Belföld

2007.02.05. 03:28

Sokuknak lakást kell bérelniük

Körkép - A főiskolások többsége - kollégiumi férőhely hiányában - albérletbe kényszerül, igaz, ennek előnye és hátránya is van.

Zalai Hírlap

Szanaszét heverő jegyzetek sokasága fogad bennünket, amint belépünk az egyik főiskolás albérleti szobájába: az íróasztalra dobott füzetek, az ágyon egymásra pakolt tankönyvek a vizsgákra való készülés felfokozott és kissé talán görcsös állapotát jelzik.

- Már a negyedik albérletemet fogyasztom - jegyzi meg Kozma József, a megyeszékhelyi pénzügyi és számviteli főiskola hallgatói diák-önkormányzatának leköszönő elnöke. - Minőségi és árbeli különbségekkel egyaránt talákoztam az elmúlt évek során. A legolcsóbb albérletért rezsivel együtt 12 ezer forintot fizettem havonta, ám a lakás komfortja hagyott némi kívánnivalót maga után. A legdrágább albérlet - amelyben jelenleg is lakom - 28 ezer forintba kerül, ám teljesen felszerelt: internetezni is tudok, ami a tanulmányaim szempontjából nagyon fontos.

József tanulótársa, a harmadéves, közgazdásznak készülő Scher Ágnes kettő évfolyamtársával lakik együtt albérletben, a felsőfokú oktatási intézmény közelében.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Már a negyedik albérletemet fogyasztom - jegyzi meg Kozma József, a megyeszékhelyi pénzügyi és számviteli főiskola hallgatói diák-önkormányzatának leköszönő elnöke. - Minőségi és árbeli különbségekkel egyaránt talákoztam az elmúlt évek során. A legolcsóbb albérletért rezsivel együtt 12 ezer forintot fizettem havonta, ám a lakás komfortja hagyott némi kívánnivalót maga után. A legdrágább albérlet - amelyben jelenleg is lakom - 28 ezer forintba kerül, ám teljesen felszerelt: internetezni is tudok, ami a tanulmányaim szempontjából nagyon fontos.

József tanulótársa, a harmadéves, közgazdásznak készülő Scher Ágnes kettő évfolyamtársával lakik együtt albérletben, a felsőfokú oktatási intézmény közelében.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Már a negyedik albérletemet fogyasztom - jegyzi meg Kozma József, a megyeszékhelyi pénzügyi és számviteli főiskola hallgatói diák-önkormányzatának leköszönő elnöke. - Minőségi és árbeli különbségekkel egyaránt talákoztam az elmúlt évek során. A legolcsóbb albérletért rezsivel együtt 12 ezer forintot fizettem havonta, ám a lakás komfortja hagyott némi kívánnivalót maga után. A legdrágább albérlet - amelyben jelenleg is lakom - 28 ezer forintba kerül, ám teljesen felszerelt: internetezni is tudok, ami a tanulmányaim szempontjából nagyon fontos.

József tanulótársa, a harmadéves, közgazdásznak készülő Scher Ágnes kettő évfolyamtársával lakik együtt albérletben, a felsőfokú oktatási intézmény közelében.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

József tanulótársa, a harmadéves, közgazdásznak készülő Scher Ágnes kettő évfolyamtársával lakik együtt albérletben, a felsőfokú oktatási intézmény közelében.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

József tanulótársa, a harmadéves, közgazdásznak készülő Scher Ágnes kettő évfolyamtársával lakik együtt albérletben, a felsőfokú oktatási intézmény közelében.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Az első lakás, amelyet többekkel együtt béreltem, viszonylag olcsó volt: ám hol a fűtés romlott el, hol a szoba ázott el - meséli a Balatonfüredről származó diáklány. - A jelenlegi albérleti helyemért 23 ezer forintot fizetek havonta, de ez már magában foglalja a rezsiköltséget is.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

Kérdésünkre, hogyan érinti őket a különböző közüzemi díjak emelkedése, a fiatalok hűvös nyugalommal válaszolnak: - Kénytelenek vagyunk a különbözetet lenyelni, hiszen az albérletben lakó diákok többsége egy fix albérleti alapdíjon felül, külön fizeti meg a rezsiköltséget, a fogyasztást pedig a mérőórák állása alapján tudjuk megállapítani.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Egy főiskolás vagy egyetemista nem nagyon tud spórolni - így Ágnes. - Hiszen télen fűtenünk kell, gyertyafény mellett nem tanulhatunk. Egyébként sem pocsékolunk semmit.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

A gázártámogatás kérdésénél a Baranya megyei Vajszlóról származó József veszi át újra a szót:

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhővel fűtenek, így hiába is próbálkoztak, a gázártámogatás igénylése szóba sem jöhetett.

