Januártól többe kerül a jogosítvány! Drasztikusan megemelt vizsgadíjak

Eddig sem volt olcsó megszerezni a jogosítványt, ám január óta még többet kérnek érte. Az újabb drágulást ezúttal a vizsgadíjak okozzák, melyek közel háromszorosára emelkedtek.
– Bizony nem olcsó, de legalább csak egyszer kell kifizetni – nyugtatta magát a 24 éves Alács Nóra, aki már a városi forgalomban tanul vezetni. – Régóta tervezgettem már, hogy megszerzem a jogsit, ám csak most, hogy dolgozom, tudom kifizetni a tanfolyam árát. Ez idáig körülbelül 140 ezer forintomba van a tanfolyam, jóllehet kell még néhány órát vennem, ráadásul a vizsgadíj sem lesz olcsó. 

Januártól jelentős mértékben megemelkedtek a vizsgadíjak, példának okáért a korábban 3660 forintos forgalmi vizsgáért ma már 11 ezer forintot kell fizetni. Ha nem is ilyen drasztikusan, de a KRESZ- és a járműkezelési (rutin) vizsga ára is emelkedett.
– Nem tudom pontosan, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság miért emelte meg a vizsgáztatás díját, ám azt ki merem jelenteni: az autóvezetői oktatás nem működik jól a jelenlegi formájában – hangsúlyozta Péter Lajos, a Start Oktatási Kft. ügyvezetője. – Most egymásra épülnek a vizsgák, először a KRESZ szabályait tanulják meg a fiatalok, s csak aztán kerülnek ki a városi forgalomba. Szerintem a párhuzamos oktatás célravezetőbb, s hatékonyabb lenne, jelenleg ugyanis – a magas árak miatt – akár két év szünet is eltelhet az elméleti és a gyakorlati vizsga közt. A nálunk tanulók mintegy 50 százaléka folyamodik a csúsztatáshoz, a teljes tanfolyam- és vizsgadíjat ugyanis csak kevesen tudják egy összegben kifizetni.
– Nekem is nagy érvágás lett volna egyben befizetni a tanfolyam díját, pedig van jövedelmem – árulta el Püschl- Németh Zsófia, aki oktatójával, Gaál Kálmánnal indult gyakorolni. – Nem tudok mit tenni, ennyibe kerül és kész. Számomra nem is annyira az ár, hanem a gyakorlat megszerzése a fontos. Nem akartam olyan iskolánál vezetni tanulni, ahol 5–10 perceket „lecsípnek” az órákból.

A konkurenciaharc miatt egymás alá licitálnak az autósiskolák, ám sok esetben az alacsonyabb tanfolyamdíj nem fedezi az oktatás költségeit. Ilyenkor úgy spórolnak, hogy az előírt 50 perces órából csak 35–40 percet vezettetnek a tanulókkal. Ez viszont a legtöbb esetben nem elegendő a gyakorlati tudás megszerzéséhez, így vagy újabb órákat kell vennie a tanulónak vagy megbukik a vizsgán, melyet a fent említett 11 ezer forint befizetése után ismét megpróbálhat. Érdekes, de a vizsgadíjak felemelését a tanulók nem kellő felkészültségével is magyarázzák. A statisztikai adatok szerint 2002-ben még a gyakorlati vizsgára jelentkezők 61,8 százaléka vette elsőre az akadályt, míg ez az arányszám 2007-ben már csak 54,3 százalék volt, vagyis majdnem minden második tanuló megbukott az első gyakorlati teszten.
– Többek közt ezért sem lenne rossz az oktaméter bevezetése, ám ennek anyagi vonzata – darabja 180–200 ezer forint – jelentős terhet róna az autósiskolákra – folytatta Péter Lajos. – Az oktaméter egy olyan GPS-alapú rendszer, mely a tanulóvezetők chipkártyáján tárolja a vezetéssel töltött időt, a megtett kilométert, sőt, az útvonalat is. Persze a szakmán belül is vannak olyanok, akiknek nem érdeke ezen rendszer bevezetése, hiszen így nem tudnának tovább csibészkedni, árat kellene emelniük.

– Akik trükköznek, azoknak az oktaméter sem jelent majd akadályt – vélekedett Németh Attila, a Technika Autósiskola vezetője, aki azt is hangsúlyozta: a megemelt vizsgadíjakból egy fillér sem marad a tanfolyamokat szervező iskoláknál és oktatóknál, ez a pénz a Nemzeti Közlekedési Hatóság kasszájába folyik. – Elgondolkodtató, hogy január óta közel 40 százalékkal esett vissza a tanfolyamra jelentkezők száma. Aki pedig jelentkezik, az általában részletekben fizet, nem ritka, hogy a KRESZ-vizsga után fél-másfél évvel jönnek a fiatalok a forgalmi vizsgára. Természetesen mi is tudunk olyan iskolákról, ahol roppant alacsony áron hirdetik a tanfolyamokat, ám azt elfelejtik közölni a jelentkezőkkel, hogy ebben az árban nem szerepel a vizsgáztatás díja. A tanuló csak később jön rá, hogy a meghirdetett 70-80 ezer forint helyett végül 100–120 ezret fizetett ki.

