Ez történt hétfőn az Országgyűlésben - a második akcióterv részletei

Országgyűlési krónika 1.

Orbán Viktor miniszterelnök a második akcióterv részleteit ismertette hétfőn napirend előtt a parlamentben, a közérdek érvényesítésének fontosságára helyezve a hangsúlyt. Az ellenzéki Jobbik és LMP a tervezett intézkedések egy részét támogatja, az MSZP igazságtalannak tartja az egykulcsos adórendszert.


Mandátumigazolás

A szocialista Tóth Csaba képviselői mandátumának igazolásával kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés munkája. A politikus, aki letette esküjét is, Horváth Csaba lemondása miatt lehet képviselő, miután az MSZP főpolgármester-jelöltje úgy döntött, az október 3-án elnyert fővárosi közgyűlési mandátumát választja.
   

Orbán: Cél a közérdek védelme

Orbán Viktor Kormányzati intézkedésekről címmel elmondott napirend előtti felszólalásában bejelentette, közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot. Közölte azt is, hogy megkezdik a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében, tárgyalások indulnak a kormány és az önkormányzatok között a közszolgáltatásokról és bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban.
   
Szerinte az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal lehet csökkenteni, ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénzt lehet megtakarítani.
   
Orbán Viktor beszédét arra a meggyőződésére építette, hogy az államot magánérdekmentes szférává kell tenni. Mint mondta, a második akcióterv három aktuális kérdéskörben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését: a közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben.
   
Kiállt amellett, hogy az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot. Közölte: eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millióról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma, 30 százalékkal az adatlapok hossza, és 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét.
   
Az előtakarékosságot a jelenlegi 8 helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik.

Közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-t

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt arról is beszélt, közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét felet kielégítő módozatát.
   
Ezzel összefüggésben az MTI fideszes forrásból úgy értesült, a részleteket már elkezdték kidolgozni, a cél, hogy minél hamarabb megalakuljon a holding, vagyis minél hamarabb megtörténjen az összevonás a közös vagyon és vezetés, valamint a közös menetrend kialakítása érdekében.
   
Arról még nincs döntés, hogy a holding milyen "szorosan" fogná majd össze a közlekedési vállalatokat, megmaradnak-e például azok igazgatótanácsai.
   
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó szakpolitikusok egyebek mellett azzal indokolták a holding létrehozásának szükségességét, hogy így az államnak csak egy szereplővel kell majd tárgyalnia például a szolgáltatás megrendeléséről. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg 24 Volán-vállalat működik az országban.
   
A BKV-ról szólva közölték: várhatóan az is csatlakozik majd a holdinghoz, de ennek részleteiről meg kell állapodniuk az állami és önkormányzati vezetőknek, hiszen a BKV a főváros tulajdonában van.

Az ellenzék egy része egyes lépésekkel egyetért

A kormány által bevezetni kívánt személyi jövedelemadó rendszer jövőre élénkíteni fogta a gazdaságot - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalása után. Szerinte ez a rendszer 2011-ben 308 milliárd forintot hagy az adófizetőknél, ami a megtakarítások növekedését fogja eredményezni.
   
Szerinte ma a magyar államnál jobb helyen van a járulékfizetők pénze, mintha azt spekulánsokra bízzák.
   
Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják.
   
Közölte: az sem tűnik neki egyértelmű közérdeknek, hogy ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz. Az egykulcsos adó nem lehet igazságos, "hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával" - mondta.
   
A Jobbik egyetért a PPP-programok leállításával, valamint az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelésével, a magánnyugdíjpénztárakat azonban szerintük államosítani kellene.
   
Vona Gábor frakcióvezető azt mondta: az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelését fontos lépésnek tartja a Jobbik, de az nem kizárt, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik.
   
Aki többet keres a magyar piacon, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekből is - reagált a miniszterelnök felszólalására a KDNP frakcióvezetője.
   
Harrach Péter a családi adózásról azt mondta, hogy az első Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással, emellett mindenkinek járt családi pótlék; a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag "egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert" egyedül a családi pótlékot őrizte meg, "ami segélyszerű juttatás". A kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet - mutatott rá, hangsúlyozva: az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.
   
A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát - reagált a miniszterelnök felszólalására Schiffer András.
   
Az LMP frakcióvezetője szerint a válságadók nem hozzák létre a versenysemlegességet ezekben a szektorokban és nem szabnak gátat az adózatlan jövedelmek kiáramlásának. Helyesnek nevezte, hogy a PPP-programokat a kormány fel akarja számolni, és azzal is egyetértett, hogy hosszú távon fel akarják számolni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, de azt mondta, hogy a módszer alkotmányossági aggályokat vet fel. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a kormány radikális járulékcsökkentés nélkül hajtana végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónia 2.

Országgyűlési krónia 2.

 Az adó és nyugdíjrendszert érintő változtatásokkal foglalkoztak a képviselők napirend előtt hétfőn a parlamentben. Az Országgyűlés házszabálytól való eltéréssel tárgyalhatja azt a fideszes javaslatot, amely úgynevezett válságadókat vetne ki, így az előterjesztés zárószavazása már hétfőn megtörténhet. Szintén már hétfőn elfogadhatják a három megyében elrendelt veszélyhelyzet év végéig történő meghosszabbítását célzó kormányjavaslatot.

Orbán: alkotmányos garancia kell a családoknak

Orbán Viktor miniszterelnök szerint alkotmányos garanciát kell adni a családoknak arra, hogy mindig lesz olyan jövedelem, amihez az állam nem nyúlhat hozzá. A kormányfő a hétfői parlamenti beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől - hívta fel a figyelmet.

