Tanárnő kérem, akkor ez most hányast jelent?

Eszerint szeptembertől ismét az érdemjegyek kapnának főszerepet, másodiktól, ha nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének, ismétlésre lehet küldeni a nebulót.- Örülünk, hogy visszaadják a kezünkbe a jogot, és ránk bízzák, el tudjuk dönteni, a gyerek folytathatja-e a tanulmányait felsőbb osztályban vagy ismételjen, amennyiben szükséges - reagált a változtatásra vonatkozó indítványra Horváthné Sümegi Mária, a zalaegerszegi Eötvös-iskola alsó tagozatos tanítója. - Azt tartom igazán bűnnek, ha a gyerek tudás nélkül kerül felsőbb osztályba. Három évtizede vagyok a pályán, s korábban soha nem buktattam. Ám a szöveges értékelés bevezetését követően egy esetben sajnos ez is megtörtént, mert a kisgyermekben nem alakult ki az a tudat, hogy nem teljesítés esetén lemaradhat. Nem vett részt a közös munkában, nem haladt az olvasással, írással, zavarta az órát. A szülő mindannyiszor úgy döntött, hogy a következő évfolyamon folytassa a tanulmányait. Mindent megtettünk a felzárkóztatásáért, küzdöttünk érte, de negyedik év végén mégis pótvizsgáznia kellett - idézte fel az esetet Sümegi Mária.

Kollégáival együtt azon a véleményen van, hogy hazánkban bevált a teljesítményt pontosabban, konkrétabban kifejező osztályozási rendszer, és a szülők is ezt tartják mércének. Fontos számukra, hogy a szöveges értékelést számokra is lefordítsák a tanárok. Akik úgy vélik, ha fokozatosabban vezették volna be, ha jobban rá lehetett volna készülni, talán nagyobb elfogadásra talál ez a forma. Ám azzal nemcsak az Eötvös-iskola pedagógusai értenek egyet, hogy rengeteg adminisztrációval jár a szöveges értékelés - legalábbis ott, ahol a sablonszöveg helyett saját maguk dolgozták ki az értékelési rendszert -, hanem a zalalövői általános iskolában is. S tegyük hozzá, egyik helyen sem lett több vagy kevesebb a bukások száma az utóbbi években.

- A szöveges módszer segít árnyalttá tenni az egyéni képességek értékelését a tanulóknál, ugyanakkor a hagyományos értékrendhez szokott szülők számára időnként nehéz ennek alapján megítélni a gyerek valós teljesítményét - fejtette ki Dávidné Csiszár Zsuzsa tanítónő. Mint hozzátette, a negyedik év végi osztályozás olyan értelemben késő, hogy sokan akkor döbbennek rá, több is telt volna tőlük. Véleménye szerint a szöveges értékelés nem igazán érte el a célját, nem motiválja kellően a gyerekeket a tanulásra. S hogy a sok szempontból új helyzetet jelentő felső tagozatot hogyan élik meg a diákok, arról Gyarmatiné Erdei Elvira úgy vélekedett, 5.-6.-ban még nehezebb elfogadtatni a követelményeket az osztályozáshoz alig szokott gyerekekkel.

- Persze osztályozni sem egyszerű a tanulókat, hiszen ahány kettes, annyiféle, s a hármas sem ugyanazt a tudást tükrözi. De az érdemjegy megfoghatóbb a szülők számára - hangsúlyozta Radics Rozália igazgatóhelyettes. - A gyerekeknek nemcsak a kezükbe nyomjuk a bizonyítványt, hanem néhány biztató mondatot is hallanak a szaktanároktól, osztályfőnöktől.

A legnagyobb problémának azt tartja, hogy sok időt, energiát elvesz a különböző dokumentumok ki- és átdolgozása, amelyekhez nem is kapnak mindig megfelelő felkészítést. Nem tudnak hosszú távra tervezni, hiszen sűrűn változik a törvény.

Nem csak az oktatási rendszer változott sokat az elmúlt évek során.

- Tisztelet és megbecsülés nem igazán jut nekünk - fogalmazott Gyarmatiné Erdei Elvira. Szükségesnek tartják a nagyobb védelmüket, a tanárokat bántalmazók szigorúbb büntetését.

- Talán még időben vagyunk - vélekedtek, arra is utalva, összetett problémáról van szó. Hiszen minden területen érzékelhető, hogy a kötelességeikkel kevésbé vannak tisztában az emberek, mint a jogaikkal.

Mindannyian hiszik, a gyerekekben lehet bízni, szépre, jóra nevelni. Sok pozitív hatás éri őket, s megpróbálják azokat a dolgokat meglátni, amiért érdemes ezen a pályán maradni. Ezek egyike, amikor visszajönnek az iskolába az egykori tanítványok, s elmesélik, milyen kellemes és szép éveket töltöttek itt.

Valószínűleg hasonló élményeket őriznek az iskolai életről a kis létszámú pusztaszentlászlói Waldorf-iskola tanulói is. Bozai Péter igazgató szavai szerint, eltérnek a hagyományos oktatási rendszertől, megfelelő szabadságot adnak a gyerekeknek, ám az oktatási törvény ugyanúgy vonatkozik rájuk is. Nem osztályoznak sem alsóban, sem felsőben, év végén szöveges értékelést készítenek a tanulókról. Ám az igazgató hozzzátette, a Waldorfban is ugyanúgy vissza lehetett tartani gyermeket adott osztályfokon, mint állami iskolában. Hagyományos oktatási intézményben is tanított kolléganője, Borcsák Diana, így van összevetési alapja.

- Sokkal jobb, hogy nálunk nem kapnak érdemjegyet a diákok. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak és jobban tudnak teljesíteni is, mert nem stresszelnek. Tudom, máshol a gyereknél akár a négyes is kiválthat ilyen állapotot. A diákok itt a saját tempójuk szerint tanulnak, nem rohanunk a tananyaggal...