– Nekem szerencsém volt, a szüleim még tavaly fizették be a tanfolyam díját, így csupán 100 ezer forintba kerül a jogosítvány megszerzése – mesélte a 17 éves Somoskeőy Péter, akinek még a forgalmi vizsgát kell letennie. – Egyébként drága a tanfolyam, a vizsgákról már nem is beszélve. Vannak ismerőseim, akik bár szeretnének jogosítványt szerezni, de a szüleik nem tudnak ennyi pénzt kifizetni.
– Ha jól utánaszámolok, nekem közel 200 ezer forintba került a jogsi – mondta a 19 éves Hege Dóra, aki alig három hete végezte el a tanfolyamot. – A szüleim fizették az egészet. Az oktatók szerint egyébként képtelenség az előírt 30 óra alatt tisztességesen megtanulni vezetni, a legtöbb tanulóvezetőnek 10–15 plusz órát kell vennie. Éppen ezért a vezetéssel töltött minimum óraszám felemelése is időszerű lenne. Mindez viszont újfent megnövelné a költségeket.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékesét, a nyugatdunántúli régió oktatási és utánképzési főosztályát vezető Tóth Zoltánt telefonon értük utol kedden, s kérdésünk egyszerű volt hozzá: mi indokolta a vizsgadíjakban bekövetkezett változást? – Többéves lemaradást pótoltunk be ezzel – hallottuk tőle. – Nem vitatom, első ránézésre sokkolóan hathat, hogy 3660 forintról 11 ezerre emelkedett a gyakorlati vizsga díja, ám ismerni kell hozzá a részleteket is. A múlt század 70-es, 80-as éveiben még egészségesek voltak az arányok: akkoriban 60 forintba került a képzésben egy óra autóvezetés, miközben a vizsgáért 300 forintot kértek el. Ezzel szemben mára oda jutottunk, hogy 3000 forintos óradíj mellett kérhettük el a korábban említett vizsgadíjat. Sok éve fennáll az igény, hogy tegyünk rendet ezen a területen. Bármikor emelkedett volna az ár, az érintetteknek biztosan az lett volna „a legrosszabb” időpont.

A főosztályvezető elmondta: számoltak azzal, hogy az áremelkedés miatt kevesebben ülnek majd autósiskolák padjaiba, 15–20 százalékos visszaesést sem tartanak lehetetlennek. Hogy valóban így lesz-e, az csak később derül ki, az év eleji lanyhább érdeklődésből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, télvíz idején ugyanis, elmondása szerint, mindig is kevesebben vágynak oktatóautóba. Persze, a jogosítvány megszerzésének vannak egyéb, „alternatív” formái is: a jól értesültek konkrét piacokat és tarifákat tudnak, ahol a vezetői engedélyt azonnal, fárasztó és időt rabló tanulás és vizsga nélkül adják. Tóth Zoltán azonban felvetésünkre úgy reagált: nem fél tőle, hogy a fiatalokat az áremelés tömegével „a sötét oldal” felé taszítja.
– A vezetői okmányok kiadásának rendszere rendkívül zárt és szerintem biztonságos is – fogalmazott. – A ma forgalomban lévő jogosítványok elenyésző hányada lehet hamis. Más kérdés, hogy jogsi nélkül is lehet vezetni, az ilyen sofőrök kiszűrése az ellenőrzést végzők feladata. S hogy a járművezető-képzés „megéri-e a pénzét”, avagy megfelelő tudással vértezi- e fel a tanulókat? Tóth Zoltán szerint régiónkban feltétlen igennel kell felelni e kérdésre. Ezt támasztja alá az az adat, hogy a baleseteknek csak 7-8 százalékát okozzák kezdő vezetők. E kategóriába azok a sofőrök tartoznak, akiknek jogosítványa nem múlt még el kétéves.

Kérdeztük volna a rendőröket is

A rendőrséget is szerettük volna megszólaltatni a témában, elvégre a közlekedés biztonságáról is szó van, s e téren tapasztalatai gazdagok. Kíváncsiak lettünk volna, hogy a zsaruk szerint milyen a hazai járművezető- képzés (hogyan vezet, akinek friss a jogsija), illetve hogy milyen gyakran találkoznak a közutakon jogosítványokkal, amelyeket nem iskolában, hanem mondjuk „az Ecserin” kapta gazdájuk. A rendőrség azonban tapasztalatait nem kívánta megosztani velünk...