Jobbik: számos kérdés nyitva marad a nyugdíjrendszert érintő változásoknál

Hegedűs Tamás a nyugdíjrendszert érintő változásokról szólva kiemelte: első ránézésre arra tett lépést a kormány, amit hónapok óta szorgalmaz a Jobbik de számos kérdés nyitva marad, s a folyamatok arra mutatnak, hogy a második pillér megszűnhet és beleolvad az elsőbe. Azt javasolta, hozzanak létre állami pénztárat, s ez legyen az állami visszatérés egyik választható alternatívája.    
   
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a magánnyugdíj-pénztári rendszer nem vált be. Nem engedhetik meg, hogy veszélybe kerüljön a nyugdíjak kifizetése. Nem helyes, ha a kezelési költség kétszeresét éri el a kiadási szint, s nagyon hibás torz rendszerről kell jó irányba ellépni és szabadságot adni az embereknek.
        
 
LMP: vonják vissza az egykulcsos adót
   
Scheiring Gábor szerint a kormánypárti képviselők azt üzenik, "ha lassú vagy, ott a Taigetosz". Azt indítványozta, hogy vonják vissza az egykulcsos személyjövedelem- és a tízszázalékos társasági adóra vonatkozó elképzeléseket. Szerinte nem sarcokra van szükség, s ökoadók bevezetését szorgalmazta.
   
Matolcsy György szerint viszont egyik felvetésében sincs igaza az ellenzéki képviselőnek. A kormányprogram világosan rögzíti, hogy hiányos a költségvetés, de ezt nem megszorításokkal fogják megoldani. Amit örököltek, az egy szégyenteljes helyzet - fűzte hozzá.
   
Hozzátette: a második akcióterv összesen 220 milliárddal javítja a büdzsét. Három év alatt 10-15 százalékkal nőhet az ország bruttó hazai összterméke, s ha ez így lesz, nem lesz szükség a válságadókra.
   
Mindenki jól jár az egykulcsos, arányos adórendszerrel, amely egy oldalon elfér majd, s az unió legegyszerűbb adórendszere lesz - mondta.

MSZP: ami a nyugdíjakkal történik, az nagyon nincs rendben

Kiss Péter (MSZP) a kormányprogramot idézte, miszerint megakadályozzák, hogy a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások veszélybe kerüljenek. Akik ezt írták, most azt mondják, emberek ne bízzatok a pénztárakban. Ami a nyugdíjakkal történik, az nagyon nincs rendben - fogalmazott.
   
Hozzátette: 0,6 százalékot akar kifizetni a kormány a nyugdíjasoknak, holott 1-1,2 százalékos mértékű növekményt kellene biztosítani utólag. A kormány a törvényi garanciákat semmibe veszi, azt gondolja, hogy bármilyen szerződéses jogviszonyt felrúghat - fogalmazott.
   
Soltész Miklós államtitkár úgy válaszolt: ha Kiss Péter kancelláriaminiszterként teszi meg felszólalását, azt mondta volna rá, rendben van. A szocialisták 2006-ban, amikor "lehazudták a csillagokat is az égről", egyik pillanatról a másikra emelték fel a nyugdíjkorhatárt.
   
Amikor pedig tavaly úgy döntöttek, hogy részlegesen vissza lehet lépni az állami rendszerbe, belátták nyolc évvel korábbi, hatalmas tévedésüket, amikor kötelezővé tették a magánnyugdíj-pénztárakat. Ez idő alatt mintegy 3000 milliárd forint halmozódott fel a pénztárakban, s ez az összeg hiányzik - mondta.

Fidesz: az eddigi legnagyobb adócsökkentés valósul meg jövőre

Rogán Antal arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc év kormányai folyamatosan adócsökkentésről beszéltek, eközben számos új adótételt vezettek be. Megadóztatták a nyugdíjasokat, s ugyanezt tették azokkal is, akik ösztöndíjban részesültek. 2011-ben ezzel szemben jelentős fordulat várható, azoknál marad több pénzt, akik eddig a legtöbb adót fizették. 308 milliárddal több marad az embereknél, ez az eddigi legnagyobb adócsökkentés, ami valaha megvalósult - mondta.
Soltész Miklós államtitkár válaszában kiemelte: sajnálja, hogy azon az összegen nevetnek a szocialisták, ami az emberek zsebében marad, "sajnálom, hogy ez önök ellenében van." Mertek kicsik lenni, hát maradjanak is azok - fogalmazott.

Házszabálytól való eltérésről döntöttek a képviselők

A képviselők 359 igen szavazattal döntöttek arról, hogy az adó- és járuléktörvények, valamint EU adó- és vámtörvények tárgyalásánál úgy térjen el a házszabálytól, hogy a költségvetési tanács elnöke részt vehessen és felszólalhasson a vitában. A különadóról szóló indítvány tárgyalásához a házszabálytól való eltérést 299 igen és 62 nem és tartózkodó szavazattal.
Szintén ilyen módon tárgyal a ház a vörösiszap-katasztrófa miatti veszélyhelyzet meghosszabbításáról; erről 363 igen szavazattal határoztak.

Az MSZP támogatja a javaslatot, és azokat az intézkedéseket, amelyek a károk elhárítását célozzák - mondta Pál Béla, hozzátéve, hogy nekik is vannak javaslataik. Kiemelte: meg kell gátolni a további környezetszennyezést, s garanciális lépéseket kell tenni a károk elhárítására. Támogatják a felelősség megállapítását is.

