Beszéljünk végre a beszédtanulásról

Az újszülöttek egyetlen kommunikációs eszköze a sírás, mely Kovács Mónika hahóti védőnő szerint az első pár hétben szinte mindegyik csecsemőnél ugyanolyannak hallható. 

– Körülbelül két hónapos kortól jelentkezik a gőgicsélés, amikor akaratlanul is, különböző elnyújtott magánhangzókat adnak ki magukból a csecsemők – mondja Kovács Mónika. – Ezeknek továbbfejlesztett változata, amikor a mimikai izmaikat is bevetik, s mintegy tréningezve a beszédre, gurgulázó hangot adnak. Féléves kortól jelenik meg a gagyogás, az elnyújtott hangokat tudatosság váltja fel. Ilyenkor a baba már figyeli a hozzá beszélő arcát és szájmozgását, s megpróbálja utánozni. 

A kisbaba ezt élvezi, s egyre jobban kezd játszani a hangjával, nemegyszer hangosan kacagva. S hogy mi a szülő feladata ebben az időszakban? 

– Minden egyes mozza natot, például a gondozási folyamatok során a fürdetést és a pelenkázást is kommunikálni kell – tanácsolja a fiatal védőnő. – Egyszerû szavakkal mondja el, mit csinál, s fontos, hogy ezt mindig a baba felé fordulva tegye, hogy ő is mindig láthassa az arcát és a szájmozgását. A

 gagyogás korszaka után a baba elkezdi megismételni a hangokat, s ha megszólítják, már figyel a nevére is. Egyéves kor tájékán megjelennek az első szavak, melyek hangutánzók és szótöredékek is lehetnek, babája válogatja. Ilyenkor úgy tûnik: halandzsáznak, s némelyek annyira profin csinálják, mintha egy idegen nyelven beszélnének. Másfél éves korban a babák már összekapcsolják a szavakat, s egyszerûbb mondatokat szerkesztenek, egyes szám harmadik személyt használva, például: Baba sír. Baba eszik. 

– Az a jó, ha a szülő minél többet együtt van a babával, játszanak, képeskönyvet nézegetnek, s közben a látottakat egyszerûbben is elmondja a kisgyermeknek, s a mi ez és a miért kérdésekre is mindenkor egyszerûen válaszol – összegzett Kovács Mónika.    




Olvassa el rovatunk korábbi cikkeit!

Nézze meg  a Gyermekszoba fotóit itt!

 Küljön Ön is egy fotót vagy meséljen el egy vidám történetet!