Belföld

2010.10.26. 09:19

Mi lett az üres iskolaépületekkel Zalában?

Az elmúlt években a fogyó gyereklétszám miatt számos kistelepülési iskola volt kénytelen bezárni a kapuját. Mi lett az üresen maradt óvodai, iskolai épületekkel, tudták-e hasznosítani?

Zalai Hírlap

ZALAHÁSHÁGYON tíz éve üresedett meg az óvoda épülete. Büki József polgármester kalauzolásával néztünk körbe a helyiségekben, amelyekben nagy meglepetésemre, a játékok s a gyerekbútorok még mindig a helyükön maradtak. Az ablakokat is színes katicák díszítik, mintha csak várnák az óvoda újabb lakóit. Erre sajnos nincs esély, a 380 lelkes faluban kevés a fiatal. Az ő megtartásukat is szolgálná, ha az üres épületben munkahelyet tudnának kialakítani. Legalábbis ebben reménykedik Büki József.


– Az iskola több mint húsz éve szűnt meg, és átalakítás után az egyik felében orvosi rendelő lett, a másik részében kocsma nyílt. Az óvoda épületét próbáltuk hasznosítani, de nem jártunk sikerrel. Voltak már jelentkezők, de valahogy mindig dugába dőlt a dolog. Százéves az épület, de az állaga nem olyan rossz, hogy némi átalakítással, felújítással ne lehetne hasznosítani – nyomatékosította a polgármester. Addig is gondoskodnak a megóvásáról, a fűtési rendszert fagyállóval feltöltötték, hogy bármikor üzembe lehessen helyezni, a helyiségeket rendszeresen szellőztetik.

Nován a két épületrészből álló iskola egyik felében az alsótagozatosok tanulnak, a másikból két éve költöztek ki a felsősök, Pákára járnak a diákok. Lendvai Jenőné polgármester elmondta, az üresen álló részt alkalomszerűen használják. S hiába is merült fel a hasznosítás gondolata, evvel igazából még nem foglalkozhatnak. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis pályázati pénzből újították fel a fűtési rendszert, így köti őket a 2012-ig szóló fenntartási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy annak lejártáig nem is adhatják át más feladatra az épületet.

– Átalakítás nélkül nem lehetne hasznosítani, mivel egy bejárata van a két épületrésznek, viszont a fűtése kettéválasztható. Mindenképpen az a célunk, hogy az alsótagozat megmaradjon a településen. Egyelőre nem tudjuk, mi lesz a kisiskolákkal, reménykedünk benne, hátha pozitív döntés születik a kormány részéről. Az nem valószínű, hogy a nyolc osztály „visszajön”, de ha kis létszámmal is működtethető lenne, és az önkormányzat is elbírná a fenntartását, akkor megtartanánk az iskolát – vetítette előre a polgármester.


KÉNYSZER Az elmúlt években a megye déli részén is jó pár kistelepülésen voltak kénytelenek bezárni az iskolát. Ahol kevés volt a gyermek, nem volt választása az önkormányzatnak, az előző kormány ugyanis nem akarta, a község pedig nem tudta finanszírozni a pár fős osztályok működtetését.

Garaboncon három évvel ezelőtt, 2008-ban zárták be az iskolát, a település vezetősége azóta próbál új funkciót találni az épületnek.

– Jobbára csak akkor használjuk az iskola épületét, amikor lakossági összejövetelre, idősek napjára vagy közmeghallgatásra kerül sor, illetve rövidesen egy egerszegi kickbox és thai-box egyesület is szeretné bérbe venni a termeket, hogy edzéseket tartsanak a faluban – mondta Koma László polgármester. Annak idején az iskola tetőterében több lakást is kialakítottak, melyeket sokáig nem is tudott használni az önkormányzat.

– A per nemrég zárult le, így már az emeleti szintet is hasznosíthatjuk – említette a polgármester. – Az egyik emeleti lakásba még az idén beköltözik a helyi körzeti megbízott, így az épület őrzésvédelme is megoldódik. A többi emeleti helyiséget is szeretnénk élettel megtölteni, ezért az egyiket a Zalakarosi Kistérségi Társulásnaknak ajánlottuk fel.


Beleznán a drasztikus normatíva csökkentés és az apadó gyereklétszám miatt zárt be az iskola, a dél-zalai kistelepülés intézményét már 2007-ben elérte a végzet. A több mint százéves épület azóta üresen áll, jóllehet az önkormányzat kereste annak a lehetőségét, miként is lehetne hasznosítani az ingatlant.

– Ötleteink már korábban is voltak, de hiányzott az anyagi forrás – mondta Jancsecz Lajos polgármester. – Nemrég viszont közel 52 millió forintot nyertünk az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakításához. A tervek szerint az épületben kap elhelyezést a jövőben a községi könyvtár, illetve egy e-Magyarország Pont hat számítógéppel, melyek a távmunkára is alkalmasak lesznek. Az épületen belül konferenciaterem is lesz, valamint a helyi civil szervezetek és művészeti csoportok számára is biztosítunk irodákat és próbatermeket Az sem kizárt, hogy az épület egyik része szolgáltatási térként funkciónál majd, lehet, hogy éppen egy gyógyszertár létesül.

A mihályfai általános iskolában múlt tanév végén szűnt meg a tanítás, az épület egyelőre még nem teljesen lakatlan. Jelenleg helyet ad az ifjúsági klubnak, s decemberig számítógépes tanfolyamnak.