A napirend kiegészül a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítással és a kapcsolódó költségvetési módosításokkal.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónika 3. rész

Országgyűlési krónika 3. rész (interpellációk)

 A környezetvédelemről, a devizahitelesekről, a patikaalapítási moratóriumról és a kábítószerek ellen küzdelemről is szó esett a parlamentben a hétfői interpellációk során.

MSZP a környezeti kármentesítés leállításáról

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. több, az országos környezeti kármentesítési programba tartozó projekt leállítását tervezi. Mint mondta, ezek közé tartozik a simontonyai bőrgyár kármentesítése is. Szavai szerint a projekt sorsa bizonytalan, az MNV a kormányváltást követően leállította a kármentesítő munkát. Hangsúlyozta, hogy a terület élővilágára veszélyt jelenthet a felhalmozott nyersbőr, veszélyes hulladék és krómtartalmú iszap.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában közölte, ahhoz, hogy az idei államháztartási cél tartható legyen,mintegy 120 milliárd forintot kell megtakarítani az állami szférában. A volt simontornyai bőrgyárban folyó munkáról azt mondta, hogy azt valóban leállították, de a leállás csak átmeneti.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 234 igen szavazattal, 98 nem és egy tartózkodás ellenében megtette azt.

Jobbik az egykulcsos adóról

Lendhardt Balázs (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány miért az egykulcsos adót vezeti be a progresszív családi adózás helyett.
Kijelentette, egyetértenek a lakosság adóterhelésének csökkentésével, de hangsúlyozta, hogy az egykulcsos adózás a magas jövedelműeknek kedvez.
Cséfalvai Zoltán nemzetgazdasági államtitkár azt felelte, hogy három célt fogalmaztak meg: a rendszer egyszerűsítését, a csökkentést és az adózóbázis bővítését. Szavai szerint az arányos, egykulcsos adózás ennek megfelel.
Kijelentette, hogy az egykulcsos adózás jobban elismeri a teljesítményt és teljesítményre ösztönöz.
   
A jobbikos képviselő nem fogadta el a választ. A Ház ellenben 228 igen szavazattal, 93 nem és egy tartózkodással elfogadta azt.

A Fidesz a patikákról

 Mikola István (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre több patikalánc alakul, amelyben nem szakemberek, hanem a gyógyszerpiac multinacionális nagybefektetői a tulajdonosok. Megjegyezte, hogy a kormány által hirdetett patikaalapítási moratórium január 1-jén lejár, ezért hosszú távú szabályozás szükséges.
Szócska Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a kormány programja szerint a gyógyszer-gazdaságossági törvény újragondolása és a patikaalapítás újraszabályozása elengedhetetlen.
Mikola István elfogadta a választ.

 LMP az emberi jogokról

Ertsey Katalin és Szabó Tímea (LMP) közösen fordult a belügyi államtitkárhoz az intézményen kívüli szülések ügyében. Az interpellációt előadó Szabó Tímea azt mondta, hogy azt a orvosnőt, aki ebben segíti a szülőket és a gyermekeket, Ertsey Katalin többször is meglátogatta a börtönben. Tapasztalatai szerint a doktornőt a beszélő előtt és után teljes testi motozásnak vetették alá, amely egyúttal a testnyílásaiba való betekintéssel járt.
Megrázónak nevezte, hogy a doktornőt lábbilincsben vezették a bíróság elé, ami tíz centiméteres nyílt sebet okozott a bokáján. Kérésére őrei megtagadták, hogy meglazítsák azt.
Megkérdezte, hogyan fordulhat elő, hogy a kormány korábbi ígéretével ellentétben a 2006 őszén őrizetbe vettekhez hasonlóan bánnak egy fogvatartottal.
Kontrát Károly belügyi államtitkár kijelentette, hogy 2006 októberén történtek többé nem ismétlődhetnek meg. Az orvosnőről elmondta, hogy az panaszt tett, amikor a fogdából távozott és ezt az ügyet kivizsgálják. Közölte, tudomása szerint az eljárás során nem történt testüreg-átvizsgálás.
Szabó Tímea, aki nem fogadta el a választ azt mondta, "ugyanazt a cinizmust vélem felfedezni, amit 2006-ban tapasztaltunk".
A parlament a választ elfogadta. A képviselők közül 231 szavaztak igennel, 58-an pedig nemmel.

MSZP a kis- és középvállalatokról

Varju László (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány nem támogatja a kis- és középvállalkozásokat. Megjegyezte, hogy felfüggesztették a Gazdasági Operatív Program finanszírozását. Hozzátette, hogy az elmúlt három, illetve a következő három hónap is kockázatot hordoz, mert nem fejezték be a tavasszal beadott pályázatok bírálatát. Véleménye szerint kérdésessé válik az Új Széchenyi Terv januári indítása is.
Fónagy János azt felelte, hogy a képviselő által elmondottak nem felelnek meg a tényeknek. Hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a kis- és középvállalkozásokat és korábban döntött arról, hogy növeljék a rendelkezésükre álló uniós forrásokat.
Varju László nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont 212 igennel, 89 nemmel, tartózkodás nélkül megtette azt.
   

MSZP a devizahitelesekről
   
Tukacs István (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormány milyen tervekkel rendelkezik azoknak a devizahiteleseknek az esetében, akik nem képesek fizetni törlesztő-részleteiket.
   
Cséfalvai Zoltán kijelentette, hogy a kormány elhatározta, megoldja a problémát. Közölte, hogy a lakáshiteleseknek személyenként kell más és más megoldást találni.
    Tukacs István a választ nem fogadta el, ellentétben a parlamenttel, ahol 219-en szavaztak igennel, 94-en pedig nemmel.

