Biztosítják a működőképességet

Összeállításunkban a megyei kórház mellett a nagykanizsai, keszthelyi és hévízi egészségügyi intézmény vezetőitől is "látleletet" kértünk, s az összkép megnyugtató. A megyeszékhelyen a többség a jogszabályok változásától reméli a krízis megoldását.

Gőzerővel folynak az egyeztetések, tárgyalások az egészségügyi dolgozók úgynevezett színlelt szerződéseinek átalakítása miatt a Zala Megyei Kórházban kialakult feszült helyzet feloldására. Mint ismeretes, a moratórium lejártával a kórház felbontotta a társas vállalkozásokkal kötött szerződéseket, ám a helyette kínált, a kiadott irányelveknek megfelelő jogviszonyt, a jelentős jövedelemcsökkenés miatt 45 orvos elutasította. Hiányukban a kórház jóval kisebb orvoslétszámmal kénytelen ellátni feladatát, ami csak bizonyos korlátok közt, gyakorlatilag a sürgősségi ellátás szintjén valósulhat meg.

E napokban mindenki arra vár, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága, avagy más döntésképes fórum kiérleljen valamiféle megoldást a patthelyzet feloldására. A fenntartó, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Kiss Bódog Zoltán sem kívánt nyilatkozni, amíg nem tárgyalt minden érintett féllel, csak ma délutánra ígért sajtótájékoztatót. Közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, a jelen állapotnak a beteg, az orvos - jogállástól függetlenül - a kórház és a fenntartó önkormányzat egyaránt elszenvedője. Folyamatos, állandó kapcsolatot tartanak fenn a kórház menedzsmentjével, céljuk, hogy a kiváló felkészültségű szakembereket ne veszítsék el, s ezért minden kapcsolatukat, tekintélyüket latba vetik. Meggyőződésük, hogy az ellátási, működési feszültség feloldása azonnali megoldást kíván, mely azonban meghaladja a megyei önkormányzat kompetenciáját, ad-hoc intézkedésekkel nem kezelhető, kormányzati, illetve törvényhozási beavatkozást igényel.

Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója érdeklődésünkre csak annyit kívánt elmondani, a kórház a korábban ismertetett feltételek mellett működik, a szakmai vezetők operatív irányításával döntenek az aznapra vállalható feladatokról.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvostól megtudtuk, az elmúlt 24 órában semmi rendkívüli fejlemény nem akadályozta a kórházi ellátást. Az ügyeleti munka zavartalanul folyt, nem volt fennakadás a traumatológiai ambulancián, s a többi járóbeteg szakrendelésen sem. A sürgős műtéteket mind elvégezték, s az osztályokon fekvő betegek is megfelelő ellátást kaptak. Tegnap összesen 13 műtétet, 5 traumatológiai, 3 sebészeti, 2 nőgyógyászati, 2 fül- orr- gégészeti és 1 urológiai beavatkozást végeztek el. A megyei tiszti főorvos elmondta, minden elismerése a munkát vállaló orvosoké, akik biztosítják a kórház működőképességét. Beszámolt arról is, egyelőre nincs szükség arra, hogy zalaegerszegi beteget más kórházba kellene irányítani ellátásra. A friss fejleményekről érdeklődtünk a 45 vállalkozó orvost képviselő dr. Zörényi Istvántól is. Elmondta, a politika és az ágazat nyilatkozataiból azt az üzenetet olvasták ki, hogy a problémát minden kórházban helyben kell megoldani. Ezért felveszik a kapcsolatot az APEH szakembereivel, hogy segítséget kapjanak a kivezető út megtalálásához, s bizonyára a kórház is megteszi ez irányba a megfelelő lépéseket. A jövedelem 40, de inkább 50 százalékos csökkenése mellett további szempontot is említett, ami miatt elfogadhatatlan számukra a közalkalmazotti jogviszony, ez pedig a szakmai önképzés, továbképzés témaköre. Mint ismeretes, az orvosoknak 5 évente 250 pontot kell különböző kongresszusokon, továbbképzéseken összegyűjteniük, s ha valaki nem teljesíti ezt a kötelező feladatot, megvonhatják a működési engedélyét. Egy országos kongresszuson való részvétel hozzávetőlegesen 10 pontot ér, ám a vele járó költség - utazás, szállás, részvételi díj - meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Az egészségügyi társas vállalkozások eddig beépíthették költségeikbe ezeket a kiadásokat, ám a közalkalmazottaknál más a helyzet. Számukra a kórház bizonyos esetekben átvállalja a költségeket, esetleg valamely gyógyszergyár szponzori szerepet vállal, de erre nincs garancia.