Mint mondta: a rezsiköltségek, durva becslése szerint havonta akár háromezer forintos többletkiadást jelenthetnek neki, az albérlet alapdíja azonban nem emelkedett. Varsányi Dániel egyébként nem tud arról, hogy a keszthelyi albérletek között különösebb minőségi vagy árbeli különbségek lennének, az egyetemisták igényeinek megfelelő lakáshoz elérhető áron lehet hozzájutni.

- Erről a témáról a főbérlők nem tárgyalnak a diákokkal, feltételezhetően van másik lakásuk is, így nyilván ott veszik igénybe a támogatási lehetőséget.

Az államvizsgára készülő Józseftől megtudjuk továbbá, hogy a pénzügyi és számviteli főiskolán a lakhatási támogatás összege a kollégiumi díj havi mértékének, vagyis körülbelül 9 ezer 500 forintnak felel meg.

József és Ágnes korábban már kollégiumban is laktak, s egyöntető a véleményük: olcsóbb a diákotthonban élni, mint megfizetni az albérletet. Igaz, utóbbi előnyére vágyik, hogy nem kell akár több száz diákhoz is alkalmazkodni. Viszont a fiatalok úgy vélik, egy kollégiumban mégis könnyebben működik az információáramlás.

A városban szükség is van az albérleti lehetőségekre, mert a megyeszékhelyen egyik felsőfokú oktatási intézményben sem tudnak minden rászoruló - vagyis nem helybeli vagy bejáró - hallgatónak kollégiumi férőhelyet biztosítani.

Mint Szuper Ildikótól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány ügykezelőjétől megtudtuk, a három zalaegerszegi főiskolai és egyetemi karon jelenleg másfél ezer nappali tagozatos tanuló folytat felsőfokú tanulmányokat. Ebből 1100-an a számviteli főiskolára, 325-en a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjába, valamint 117-en a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára járnak. Ezzel szemben a főiskolások kollégiumi férőhelyeinek száma a városban csupán 707.

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karára mintegy 1100 nappali tagozatos hallgató jár. Kollégiumi férőhelyet ebből durván ötszázan kaphatnak, a többiek jelentős része albérletben lakik.

A kollégium díja az állami finanszírozású hallgatóknak havonta 8500 forint, a férőhelyek öt százalékát viszont költségtérítéses hallgatói számára tartják fenn, ők 15 ezer forintot fizetnek havonta.

- Nincs jelentős különbség a kollégiumi díjak és az albérletárak között - mondta érdeklődésünkre Lender Lajos, a kari hallgatói önkormányzat elnöke. - A kollégiumot igénylők jelentős részét egyébként el tudtuk helyezni, mindössze 50-70 fő került várólistára idén.

Ezek a hallgatók lakhatási támogatást kapnak az egyetemtől, melynek összege átlagosan 4000 forint havonta. A kollégiumból kiszorult hallgatók lakhatását ezzel az összeggel segíti az egyetem.

Lender Lajos azt is elmondta: az albérletek ára az utóbbi években nemhogy nőtt volna a városban, inkább csökkenő tendenciát mutat, így ma már akár 12-14 ezer forintért albérlethez juthatnak a hallgatók. A hallgatói érdekképviselet elnöke szerint a közüzemi díjak emelkedése egyébként jelentősen nem terheli az albérletben élő hallgatók pénztárcáját.

Varsányi Dániel végzős egyetemista albérletben lakik Keszthelyen. Másodmagával összesen 30 ezer forintot fizetnek havonta az albérletért, a rezsiköltségük ezen felül átlagosan 26 ezer forint.

- Többet kell rászánnunk az albérletre - válaszolt Varsányi Dániel arra kérdésre, vajon mennyiben érinti őket a közüzemi díjak év eleji emelkedése. - Nem tudom, a mostani fűtésszámlánk mennyivel került volna többe, ha nincs ilyen meleg, de általában ez a legköltségesebb időszaka az évnek.

A fiatalember további számításokba nem bocsátkozott, mivel a vízdíjat például háromhavonta fizetik elszámolásos rendszerben, így a havi költségeket pontosan nem ismeri. A lakásban, ahol laknak távhőv

Ezek is érdekelhetik