Jobbik a kábítószerekről

Volner János (Jobbik) arról érdeklődött, hogy hogyan lehet fellépni azok ellen az új drogok ellen, amelyek esetleg még nem is számítanak hivatalosan kábítószernek.
   
Kontrát Károly azt mondta, hogy a kormány elsőrendű nemzeti ügyként határozta meg a közrend helyreállítását. Leszögezte, hogy a kábítószer-terjesztés elleni hatékony fellépést az 1998-2002 közötti, illetve a jelenlegi kormányciklusban is kiemelten fontosnak tartják.
   
A képviselő nem fogadta el a választ, a Házzal ellentétben, ahol 221-en szavaztak igennel, míg 87-en nemmel.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónika 4. rész

Országgyűlési krónika 4. rész - (azonnali kérdések)

 A kiskunfélegyházi Ganz-Röck gyár helyzete, a Btk. módosítása, az alumíniumipari privatizációs szerződések, 2006 áldozatainak kártérítése, a szociális bizottság működése, az anyakönyvi másodpéldányok kutatása, a Rail Cargo Hungaria dolgozóinak helyzete, valamint a sporttal összefüggő egyes törvények módosítása kapcsán szólaltak fel a képviselők hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések órájában.

 Az MSZP a kiskunfélegyházi Ganz-Röck gyárról kérdezett

Garai István Levente azt kérdezte, hogy mi lesz a kiskunfélegyházi Ganz-Röck gyár dolgozóival, akik már hat hónapja nem kaptak fizetést. Hozzátette: Kiskunfélegyháznak komoly gondot jelent a több mint 100 millió forint elmaradt iparűzési adóbevétel.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár találkozik a gyár dolgozóival, és részletesen beszél majd a megoldási lehetőségekről.

 A Jobbik a kolontári vörösiszap-katasztrófáról

Kepli Lajos arról beszélt, hogy a katasztrófát a vörösiszap kazettán felhalmozódott több százezer tonnányi lúg okozta.
Mint mondta, az óriási mennyiségű lúgos folyadék a szél hatására bemozgott és dinamikus terhelést adott a falaknak, azok ezért szakadhattak ki - közölte. Feltette a kérdést az államtitkárnak: lát-e lehetőséget a Btk. olyan irányú módosítására, mely a közveszélyokozást megakadályozza.
Kontrát Károly államtitkár közölte: lát lehetőséget a Btk. módosítására.

LMP: mikor lesznek nyilvánosak az alumíniumipari privatizációs szerződések?

 Jávor Benedek arról beszélt, hogy az LMP már másfél hete kérte azt, hogy az MNV Zrt. tegye nyilvánossá a MAL Zrt. privatizációs szerződését. Mikor lesznek nyilvánosak az alumíniumipari privatizációs szerződések? - tette fel a kérdést.
Véleménye szerint a nyilvánosság a legfontosabb kontrollja, a magán és állami szférában kialakuló visszaélés gyanús helyzeteknek.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a privatizációs szerződések nyilvánosságra kerülésében osztja a képviselő véleményét, és a konkrét ügyben néhány nap türelmet kért az ellenzéki képviselőtől.

Fidesz: megtörtént-e 2006 áldozatainak kártérítése?

Gulyás Gergely azt kérdezte, hogy megtörtént-e 2006 augusztus 20-a sérültjeinek kártérítése. A kormánypárti politikus azt is tudakolta, hogy a 2006 őszén történt rendőri brutalitás áldozatai kaptak-e már kártérítést.
Kontrát Károly államtitkár azt felelte: 2006 augusztus 20-a sérültjeinek kártérítése tekintetében Répássy Róbert államtitkár járt el, és a károsultak jelentős részével sikerült megállapodásra jutni.
Elmondta, hogy a mai napig a Belügyminisztérium 101 üggyel foglalkozott, ami a 2006 őszén történt rendőri brutalitás áldozataival függ össze.
Közölte: azok a károsultak, akikkel sikerült peren kívüli egyezséget kötni, azok valószínűleg október 23-ig megkapják a kártérítést.
   

MSZP: nem tudtak ellenzéki indítványokat tárgyalni a szociális bizottság ülésén

Varga László arról beszélt, hogy múlt héten a szociális bizottság ülésére a kormánypárti politikusok nem mentek el. Ezen az ülésen több ellenzéki indítványt tárgyalt volna a bizottság - tette hozzá.
 Halász János államtitkár azt válaszolta: a kormány szándéka az, hogy támogassa a legrászorultabbakat. Legrászorultabbak pedig a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a gyermekes családok - tette hozzá.
Közölte: a szocialista kormány szétverte a polgári kormány családtámogatási rendszerét, tehát nem támogatták a legrászorultabbakat - jelentette ki.

Jobbik: az anyakönyvi másodpéldányok kutatásáról kérdezett

Baráth Zsolt azt kérdezte: kinek engedélyezett Magyarországon az anyakönyvi nyilvántartások kutatása? Hozzátette: a hatályos törvény rendelkezés kizárja az anyakönyvi másodpéldányok kutatásának lehetőségét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Mormon Egyház Magyarország összes megyéjében megkereste a levéltárakat és "bizonyos támogatásokért cserébe" mindenütt a rendelkezésükre álltak.
Feltette a kérdést: miért kaphatott az egyház digitalizált másolatokat magyar állampolgárok millióinak születési, házassági és halotti anyakönyveiről az 1910 és 1980 közötti időszakból? Miért nem tűnt fel senkinek sem, hogy egy szervezet ennyire precízen érdeklődik a magyarság személyes adatai után? - kérdezte.
Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a hatályos törvény szerint a másolatként őrzött anyakönyvekbe nem lehet betekinteni az érintett halála utáni 30 évig, vagy a születésétől fogva eltelt kilencven évig.
Közölte: az ötvenes évek végén engedélyezték a kutatást a Mormon Egyháznak, ha most ez történt, az törvényellenes.

