Fegyveresek védik?

Az 1996-ban elfogadott, ma már idejétmúlt szabályozást váltja az immár csak parlamenti jóváhagyásra váró új erdőtörvény, amely természetvédő körökben meglehetősen nagy vihart kavart. Ellenérzését fejezte ki például a Lehet Más a Politika szerveződés, az Élőlánc Magyarországért pedig nyílt levélben kérte Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől a törvényalkotási folyamat leállítását. Kifogásaik lényege az volt, hogy szerintük a tervezet nem nyújt garanciákat az erdők minőségi állapotának megőrzésére, javítására. Ezen túlmenően koncepcionális tévedései vannak, ezért nem alkalmas arra, hogy az erdővagyon hosszú távú fennmaradását szolgálja.

A végszavazás előtt álló törvényhez benyújtott módosítások egy részéről éppen tegnapelőtt döntött a parlament. 



A Zalaerdő dolgozói fenyőcsemetéket készítenek elô ültetésre a cég bajcsai csemetekertjében. A szakma szabadabb kezet kap
Fotó: Szakony Attila

Ezek közt szerepel például, hogy az Európai Unió által kijelölt Natura 2000-es területek az előzetes tervekhez képest is nagyobb védelmet kapnak. Ezeken a hatóság korlátozhatja a fakitermelést, s előírhatja, hogy erdei állatok élőhelyeként szolgáló fák, facsoportok a természet védelme érdekében helyükön maradjanak. Új elem az is, hogy létrehoznak egy úgynevezett erdővédelmi szolgálatot, amely 24 órán át bármikor elérhető lesz. Náluk lehet érdeklődni például illegális fakitermelés és lopott fa ügyében, s a szervezeten belül létrehoznak egy, az erdőkre felügyelő fegyveres alakulatot is, amely hatósági jogkörrel intézkedhet.

Horváth Ferenc, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese szakemberként maga is részt vett az új törvény kidolgozásában. Érdeklődésünkre elmondta: véleménye szerint a szabályozás nagyobb mértékben ad szabad kezet az erdőgazdálkodással foglalkozó szakembereknek, miközben az állam ellenőrző mechanizmusai sem csorbulnak.

- Az 1996-os erdőtörvény helyett készül az új szabályozás - mondta elöljáróban a szakember, aki a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöki posztját is betölti. - Az eredeti koncepció szerint elegendő lett volna a régi jogszabály felfrissítése is, ám olyan sok módosítási javaslat érkezett, hogy végül úgy döntött a törvény gazdája, egy teljesen új csomagot terjeszt az Országgyűlés elé. A kárpótlással sok kívülálló, szakmailag nem kellően felkészült szereplő lépett az erdőgazdálkodás színpadára . Éppen ezért 1996-ban egy nagyon erős, szigorú és kifejezetten hivatalnok-szemléletű törvény született, s működik a mai napig. Úgy vélem, ez mára kicsit a normális munkavégzés gátjává is vált, sok esetben ellehetetlenítve azt. Pénzben kifejezhető versenyhátrányt okozott a magyar erdőgazdálkodóknak, számos esetben pedig olyan tiltásokat eredményezett, amelyeknek nem volt jogszabályi háttere, s a törvényt alkalmazó hivatalnokoknak lehetőséget adott a szubjektivitásra. Az elmúlt majdnem másfél évtizedben jelentősen változott az erdőgazdálkodással kapcsolatos szemlélet, az erdőtulajdonosok, gazdálkodók hozzáállása is, ami ugyancsak szükségessé tette a kor követelményeinek megfelelő, modern szabályozás összeállítását.

Horváth Ferenc szerint a készülő új törvény nagyon fontos pontokon okoz változást. Többek közt az erdő természetességi állapota szerint kategorizálja az erdőállományokat, s annak függvényében írja elő a kezeléssel, műveléssel kapcsolatos kötelezettségeket. Így lehetővé válik a természetes erdők, a természetszerű erdők és az úgynevezett származékerdők korábbihoz képest sokkal inkább természetvédelmi szemléletű kezelése.

- Nem tesz különbséget magán- és állami erdők között, hanem a kezelésre vonatkozóan egységes követelményrendszert fogalmaz meg - mondta. - Méghozzá 10 éves időtartamra, amelyen belül külön engedélyezési eljárás nélkül gazdálkodhat az erdőgazdálkodó, csak bejelentési kötelezettsége van. Eddig évről évre engedélyeztetni kellett a tervezett műveleteket, általában az előző év nyarának végéig kötelezően benyújtva a következő egyéves időszak erdőgazdálkodási tervét.

Horváth Ferenc azt is hozzátette: a viszonylagos engedmény ellenére a kontroll nem lesz gyengébb és megengedőbb. A szakember azon felvetésünkre, hogy a természetvédők éppen ezt a tízéves, általuk túl hosszúnak tartott időtartamot bírálják, azt válaszolta: az erdőgazdálkodás hosszú távú tevékenység, amely nagyon jól tervezhető ilyen középtávú tervekkel is.

- Nyilvánvaló, hogy a készülő koncepció nem tetszik mindenkinek, nem is tetszhet és nem is kell, hogy tetsszen - ez így van rendjén - mondta. - Az úgynevezett zöld oldal, a természetvédők valamiért úgy érzik, hogy veszélybe kerül a magyar erdők jövője. Ők sokkal erőteljesebb szabályozottságot szeretnének, s azt gondolom, kevésbé tekintik felelős szakembernek az erdészt. Ennek azonban semmi alapja nincs, ugyanis azok az erdők, amelyeket ők most meg akarnak védeni az erdész szakemberektől, éppen erdészgenerációk munkájának eredményeként jöttek létre.

Nagy Attila, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége megyei irodájának vezetője az új törvény kapcsán azt emelte ki: a magánerdők szempontjából kifejezetten pozitív fejlemény, hogy annak életbelépésével szigorodik az ellenőrzési rendszer is. A tervek szerint ugyanis a kitermelt fa útját minden esetben származási bizonylattal kell nyomon kísérni egészen a kályháig, a jogszabály ezzel és az erdővédelmi szolgálat létrehozásával igyekszik az illegális fakitermeléseket visszaszorítani, ellehetetleníteni. Nagy Attila úgy véli, a hatósági feladatkör tervezett megerősítésével az erdő védelme a korábbiakhoz képest sokkal jobban biztosítható lesz.


Kirekesztett civilek? 
Az új erdőtörvény kapcsán tegnapelőtt elfogadott módosítások egy része üdvözlendő, más része viszont kifejezett visszalépést jelent – mondta lapunknak a törvénytervezetet korábban bíráló Lehet Más a Politika szóvivője, Jávor Benedek. Leginkább azt sérelmezik, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétben a zöld szervezetek nem jutnak szerephez az Országos Erdőtanácsban. Álláspontjuk szerint a politikai elit önvédelmi reakciója, ahogy a civileket kirekesztik az erdők ügyéből.