– Ez persze csak a jelen állapot, az épületegyüttes állagával, jövőjével, kihasználtságával foglalkoznia kell a képviselő-testületnek – fogalmazott érdeklődésünkre Sélley Géza, Mihályfa újonnan megválasztott polgármestere. – Legfontosabb feladatunk az épület állagmegóvása, téliesítése, nem szabad, hogy visszafordíthatatlan, helyrehozhatatlan károk keletkezzenek például a víz és fűtési rendszerben. Mindez nem kevés pénzbe kerül, ezért is fontos, hogy funkciót találjunk az iskolának.

A polgármester azt mondja, a képviselő-testület határoz majd az egykori intézmény épületeinek jövőbeni hasznosításáról, sorsáról, több alapítvánnyal és vállalkozással már felvették, keresik a kapcsolatot.

– Alaposan át kell gondolni a lehetőségeket, a saját elképzeléseimben, polgármesteri programomban az szerepelt kiemelt helyen, hogy az épület olyan funkciókat kapjon, melyek munkahelyeket teremtenek. Lehet például vállalkozás, szociális otthon, idősek otthona. Abból a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hogy három épületről van szó, a meglehetősen nagy területet tudjuk tagolni. Ahogy a programomban említettem, azt sem zárhatjuk ki, hogy az épületben újra iskola működjön. A tárgyi feltételek ehhez adottak, de az esetleges újraindítás nagyban függ a kormány terveitől, intézkedéseitől. Az biztos, Mihályfa önmagában kevés az iskola újraműködtetéséhez. Ha mégis erre kerülne sor, a külső körülmények kedvező alakulása mellett össze kell fognunk a szomszédos településekkel.  


Szerzők: Sinkovics Eta, Sámel József, Pásztor András

OLDALTÖRÉS: Nem tudtak beiskolázni



Nem tudtak beiskolázni
Ahhoz, hogy ne kelljen bezárni Garaboncon az iskolát, 2008-ban tizenhét első osztályos kisdiákot kellett volna beiskolázni, ehhez képest viszont mindössze három olyan gyermek volt a faluban, aki megkezdhette volna az első osztályt, derült ki Koma László, a település polgármestere szavaiból. Mint az elmondottakhoz hozzátette, a gyerekek azóta három környékbeli iskolába – Zalaszabar, Zalakaros és Galambok – járnak.  


Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)
Szívből sajnálom, hogy megszűnik a televízióban Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című műsora. Neki is köszönhető, hogy számos értékes, szép épület megmenekült a teljes pusztulástól, hogy az egykor téesz-irodának, raktárnak használt kastélyok újra régi pompájukban ragyognak, hogy a kovácsoltvas kapuk ismét a helyükre kerültek. Hogy nem rombolt le mindent az üzleti szempont, ami egyre csak jött, jön, s ledózerolja, ami útjába kerül. Stílust, hagyományt, múltat félresöpörve. Megtanultuk Ráday Mihálytól az értékeket óvó szemmel nézni.  



Kapcsolódó cikkeink:

1200 tanárral kevesebb az új tanévben

Vakáció: véget ért a 2009/2010-es tanév



Nem tudtak beiskolázni
Ahhoz, hogy ne kelljen bezárni Garaboncon az iskolát, 2008-ban tizenhét első osztályos kisdiákot kellett volna beiskolázni, ehhez képest viszont mindössze három olyan gyermek volt a faluban, aki megkezdhette volna az első osztályt, derült ki Koma László, a település polgármestere szavaiból. Mint az elmondottakhoz hozzátette, a gyerekek azóta három környékbeli iskolába – Zalaszabar, Zalakaros és Galambok – járnak.  


Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)
Szívből sajnálom, hogy megszűnik a televízióban Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című műsora. Neki is köszönhető, hogy számos értékes, szép épület megmenekült a teljes pusztulástól, hogy az egykor téesz-irodának, raktárnak használt kastélyok újra régi pompájukban ragyognak, hogy a kovácsoltvas kapuk ismét a helyükre kerültek. Hogy nem rombolt le mindent az üzleti szempont, ami egyre csak jött, jön, s ledózerolja, ami útjába kerül. Stílust, hagyományt, múltat félresöpörve. Megtanultuk Ráday Mihálytól az értékeket óvó szemmel nézni.  



Kapcsolódó cikkeink:

1200 tanárral kevesebb az új tanévben

Vakáció: véget ért a 2009/2010-es tanév



Nem tudtak beiskolázni
Ahhoz, hogy ne kelljen bezárni Garaboncon az iskolát, 2008-ban tizenhét első osztályos kisdiákot kellett volna beiskolázni, ehhez képest viszont mindössze három olyan gyermek volt a faluban, aki megkezdhette volna az első osztályt, derült ki Koma László, a település polgármestere szavaiból. Mint az elmondottakhoz hozzátette, a gyerekek azóta három környékbeli iskolába – Zalaszabar, Zalakaros és Galambok – járnak.  


Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)
Szívből sajnálom, hogy megszűnik a televízióban Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című műsora. Neki is köszönhető, hogy számos értékes, szép épület megmenekült a teljes pusztulástól, hogy az egykor téesz-irodának, raktárnak használt kastélyok újra régi pompájukban ragyognak, hogy a kovácsoltvas kapuk ismét a helyükre kerültek. Hogy nem rombolt le mindent az üzleti szempont, ami egyre csak jött, jön, s ledózerolja, ami útjába kerül. Stílust, hagyományt, múltat félresöpörve. Megtanultuk Ráday Mihálytól az értékeket óvó szemmel nézni.  



Kapcsolódó cikkeink:

1200 tanárral kevesebb az új tanévben

Vakáció: véget ért a 2009/2010-es tanév

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!