    
Az LMP a Rail Cargo Hungaria-ről kérdezett

Kaufer Virág arról beszélt, hogy rövidesen sztrájk lehet a Rail Cargo Hungaria-nál (RCH), mivel RCH osztrák tulajdonosa nem akar elállni a 460 magyar munkavállaló csoportos létszámleépítésétől.
Véleménye szerint az RCH dolgozóinak esete leképezi a magyar vasúti teherfuvarozás helyzetét. Milyen tervek állnak a minisztérium előtt a dolgozók megmentése érdekében? - kérdezte.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: az RCH privatizációját hibásnak tartja a kormány és az első pillanattól ellenezte.
   

A Jobbik a sporttal összefüggő egyes törvények módosítása kapcsán szólalt fel

Szilágyi György a sporttal összefüggő egyes törvények módosítása kapcsán szólalt fel. Mint mondta, a kormány még nem küldte ki az unióhoz az augusztus 10-én a Magyar Közlönyben megjelent törvényt.
Véleménye szerint ezért bocsánatot kellene kérnie a kormánynak a Háztól és a sportolóktól is.
Czene Attila azt válaszolta: általában hosszú ideig elhúzódnak az ilyenfajta eljárások.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónika 5. rész

Országgyűlési krónika 5. rész (kérdések)

Országgyűlési krónika 5. rész (kérdések)

Országgyűlési krónika 5. rész (kérdések)

A védőnői szolgálat továbbfejlesztéséről, az önkormányzatok adósságállományáról és a bezárt kisiskolák újranyitásáról is kérdezték a kormány tagjait a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

  Jobbik: emelkedik-e a családi pótlék jogosultsági korhatára?

A jobbikos Bertha Szilvia azt kérdezte, hogy kívánja-e a kormány egészséges gyermekeknél is 20-ról 23 éves korra emelni a családi pótlék jogosultsági korhatárát, s ha igen, mikor. Felidézte, hogy az előző kormány a korhatárt a nappali tagozatán tanuló gyermekeknél 23-ról 20 évre csökkentette. Ennek semmilyen szakmai indoka nem volt - mondta.
Halász János államtitkár úgy válaszolt: a kormány elkötelezett, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen terhet a családok számára, 2011-től már az első gyermek vállalását is támogatni fogja, s jelentős adóalap-csökkentést tesz lehetővé.

Fidesz: várható-e a védőnői szolgálat továbbfejlesztése?

A fideszes Rónaszékiné Keresztes Mónika a védőnői szolgálat továbbfejlesztéséről érdeklődött. Kiemelte: szükséges, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozásban megjelölt területi pótlékot minden védőnőnek eljuttassák. A területi, óvodai, iskolai védőnői finanszírozás megújítása mellett a vonatkozó OEP-szerződések módosítására is szükség lenne - hívta fel a figyelmet.
   
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: a védőnői szolgálat példaértékű, jól működő rendszer. Hozzátette: a hálózat alapfeladatának ellátását jövőben is fontosnak tartják, az ellátás lényegén nem kívánnak változtatni. A hatékonyabb ellátáshoz szükséges fejlesztési lehetőségeket megvizsgálják, s a tartósan betöltetlen állások ügyében az önkormányzatokkal együttműködni kívánnak.

LMP: mit kíván tenni a kormány az önkormányzati csődhullám megakadályozásáért?

 Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy az önkormányzatok adósságállománya drasztikusan nőtt az elmúlt években. Arra volt kíváncsi: mit kíván tenni a kormány az önkormányzati csődhullám megakadályozása érdekében?
Tállai András államtitkár válaszul kifejtette, hogy 2005 óta háromszorosára nőtt az önkormányzatok adósságállománya. Ennek okát a kötvénykibocsátásban jelölte meg, hozzátéve, hogy az adósságállomány összességében mára meghaladja az ezermilliárd forintot, ezért át kell gondolni, lehetséges-e korlátlan kötvénykibocsátást megengedni. A költségvetéssel együtt ezt el kell dönteni, s azt is át kell tekinteni, hogy az állam milyen közfeladatok ellátását vállalja a jövőben - jelezte.

MSZP: alakuljon etikai bizottság a rasszizmus ellen!   

Harangozó Gábor a szocialisták nevében az Európa Tanács ajánlása alapján etikai bizottság felállítását kezdeményezte a rasszizmus és az idegenellenes magatartás szankcionálása érdekében. A politikus felidézte, hogy a tanács illetékes testülete októberben foglalkozott az Európában újraéledő szélsőségek leküzdéséhez szükséges intézkedésekkel, és felszólította az európai államokat a világos, következetes elhatárolódásra. Tartok tőle, hazánkat is érinti e probléma - fogalmazott Harangozó Gábor.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: nem hasonlítható össze minden európai ország az idegengyűlölet tekintetében. Ugyanakkor e kérdésben egyértelmű Magyarország álláspontja - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. A szélsőségek ellen fel kell lépni - mutatott rá, és felidézte a kormány közbiztonság érdekében hozott intézkedéseit. Megjegyezte: ha elnyomásról, szélsőséges eszmékről beszélünk, fontos, hogy történelmünk miatt legyünk arányosak.

MSZP: kapnak-e segítséget a kolontári és devecseri lakáshitelesek?
   