A jogi háttér kuszaságát érzékeltetve elmondta, szakértőik szerint az egyik, jogszerűként felkínált foglalkoztatási forma - a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó - sokkal inkább tartalmaz színlelt szerződésre utaló kritériumokat, mint az általuk gyakorolt társas vállalkozás, amit ők teljesen törvényesnek ítélnek. Ha egy aneszteziológus például a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt választja, talán viszi magával reggel az altatógépét a kórházba? - tette fel a költői kérdést. Más lapra tartozik, hogy a hírek szerint számos kórházban ezt úgy hidalják át, hogy a szerződések mellékleteként külön passzus szól a kórházi eszközök használatáról.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

Gőzerővel folynak az egyeztetések, tárgyalások az egészségügyi dolgozók úgynevezett színlelt szerződéseinek átalakítása miatt a Zala Megyei Kórházban kialakult feszült helyzet feloldására. Mint ismeretes, a moratórium lejártával a kórház felbontotta a társas vállalkozásokkal kötött szerződéseket, ám a helyette kínált, a kiadott irányelveknek megfelelő jogviszonyt, a jelentős jövedelemcsökkenés miatt 45 orvos elutasította. Hiányukban a kórház jóval kisebb orvoslétszámmal kénytelen ellátni feladatát, ami csak bizonyos korlátok közt, gyakorlatilag a sürgősségi ellátás szintjén valósulhat meg.

E napokban mindenki arra vár, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága, avagy más döntésképes fórum kiérleljen valamiféle megoldást a patthelyzet feloldására. A fenntartó, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Kiss Bódog Zoltán sem kívánt nyilatkozni, amíg nem tárgyalt minden érintett féllel, csak ma délutánra ígért sajtótájékoztatót. Közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, a jelen állapotnak a beteg, az orvos - jogállástól függetlenül - a kórház és a fenntartó önkormányzat egyaránt elszenvedője. Folyamatos, állandó kapcsolatot tartanak fenn a kórház menedzsmentjével, céljuk, hogy a kiváló felkészültségű szakembereket ne veszítsék el, s ezért minden kapcsolatukat, tekintélyüket latba vetik. Meggyőződésük, hogy az ellátási, működési feszültség feloldása azonnali megoldást kíván, mely azonban meghaladja a megyei önkormányzat kompetenciáját, ad-hoc intézkedésekkel nem kezelhető, kormányzati, illetve törvényhozási beavatkozást igényel.

Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója érdeklődésünkre csak annyit kívánt elmondani, a kórház a korábban ismertetett feltételek mellett működik, a szakmai vezetők operatív irányításával döntenek az aznapra vállalható feladatokról.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvostól megtudtuk, az elmúlt 24 órában semmi rendkívüli fejlemény nem akadályozta a kórházi ellátást. Az ügyeleti munka zavartalanul folyt, nem volt fennakadás a traumatológiai ambulancián, s a többi járóbeteg szakrendelésen sem. A sürgős műtéteket mind elvégezték, s az osztályokon fekvő betegek is megfelelő ellátást kaptak. Tegnap összesen 13 műtétet, 5 traumatológiai, 3 sebészeti, 2 nőgyógyászati, 2 fül- orr- gégészeti és 1 urológiai beavatkozást végeztek el. A megyei tiszti főorvos elmondta, minden elismerése a munkát vállaló orvosoké, akik biztosítják a kórház működőképességét. Beszámolt arról is, egyelőre nincs szükség arra, hogy zalaegerszegi beteget más kórházba kellene irányítani ellátásra. A friss fejleményekről érdeklődtünk a 45 vállalkozó orvost képviselő dr. Zörényi Istvántól is. Elmondta, a politika és az ágazat nyilatkozataiból azt az üzenetet olvasták ki, hogy a problémát minden kórházban helyben kell megoldani. Ezért felveszik a kapcsolatot az APEH szakembereivel, hogy segítséget kapjanak a kivezető út megtalálásához, s bizonyára a kórház is megteszi ez irányba a megfelelő lépéseket. A jövedelem 40, de inkább 50 százalékos csökkenése mellett további szempontot is említett, ami miatt elfogadhatatlan számukra a közalkalmazotti jogviszony, ez pedig a szakmai önképzés, továbképzés témaköre. Mint ismeretes, az orvosoknak 5 évente 250 pontot kell különböző kongresszusokon, továbbképzéseken összegyűjteniük, s ha valaki nem teljesíti ezt a kötelező feladatot, megvonhatják a működési engedélyét. Egy országos kongresszuson való részvétel hozzávetőlegesen 10 pontot ér, ám a vele járó költség - utazás, szállás, részvételi díj - meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Az egészségügyi társas vállalkozások eddig beépíthették költségeikbe ezeket a kiadásokat, ám a közalkalmazottaknál más a helyzet. Számukra a kórház bizonyos esetekben átvállalja a költségeket, esetleg valamely gyógyszergyár szponzori szerepet vállal, de erre nincs garancia.

A jogi háttér kuszaságát érzékeltetve elmondta, szakértőik szerint az egyik, jogszerűként felkínált foglalkoztatási forma - a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó - sokkal inkább tartalmaz színlelt szerződésre utaló kritériumokat, mint az általuk gyakorolt társas vállalkozás, amit ők teljesen törvényesnek ítélnek. Ha egy aneszteziológus például a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt választja, talán viszi magával reggel az altatógépét a kórházba? - tette fel a költői kérdést. Más lapra tartozik, hogy a hírek szerint számos kórházban ezt úgy hidalják át, hogy a szerződések mellékleteként külön passzus szól a kórházi eszközök használatáról.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

E napokban mindenki arra vár, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága, avagy más döntésképes fórum kiérleljen valamiféle megoldást a patthelyzet feloldására. A fenntartó, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Kiss Bódog Zoltán sem kívánt nyilatkozni, amíg nem tárgyalt minden érintett féllel, csak ma délutánra ígért sajtótájékoztatót. Közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, a jelen állapotnak a beteg, az orvos - jogállástól függetlenül - a kórház és a fenntartó önkormányzat egyaránt elszenvedője. Folyamatos, állandó kapcsolatot tartanak fenn a kórház menedzsmentjével, céljuk, hogy a kiváló felkészültségű szakembereket ne veszítsék el, s ezért minden kapcsolatukat, tekintélyüket latba vetik. Meggyőződésük, hogy az ellátási, működési feszültség feloldása azonnali megoldást kíván, mely azonban meghaladja a megyei önkormányzat kompetenciáját, ad-hoc intézkedésekkel nem kezelhető, kormányzati, illetve törvényhozási beavatkozást igényel.

Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója érdeklődésünkre csak annyit kívánt elmondani, a kórház a korábban ismertetett feltételek mellett működik, a szakmai vezetők operatív irányításával döntenek az aznapra vállalható feladatokról.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvostól megtudtuk, az elmúlt 24 órában semmi rendkívüli fejlemény nem akadályozta a kórházi ellátást. Az ügyeleti munka zavartalanul folyt, nem volt fennakadás a traumatológiai ambulancián, s a többi járóbeteg szakrendelésen sem. A sürgős műtéteket mind elvégezték, s az osztályokon fekvő betegek is megfelelő ellátást kaptak. Tegnap összesen 13 műtétet, 5 traumatológiai, 3 sebészeti, 2 nőgyógyászati, 2 fül- orr- gégészeti és 1 urológiai beavatkozást végeztek el. A megyei tiszti főorvos elmondta, minden elismerése a munkát vállaló orvosoké, akik biztosítják a kórház működőképességét. Beszámolt arról is, egyelőre nincs szükség arra, hogy zalaegerszegi beteget más kórházba kellene irányítani ellátásra. A friss fejleményekről érdeklődtünk a 45 vállalkozó orvost képviselő dr. Zörényi Istvántól is. Elmondta, a politika és az ágazat nyilatkozataiból azt az üzenetet olvasták ki, hogy a problémát minden kórházban helyben kell megoldani. Ezért felveszik a kapcsolatot az APEH szakembereivel, hogy segítséget kapjanak a kivezető út megtalálásához, s bizonyára a kórház is megteszi ez irányba a megfelelő lépéseket. A jövedelem 40, de inkább 50 százalékos csökkenése mellett további szempontot is említett, ami miatt elfogadhatatlan számukra a közalkalmazotti jogviszony, ez pedig a szakmai önképzés, továbképzés témaköre. Mint ismeretes, az orvosoknak 5 évente 250 pontot kell különböző kongresszusokon, továbbképzéseken összegyűjteniük, s ha valaki nem teljesíti ezt a kötelező feladatot, megvonhatják a működési engedélyét. Egy országos kongresszuson való részvétel hozzávetőlegesen 10 pontot ér, ám a vele járó költség - utazás, szállás, részvételi díj - meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Az egészségügyi társas vállalkozások eddig beépíthették költségeikbe ezeket a kiadásokat, ám a közalkalmazottaknál más a helyzet. Számukra a kórház bizonyos esetekben átvállalja a költségeket, esetleg valamely gyógyszergyár szponzori szerepet vállal, de erre nincs garancia.

A jogi háttér kuszaságát érzékeltetve elmondta, szakértőik szerint az egyik, jogszerűként felkínált foglalkoztatási forma - a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó - sokkal inkább tartalmaz színlelt szerződésre utaló kritériumokat, mint az általuk gyakorolt társas vállalkozás, amit ők teljesen törvényesnek ítélnek. Ha egy aneszteziológus például a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt választja, talán viszi magával reggel az altatógépét a kórházba? - tette fel a költői kérdést. Más lapra tartozik, hogy a hírek szerint számos kórházban ezt úgy hidalják át, hogy a szerződések mellékleteként külön passzus szól a kórházi eszközök használatáról.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója érdeklődésünkre csak annyit kívánt elmondani, a kórház a korábban ismertetett feltételek mellett működik, a szakmai vezetők operatív irányításával döntenek az aznapra vállalható feladatokról.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvostól megtudtuk, az elmúlt 24 órában semmi rendkívüli fejlemény nem akadályozta a kórházi ellátást. Az ügyeleti munka zavartalanul folyt, nem volt fennakadás a traumatológiai ambulancián, s a többi járóbeteg szakrendelésen sem. A sürgős műtéteket mind elvégezték, s az osztályokon fekvő betegek is megfelelő ellátást kaptak. Tegnap összesen 13 műtétet, 5 traumatológiai, 3 sebészeti, 2 nőgyógyászati, 2 fül- orr- gégészeti és 1 urológiai beavatkozást végeztek el. A megyei tiszti főorvos elmondta, minden elismerése a munkát vállaló orvosoké, akik biztosítják a kórház működőképességét. Beszámolt arról is, egyelőre nincs szükség arra, hogy zalaegerszegi beteget más kórházba kellene irányítani ellátásra. A friss fejleményekről érdeklődtünk a 45 vállalkozó orvost képviselő dr. Zörényi Istvántól is. Elmondta, a politika és az ágazat nyilatkozataiból azt az üzenetet olvasták ki, hogy a problémát minden kórházban helyben kell megoldani. Ezért felveszik a kapcsolatot az APEH szakembereivel, hogy segítséget kapjanak a kivezető út megtalálásához, s bizonyára a kórház is megteszi ez irányba a megfelelő lépéseket. A jövedelem 40, de inkább 50 százalékos csökkenése mellett további szempontot is említett, ami miatt elfogadhatatlan számukra a közalkalmazotti jogviszony, ez pedig a szakmai önképzés, továbképzés témaköre. Mint ismeretes, az orvosoknak 5 évente 250 pontot kell különböző kongresszusokon, továbbképzéseken összegyűjteniük, s ha valaki nem teljesíti ezt a kötelező feladatot, megvonhatják a működési engedélyét. Egy országos kongresszuson való részvétel hozzávetőlegesen 10 pontot ér, ám a vele járó költség - utazás, szállás, részvételi díj - meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Az egészségügyi társas vállalkozások eddig beépíthették költségeikbe ezeket a kiadásokat, ám a közalkalmazottaknál más a helyzet. Számukra a kórház bizonyos esetekben átvállalja a költségeket, esetleg valamely gyógyszergyár szponzori szerepet vállal, de erre nincs garancia.

