig kell bevallani és megfizetni a korábban rögzített 2011. március 1. helyett.
   
A jogszabály december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
   
A Ház a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Benyújtása óta a javaslatot Lázár János mindvégig azzal indokolta, hogy a parlamenti választási kampányban a Fidesz megígérte: ha nyer, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket visszaszerzik.

OLDALTÖRÉS: Lázár: veszélyben a "pofátlan végkielégítések"



Lázár: veszélyben a "pofátlan végkielégítések"

A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés keddi döntéseivel nem a demokrácia, hanem a "pofátlan végkielégítések" vannak veszélyben.
Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását.
   
A frakcióvezető sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: reményei szerint a Fidesznek a keddi döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét. Úgy véli, a demokrácia erősítését fogja jelenteni az, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit, így például azt, hogy visszaszerzi a kifizetett végkielégítéseket, és megszüntetni a "végkielégítések rendszerét".
   
A keddi döntés már csak azért sem veszélyeztetheti a demokráciát, mert ideiglenes, ugyanis a jövő tavasszal elfogadandó alaptörvénynek tisztáznia kell ezeket a kérdéseket - tette hozzá a politikus.
   
Lázár János kifejtette: az egész konstrukció középpontjában a 98 százalékos különadóról szóló törvény állt. Ennek módosításában fontos szerepet játszott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok: e szervezetek javasolták ugyanis, hogy 3,5 millió forint legyen az a plafon, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállalóinak. Az állami, önkormányzati vezetők esetében azonban maradt a kétmillió forintos felső határ.
   
Megjegyezte, a különadóval kapcsolatban több olyan pontosítást is beemeltek a törvénybe, amely adószakértők részéről hangzott el. A különadót önkéntes bevallás alapján kell majd megfizetni.
   
Közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt "nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni" a befolyó összeg. Kérdésre hozzátette, az október 3-i önkormányzati választás után, még az Alkotmánybíróság döntése előtt tőle már egyszer levontak mintegy egymillió forintot, és a törvény hatálya miatt még egymilliót vonnak majd le tőle. Mellette több tucatnyi párttársát is érinteni fogja a jogszabály.
   
Arra a kérdésre, miért nem került be a magántulajdon védelme is azon alapjogok közé, amelyek sérelme esetén az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálhat és megsemmisíthet egyes gazdasági tárgyú törvényeket, Lázár János azt válaszolta: az Ab elmúlt húszéves tevékenysége alapján azt látni, hogy az emberi méltóságból vezettek le számos következtetést.
   
A frakcióvezető hétfőn - az origo hírportálon megjelent fotó tanúsága szerint - az Alkotmánybíróságon járt, a találkozó részleteiről azonban nem adtak tájékoztatást. A politikus kedden az Országházban tartott sajtótájékoztatóján sem közölt részleteket, mindössze annyit mondott: "egy kiváló teát kaptam kiváló tejjel az Alkotmánybíróság elnökétől. Ennyit tudok mondani a találkozóról". Hozzátette, a jövőben is szándékozik időnként találkozni az Ab elnökével, és áttekinteni a folyamatban lévő ügyeket. "Ez a vita nem a Fidesz és az Alkotmánybíróság között zajlott" - jegyezte meg.
   
Az öt évnél régebbi végkielégítések utáni különadózást firtató felvetésre úgy reagált, a lehetőségei véget értek, majd mindenki eldönti, mit tesz ebben az ügyben.
   
Arra az újságírói felvetésre, amely szerint a mostani alkotmánymódosítás nemcsak a különadóról szólt volna, hanem a válságadókról is, úgy válaszolt: ezt majd az Ab eldönti.



Lázár: veszélyben a "pofátlan végkielégítések"

A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés keddi döntéseivel nem a demokrácia, hanem a "pofátlan végkielégítések" vannak veszélyben.
Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását.
   
A frakcióvezető sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: reményei szerint a Fidesznek a keddi döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét. Úgy véli, a demokrácia erősítését fogja jelenteni az, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit, így például azt, hogy visszaszerzi a kifizetett végkielégítéseket, és megszüntetni a "végkielégítések rendszerét".
   
A keddi döntés már csak azért sem veszélyeztetheti a demokráciát, mert ideiglenes, ugyanis a jövő tavasszal elfogadandó alaptörvénynek tisztáznia kell ezeket a kérdéseket - tette hozzá a politikus.
   
Lázár János kifejtette: az egész konstrukció középpontjában a 98 százalékos különadóról szóló törvény állt. Ennek módosításában fontos szerepet játszott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok: e szervezetek javasolták ugyanis, hogy 3,5 millió forint legyen az a plafon, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállalóinak. Az állami, önkormányzati vezetők esetében azonban maradt a kétmillió forintos felső határ.
   
Megjegyezte, a különadóval kapcsolatban több olyan pontosítást is beemeltek a törvénybe, amely adószakértők részéről hangzott el. A különadót önkéntes bevallás alapján kell majd megfizetni.
   
Közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt "nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni" a befolyó összeg. Kérdésre hozzátette, az október 3-i önkormányzati választás után, még az Alkotmánybíróság döntése előtt tőle már egyszer levontak mintegy egymillió forintot, és a törvény hatálya miatt még egymilliót vonnak majd le tőle. Mellette több tucatnyi párttársát is érinteni fogja a jogszabály.
   
Arra a kérdésre, miért nem került be a magántulajdon védelme is azon alapjogok közé, amelyek sérelme esetén az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálhat és megsemmisíthet egyes gazdasági tárgyú törvényeket, Lázár János azt válaszolta: az Ab elmúlt húszéves tevékenysége alapján azt látni, hogy az emberi méltóságból vezettek le számos következtetést.
   
A frakcióvezető hétfőn - az origo hírportálon megjelent fotó tanúsága szerint - az Alkotmánybíróságon járt, a találkozó részleteiről azonban nem adtak tájékoztatást. A politikus kedden az Országházban tartott sajtótájékoztatóján sem közölt részleteket, mindössze annyit mondott: "egy kiváló teát kaptam kiváló tejjel az Alkotmánybíróság elnökétől. Ennyit tudok mondani a találkozóról". Hozzátette, a jövőben is szándékozik időnként találkozni az Ab elnökével, és áttekinteni a folyamatban lévő ügyeket. "Ez a vita nem a Fidesz és az Alkotmánybíróság között zajlott" - jegyezte meg.
   
Az öt évnél régebbi végkielégítések utáni különadózást firtató felvetésre úgy reagált, a lehetőségei véget értek, majd mindenki eldönti, mit tesz ebben az ügyben.
   
Arra az újságírói felvetésre, amely szerint a mostani alkotmánymódosítás nemcsak a különadóról szólt volna, hanem a válságadókról is, úgy válaszolt: ezt majd az Ab eldönti.



Lázár: veszélyben a "pofátlan végkielégítések"

A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés keddi döntéseivel nem a demokrácia, hanem a "pofátlan végkielégítések" vannak veszélyben.
Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását.
   
A frakcióvezető sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: reményei szerint a Fidesznek a keddi döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét. Úgy véli, a demokrácia erősítését fogja jelenteni az, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit, így például azt, hogy visszaszerzi a kifizetett végkielégítéseket, és megszüntetni a "végkielégítések rendszerét".
   
A keddi döntés már csak azért sem veszélyeztetheti a demokráciát, mert ideiglenes, ugyanis a jövő tavasszal elfogadandó alaptörvénynek tisztáznia kell ezeket a kérdéseket - tette hozzá a politikus.
   
Lázár János kifejtette: az egész konstrukció középpontjában a 98 százalékos különadóról szóló törvény állt. Ennek módosításában fontos szerepet játszott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok: e szervezetek javasolták ugyanis, hogy 3,5 millió forint legyen az a plafon, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállalóinak. Az állami, önkormányzati vezetők esetében azonban maradt a kétmillió forintos felső határ.
   
Megjegyezte, a különadóval kapcsolatban több olyan pontosítást is beemeltek a törvénybe, amely adószakértők részéről hangzott el. A különadót önkéntes bevallás alapján kell majd megfizetni.
   
Közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt "nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni" a befolyó összeg. Kérdésre hozzátette, az október 3-i önkormányzati választás után, még az Alkotmánybíróság döntése előtt tőle már egyszer levontak mintegy egymillió forintot, és a törvény hatálya miatt még egymilliót vonnak majd le tőle. Mellette több tucatnyi párttársát is érinteni fogja a jogszabály.
   
Arra a kérdésre, miért nem került be a magántulajdon védelme is azon alapjogok közé, amelyek sérelme esetén az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálhat és megsemmisíthet egyes gazdasági tárgyú törvényeket, Lázár János azt válaszolta: az Ab elmúlt húszéves tevékenysége alapján azt látni, hogy az emberi méltóságból vezettek le számos következtetést.
   
A frakcióvezető hétfőn - az origo hírportálon megjelent fotó tanúsága szerint - az Alkotmánybíróságon járt, a találkozó részleteiről azonban nem adtak tájékoztatást. A politikus kedden az Országházban tartott sajtótájékoztatóján sem közölt részleteket, mindössze annyit mondott: "egy kiváló teát kaptam kiváló tejjel az Alkotmánybíróság elnökétől. Ennyit tudok mondani a találkozóról". Hozzátette, a jövőben is szándékozik időnként találkozni az Ab elnökével, és áttekinteni a folyamatban lévő ügyeket. "Ez a vita nem a Fidesz és az Alkotmánybíróság között zajlott" - jegyezte meg.
   
Az öt évnél régebbi végkielégítések utáni különadózást firtató felvetésre úgy reagált, a lehetőségei véget értek, majd mindenki eldönti, mit tesz ebben az ügyben.
   
Arra az újságírói felvetésre, amely szerint a mostani alkotmánymódosítás nemcsak a különadóról szólt volna, hanem a válságadókról is, úgy válaszolt: ezt majd az Ab eldönti.

Ezek is érdekelhetik