Pál Béla (MSZP) azt kérdezte: kapnak-e segítséget a családok, akiknek hitellel terhelt otthona az iszapömlés miatt megsemmisült?
A szocialista politikus sajtóértesülések alapján elmondta, hogy több bank felmondta a károsultak jelzálogszerződését, mivel a fedezetet képező ingatlan helyrehozhatatlanná vált, s így a családoknak egyben kell visszafizetniük a tartozásukat.
 Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában a Bankszövetség cáfolatára hivatkozva közölte: a bankok az iszapömlés miatt egyetlen szerződést sem mondtak fel. Hozzátette: volt olyan pénzintézet, amely féléves fizetési moratóriumot ajánlott az érintett ügyfeleknek, és mind a bankok, mind a biztosítók igyekeznek segíteni a károsultaknak.

A Fidesz az ingázó kisiskolásokról

A fideszes Balogh József a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején bezárt kisiskolák újranyitásának érdekében tervezett kormányzati intézkedések felől érdeklődött. Mint mondta, az ingázási kényszer nagy fizikai megterhelést jelent a diákoknak, és anyagi nehézséget szüleiknek.
Válaszában Halász János államtitkár rámutatott, a közoktatási törvény előírja: a helyi önkormányzatok biztosítsák, hogy a kényszerű bejárás ne járjon aránytalan terhekkel. A jogszabály kötelezővé teszi azt is, hogy az önkormányzatok megtérítsék az utazás többletköltségeit - ismertette.
 Hozzátette: a kisiskolák megőrzése csak a közoktatás egészének újragondolásával lehetséges, a többi között ez indokolja az új közoktatási törvény koncepciójának kidolgozását, amelyet rövidesen a nyilvánosság elé tárnak.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónika 6. rész

Országgyűlési krónika 6. rész (válságadó)

Az Országgyűlés - az összevont általános és részletes vita lefolytatása után - hétfőn úgy döntött: három évre különadót ró ki a távközlési és telekommunikációs vállalkozásokra, az energetikai szektorra és a kereskedelmi áruházláncokra.

Rogán: az ágazati különadók 2012-ig érvényesek   

A válságadók a három ágazat profitjának egységesen ötven százalékát érintik - mondta a törvénytervezet expozéjában az előterjesztő Rogán Antal. A Fidesz képviselője hozzátette: az ágazati különadók kivetésére azért kényszerül a kormány, mert a 2010-es költségvetésben "közel 500 milliárd forintos lyuk tátong", és a 3,8 százalékos hiány teljesítéséhez szükség van a válságadókra.
 A különadók három évre, 2010-re, 2011-re és 2012-re szólnak és a távközlési cégeket, az energiaszolgáltatókat és a kereskedelmi áruházláncokat érintik. "Az előző kormányok idején az adót rendszerint a magyar kisemberek, valamint a magyar kis- és középvállalkozások fizették. Az új kormány idején azoknál marad több pénz, akik eddig a legtöbb adót fizették, és azok fognak adót fizetni, akinél eddig a legtöbb profit keletkezett" - mondta Rogán Antal.

 Fidesz: az ágazatok nem hárítják át a különadót a fogyasztókra

A megadóztatni tervezett szektorok nem fogják áthárítani a különadót a fogyasztókra - jelentette ki Szijjártó Péter az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslat vitájában.
    Ismertetése szerint az energiaellátókra jelenleg ármoratórium van érvényben, a mobilszolgáltatók körében pedig "gyilkos az árverseny", ezért nem tudják az adót áthárítani. Míg a kereskedelmi áruházláncok nevében saját szervezetük, az Országos Kereskedelmi Szövetség támogatta a különadó bevezetését, hogy hozzájáruljon a válságból való kilábaláshoz - mondta.
   
A szakmai szervezetek támogatják, vagy tudomásul veszik a válságadókat - jelentette ki a vita második körében Szatmáry Kristóf, hozzátéve: a gazdasági szervezeteknek érdekük, hogy az ország stabil költségvetéssel rendelkezzen, ami a gazdasági növekedést mozdítja elő.

MSZP: szemfényvesztés, hogy nem a fogyasztók fizetik meg a különadót

 Az MSZP szerint az érintett szektorok át fogják hárítani a különadót a fogyasztókra. Puch László korábbi tapasztalatok alapján úgy vélte: a különadó 65 százaléka jelenik majd meg az árakban. Felvetette, hogy ha nem lesznek strukturális reformok, 2013-tól nem lesz, ami pótolja a megszűnő új adókat.
Párttársa, Baja Ferenc ugyancsak kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megadóztatottak ne hárítanák át az adót a fogyasztókra, mint mondta: ez szemfényvesztés.
 A befizetésre kötelezett társaságok a többletterhek legalább 50 százalékát képesek áthárítani a fogyasztókra - idézte a Költségvetési Tanács véleményét Veres János, hozzáfűzve, hogy a válságadót fizető cégek beszállítóik árait képesek csökkenteni, azaz a kis- és közepes vállalkozásokra is átháríthatják a különadó egy részét.

KDNP: legfeljebb csekély mértékben hárítható át a válságadó

 A válságadó által érintett vállalatok legfeljebb csekély mértében háríthatják át új terheiket a fogyasztókra a hatósági árszabályozás, illetve az erős piaci verseny miatt - mondta Hargitai János (KDNP).
A képviselő a válságadó árnyoldalaként említette, hogy azáltal évente mintegy 15 milliárd forinttal csökken a vállalkozásoktól beszedhető társasági adóbevétel, de elmondása szerint a kabinet számolt ezzel. Kiemelte: a válságadók révén javulhat a költségvetés jövedelempozíciója.