A jogi háttér kuszaságát érzékeltetve elmondta, szakértőik szerint az egyik, jogszerűként felkínált foglalkoztatási forma - a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó - sokkal inkább tartalmaz színlelt szerződésre utaló kritériumokat, mint az általuk gyakorolt társas vállalkozás, amit ők teljesen törvényesnek ítélnek. Ha egy aneszteziológus például a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt választja, talán viszi magával reggel az altatógépét a kórházba? - tette fel a költői kérdést. Más lapra tartozik, hogy a hírek szerint számos kórházban ezt úgy hidalják át, hogy a szerződések mellékleteként külön passzus szól a kórházi eszközök használatáról.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvostól megtudtuk, az elmúlt 24 órában semmi rendkívüli fejlemény nem akadályozta a kórházi ellátást. Az ügyeleti munka zavartalanul folyt, nem volt fennakadás a traumatológiai ambulancián, s a többi járóbeteg szakrendelésen sem. A sürgős műtéteket mind elvégezték, s az osztályokon fekvő betegek is megfelelő ellátást kaptak. Tegnap összesen 13 műtétet, 5 traumatológiai, 3 sebészeti, 2 nőgyógyászati, 2 fül- orr- gégészeti és 1 urológiai beavatkozást végeztek el. A megyei tiszti főorvos elmondta, minden elismerése a munkát vállaló orvosoké, akik biztosítják a kórház működőképességét. Beszámolt arról is, egyelőre nincs szükség arra, hogy zalaegerszegi beteget más kórházba kellene irányítani ellátásra. A friss fejleményekről érdeklődtünk a 45 vállalkozó orvost képviselő dr. Zörényi Istvántól is. Elmondta, a politika és az ágazat nyilatkozataiból azt az üzenetet olvasták ki, hogy a problémát minden kórházban helyben kell megoldani. Ezért felveszik a kapcsolatot az APEH szakembereivel, hogy segítséget kapjanak a kivezető út megtalálásához, s bizonyára a kórház is megteszi ez irányba a megfelelő lépéseket. A jövedelem 40, de inkább 50 százalékos csökkenése mellett további szempontot is említett, ami miatt elfogadhatatlan számukra a közalkalmazotti jogviszony, ez pedig a szakmai önképzés, továbképzés témaköre. Mint ismeretes, az orvosoknak 5 évente 250 pontot kell különböző kongresszusokon, továbbképzéseken összegyűjteniük, s ha valaki nem teljesíti ezt a kötelező feladatot, megvonhatják a működési engedélyét. Egy országos kongresszuson való részvétel hozzávetőlegesen 10 pontot ér, ám a vele járó költség - utazás, szállás, részvételi díj - meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Az egészségügyi társas vállalkozások eddig beépíthették költségeikbe ezeket a kiadásokat, ám a közalkalmazottaknál más a helyzet. Számukra a kórház bizonyos esetekben átvállalja a költségeket, esetleg valamely gyógyszergyár szponzori szerepet vállal, de erre nincs garancia.