A Jobbik hosszabb távon is megadóztatná a multikat

A Jobbik a kormány rövid távú elképzeléseivel ellentétben hosszabb távon is támogatná a multinacionális cégek extraadóztatását - közölte Hegedűs Tamás. Hangsúlyozta: egyetértenek a válságadó céljával, hiszen szerintük most azoknak is fizetniük kell, akik az "elmúlt években indokolatlanul nagyot kaszáltak" monopolhelyzetüket, illetve piaci erőfölényüket kihasználva.
Hozzátette: a kabinetnek a következő években be kellene zárnia azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzetközi nagyvállalatok könyvelési ügyeskedéssel tüntethessék nyereségüket az állam elől.

Az LMP elfogadhatónak tartja, de eljárási okból nem szavazza meg a javaslatot

Scheiring Gábor azt mondta: az LMP nagyrészt egyetért a válságadókkal, képviselői azonban tartózkodó szavazatot adnak le a kormánypárti javaslatra. Indoklásul kifejtette: eljárásrendi kifogásaik vannak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szerdán bejelentett és pénteken benyújtott javaslatot már hétfőn megvitatja és várhatóan elfogadja a Ház úgy, hogy az előterjesztők sem az ellenzékkel, sem az érintettekkel nem egyeztettek.
Arról is beszélt: hamis az az érvelés, hogy a válságadókra a költségvetésben talált lyukak miatt van szükség. Mint mondta, a lyukat a kormánypártok ütik a tehetőseknek kedvező egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével.
    

 Fidesz: a hatóságok beavatkozhatnak, ha a cégek áthárítják az adót

Rogán Antal zárszavában a különadók esetleges áthárításáról elmondta, hogy maguk a gazdasági szereplők cáfolták, hogy megtehetnék ezt. Utalt arra is, hogy a hatóságok ügyelnek arra, hogy az adót ne hárítsák át a cégek, s ha mégis megtennék, a parlament felhatalmazást adhat a beavatkozásra.

Támogatta a Ház újabb válságadók kivetését

Az Országgyűlés 294 igen szavazattal, 44 ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta a válságadók bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezek a költségvetés helyzetét idén 161 milliárd forinttal javítják. A szocialista képviselők nemmel voksoltak, az LMP-frakció tagjai pedig tartózkodtak.
Orbán Viktor kormányfő múlt szerdán jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónika 7. rész

Országgyűlési krónika 7. rész (határozathozatalok)

Országgyűlési krónika 7. rész (határozathozatalok)

Országgyűlési krónika 7. rész (határozathozatalok)

Az Országgyűlés hétfőn este felhatalmazta a kormányt arra, hogy az év végéig meghosszabbítsa az iszapömlés miatt három dunántúli megyében elrendelt veszélyhelyzetet. Elfogadták a képviselők a tavalyi zárszámadást, valamint döntöttek a költségvetés általános tartalékának feltöltéséről.
 

Az év végéig fennmaradhat a veszélyhelyzet három megyében

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt arra, hogy év végéig meghosszabbítsa a vörösiszap-katasztrófa miatt Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elrendelt veszélyhelyzetet.

A kormány szombaton terjesztette be az október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló indítványt, amelyet a képviselők 349 igen szavazattal, és Szanyi Tibor (MSZP) ellenszavazatával fogadtak el.

Nem lesz cigány-magyar együttélést vizsgáló eseti bizottság

Az Országgyűlés nem vette napirendre a Jobbik javaslatát, amely a cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról szólt. Az indítványt öt fideszes képviselőn kívül csak jobbikosok támogatták. Hegedűs Tamás, a párt képviselője felszólalásában a társadalom talán legsúlyosabb kérdésének nevezte a magyar többség és a roma kisebbség együttélését, amelynek megoldására az állam szerinte hiába költött több százmillió forintot az elmúlt években.

Elfogadták a Gazdasági Versenyhivatal tavalyi jelentését

 A 2008. évi 1.994 beadvánnyal szemben tavaly csak 1.334 érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), a hivatal Versenytanácsa pedig 57 ügyben 6 milliárd forint bírságot szabott ki - ezeket az adatokat is tartalmazza a versenyhivatal múlt évi tevékenységétől szóló jelentés, amelyet a képviselők 351 igen és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás tartózkodó szavazata mellett fogadtak el..
A GVH tavaly 137 versenyfelügyeleti eljárást zárt le. Ebből 93 zárult érdemi versenytanácsi döntéssel; 51 a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos, 42 pedig antitröszt ügy volt.

Elfogadta az Országgyűlés a 2009. évi zárszámadást

Elfogadta az Országgyűlés - 296 igen és 53 nem szavazat mellett - a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. A jogszabály kimondja: a 2009-es költségvetési gazdálkodás indokolatlan mértékben terhelte meg a 2010. évi költségvetés végrehajtását. A kormánypárti frakciók mellett az MSZP is támogatta, a Jobbik és az LMP elutasította az indítványt.
   
A törvény rögzíti, hogy tavaly 8.324,2  milliárd forint volt a költségvetés bevétele, 9.067,9 milliárd forint a kiadása és 743,7 milliárd forint a hiány mértéke. A 2009. évi költségvetést a parlament 2008. december 15-én fogadta el. A jogszabály a központi költségvetés 2009. évi bevételi főösszegét 8.300,2 milliárd forintban, kiadási főösszegét 8.961 milliárd forintban állapította meg, a hiány összege 660,8 milliárd forint volt.

Elfogadta a Ház az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló jelentést

 A parlament - a kormánypártok, az MSZP és az LMP egyetértésével, a Jobbik-frakció ellenszavazatával - jóváhagyta az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentést. Ebben megállapítják, hogy az ÁSZ teljesítette törvényi kötelezettségeit teljesítette, valamint elfogadják az intézmény gazdálkodásáról készített pénzügyi beszámolót.

Támogatják a határon túli osztálykirándulásokat

Minden közoktatásban tanuló fiatal legalább egyszer eljuthat a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire annak a határozati javaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.
 
A képviselők 309 igen szavazattal, 41 ellenében hagyták jóvá a határozatot, amit négy frakció támogatott, és egyedül az MSZP utasított el.
   
A határozat alapján bevezetik a nemzeti összetartozás emléknapját az iskolákban és 2012. december 31-ig létrejöhet a Magyarság Háza.

Megemelték a költségvetés általános tartalékát

Az Országgyűlés úgy döntött: feltölti a költségvetés általános tartalékát azzal a 35,2 milliárd forinttal, amit a Mol Nyrt. köteles volt az Európai Bíróság döntése alapján visszafizetnie az államnak. A képviselők egyhangúlag határoztak így, módosítva a 2010. évi költségvetéséről szóló törvényt.
   
Rogán Antal (Fidesz) azzal indokolta javaslatát, hogy a büdzsé általános tartaléka kimerülőben van, és olyan költségek is jelentkeztek, amelyek nem voltak előirányozva. Ilyen volt az árvízi védekezés költségeinek egy része és az Ajka térségében történt iszapömlés okozta károk elhárítása.
  
 A javaslat elfogadásával a képviselők felhatalmazták a kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben és 2008-ban keletkezett tartalékát az egészségügyi szolgáltatók korábbi években felhalmozott adósságának rendezésére fordítsa.

 
Jóváhagyták az afganisztáni misszióról szóló kormányhatározatokat

Az Országgyűlés megszavazta az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről, valamint az egyes, afganisztáni katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározatok módosításáról szóló beszámolókat.
A kormánypártokon kívül az MSZP is mindhárom beszámolót támogatta, míg a Jobbik és az LMP mindegyiket elutasította. Közülük kettőre Németh Zsolt külügyi államtitkár is nemmel voksolt.

Változik a katonák szolgálati viszonyáról szóló törvény

A parlament nagy többséggel módosította a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt, és döntött más törvények szolgálati visszonnyal összefüggő módosításáról, bevezetve a többi között a harctéri egészségügyi, illetve a harctéri életmentő katona fogalmát.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlési krónika 8. rész

Országgyűlési krónika 8. rész (közmédia, devizahitelesek, államháztartás)

Országgyűlési krónika 8. rész (közmédia, devizahitelesek, államháztartás)

Országgyűlési krónika 8. rész (közmédia, devizahitelesek, államháztartás)

Az Országgyűlés hétfőn éjjel a közmédiumokkal, valamint a devizahitelesekkel és az államháztartással foglalkozó törvényjavaslatok részletes vitájával fejezte be munkáját.

A közmédiumokat érintő részletes viták

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvénymódosítás részletes vitájában Karácsony Gergely (LMP) azt javasolta, hogy a Médiatanács elnöke helyett maga a hatóság dönthessen a költségvetési kiadások átcsoportosításáról, mivel szerinte a testület vezetőjének jogosítványai már így is elég erősek.
A közmédiumok egyes vagyonának Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba helyezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájában Lendvai Ildikó (MSZP) az ellen szólt, hogy a közmédiumok esetleges "összeköltöztetése" esetén az értékesített székházakból befolyó összeg nem a tartalmi szolgáltatások javítására, vagyis nem a közszolgálati kuratóriumhoz, hanem a Médiatanács számlájára kerülne.
A kormánypárti L. Simon László válaszában azt kérdezte Lendvai Ildikótól, hogy az előző kormány alatt mire költötték a Magyar Televízió volt székházából befolyt összeget.
 Cser-Palkovics András (Fidesz) előterjesztői zárszavában leszögezte, hogy a közmédiumok vagyona változatlanul a közszolgálati feladatok végrehajtását fogja szolgálni.
Az elnöklő Ujhelyi István lezárta a részletes vitát, a képviselők várhatóan a jövő héten döntenek a módosító javaslatokról.

Akár a jövő héten elfogadhatják a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot

 A házszabálytól való eltérést kezdeményezte Rogán Antal (Fidesz), a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítését célzó törvényjavaslat részletes vitájában annak érdekében, hogy az Országgyűlés már a jövő héten elfogadhassa a devizahitelesek helyzetén könnyítő csomagot.
Scheiring Gábor (LMP) felszólalásában a jelenlegi 10 százalékos végrehajtói jutalék 5 százalékra csökkentését javasolta a kilakoltatottak védelme érdekében. A jobbikos Lenhardt Balázs pedig az előterjesztési díj teljes eltörlését indítványozta az egyszeri ingyenessége helyett.
   

Rövid részletes vita az államháztartási törvény módosításáról

Az államháztartásról szóló törvényjavaslat részletes vitájában egyedüli képviselőként felszólaló Scheiring Gábor szerint alapvető jogbiztonsági normákkal ütközik, hogy a jövő évi adótörvényeket nem 45, hanem 40 nappal a hatályba lépés előtt kell elfogadnia a parlamentnek. Hozzátette: frakciója ezért nem is tudja támogatni a gazdasági bizottság javaslatát.

Rogán Antal, a testület elnökeként elmondott zárszavában úgy fogalmazott, hogy a változtatás nem okoz alkotmányossági problémákat, ráadásul szerinte a kormány eddigi módosításai pozitív változásokat hoznak jövőre, így egyébként is indokolatlan lenne a 45 napos határidő.

Ujhelyi István ezt követően lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.