A jogi háttér kuszaságát érzékeltetve elmondta, szakértőik szerint az egyik, jogszerűként felkínált foglalkoztatási forma - a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó - sokkal inkább tartalmaz színlelt szerződésre utaló kritériumokat, mint az általuk gyakorolt társas vállalkozás, amit ők teljesen törvényesnek ítélnek. Ha egy aneszteziológus például a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt választja, talán viszi magával reggel az altatógépét a kórházba? - tette fel a költői kérdést. Más lapra tartozik, hogy a hírek szerint számos kórházban ezt úgy hidalják át, hogy a szerződések mellékleteként külön passzus szól a kórházi eszközök használatáról.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

A jogi háttér kuszaságát érzékeltetve elmondta, szakértőik szerint az egyik, jogszerűként felkínált foglalkoztatási forma - a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó - sokkal inkább tartalmaz színlelt szerződésre utaló kritériumokat, mint az általuk gyakorolt társas vállalkozás, amit ők teljesen törvényesnek ítélnek. Ha egy aneszteziológus például a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszonyt választja, talán viszi magával reggel az altatógépét a kórházba? - tette fel a költői kérdést. Más lapra tartozik, hogy a hírek szerint számos kórházban ezt úgy hidalják át, hogy a szerződések mellékleteként külön passzus szól a kórházi eszközök használatáról.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

A nagykanizsai kórházban "július elseje után is működik minden ellátás, az eddig is fenntartott szakmai tartalommal, változatlan összetételű orvoslétszámmal" - derül ki abból a közleményből, melyet az intézmény főigazgatója, dr. Szabó Csaba juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

Az email-üzenetben olvasható még a kanizsai kórház "orvoslétszáma ma közel minden szakterületen megfelel az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy az alkalmazott orvosok mintegy harmada közreműködői szerződés alapján látja el feladatát. Az intézmény vezetése megszüntetett minden olyan foglalkoztatási szabálytalanságot, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és nagy erőfeszítéssel teljesíti a törvény által előírt ellátási kötelezettséget."

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

A főigazgatót szerettük volna megkérdezni a "titokról", mellyel el tudták kerülni, hogy a megyei kórházban kialakult helyzet náluk előálljon, erről azonban dr. Szabó Csaba egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta ha a zalaegerszegi intézményben olyan helyzet áll elő, hogy a betegek ellátása érdekében be kell segíteniük, a megyei tisztifőorvosnál meglévő "katasztrófa-tervben" foglaltak szerint természetesen megteszik ezt.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

- Ezen túlmenően "egyéni akciót" nem tervezünk az ügyben - tette még hozzá a főigazgató. - A kérdés végül is oda vezetne, hogy az igazukért küzdő felek, a kollégák, vagy a menedzsment oldalára kerülnénk, s ennek még a látszatát is szeretnénk elkerülni.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

Keszthelyen a városi kórházban sem zajlott le gond nélkül a megbízási szerződések átalakítása, de az intézmény működését alapvetően ez nem befolyásolta. Dr. Szenkovszky Adrienne főigazgató érdeklődésünkre tegnap elmondta voltak olyan szerződéses jogviszonyok, amelyeket a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott állásfoglalás értelmében meg kellett szüntetni, ennek határidőre eleget tettek.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

- A módosításokkal újonnan megkötött szerződések a korábbihoz képest rosszabb anyagi körülményeket jelentenek az érintett dolgozók számára - tette hozzá a főigazgató. - Az úgynevezett közreműködői vállalkozói szerződések estek nálunk a kifogásolt körbe, ehelyett közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettünk, illetve megbízásos vállalkozói szerződéseket kötöttünk. Nem mindenkivel tudtunk megállapodni, de csak a pár órás rendeléssel foglalkoztatottak döntöttek úgy, hogy a megváltozott feltételekkel nem vállalják nálunk tovább a munkát.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.

Hévízen a Szent András Reumakórházban dolgozók körét az ügy nem érintette. Vancsura Miklós főigazgató elmondta, senkit sem foglalkoztattak olyan megbízással, ami az úgynevezett színlelt szerződés alá esne. Az ügyeleti rendszert is munkaviszonyban álló személyzettel, a törvény által előírt díj ellenében és a meghatározott pihenőidő biztosításával szervezi a kórház.