Zene

2016.03.31. 09:34

Bravúros popzene, egy egyedi magyar pop-rock bandától

Nemrég Zalaegerszegen lépett fel a 2013-ban alapított pop-rock banda, a Muriel.

Mikó-Baráth György

A zalaegerszegi születésű énekessel rendelkező együttes volt már előzenekara a Quimbynek, a Kiscsillagnak, és a 30y-nak. 2016-ban jött ki második nagylemezük Fountain of Fun címmel, amivel először indultak vidéki turnéra. Ennek a koncertsorozatnak a kereteiben léptek fel többek között a zalai megyeszékhelyen is. Bemutatjuk ezt a sokra hivatott, „egynegyed részt egerszegi" együttest.

- Mikor alakult a banda? 4 fő alkotja a csapatot, zenei ízlésben mennyire képviseltek más-más stílusokat?

Méhes Adrián: - A zenekar 3 éve, a jelenlegi felállásban pedig másfél éve. Nem mondanám, hogy más zenei irányzatokból jövünk, nagyon sok közös pont van. Lehet, hogy hallgattunk különböző zenéket, de alapvetően ugyanazokat a zenéket tartjuk értékesnek.

- Adrián, egerszegi születésű vagy. Mesélj kicsit a zalai éveidről!

- Az Adyba jártam általános iskolába, a zenei alapokat itt ültették belém. Az egyik ballagáson már egy Ákos számot egyedül gitároztam el. 2000-ben érettségiztem a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, a megboldogult Ságváriban. Innen kerültem egyetemre Budapestre, s közben kezdtem el a zenével foglalkozni. Már másodéven egy hasonló gondolkodású csoporttársammal alakítottunk egy bandát. Aztán volt több zenekarom, majd az egyetem után csináltam egy stúdiót, ahol most Bence a hangmérnök, itt is próbálunk, ez a bázisa most a Murielnek.

A zenekar tagjai, és a cikk létrejöttében segédkező, zalaegerszegi gimnazista, Kósa Jázmin Aglája. Fotós: Vörös Zétény

- Most jött ki a második nagylemezetek. Prieger Zsolt (Anima Sound System) nyilatkozta róla, hogy „bravúros popzene". Eddigi tapasztalataitok alapján sikertörténet az új album?

- Jobbágy Bence: - Az eddigi tapasztalatok alapján abszolút sikeresnek mondható. Nagyon jól sikerült a lemezbemutató bulink, s az eddigi koncertjeink is.

- Miben tér el leginkább ez az album az elsőtől?

J.B.: - Leginkább abban, hogy félig más a zenekar. Emiatt nyilván más a zene is. De minden hallgató döntse el maga, hogy milyen különbségek vannak.

M.A.: - Az új lemeznél már teljesen más metódussal dolgoztunk, mint az előzőnél. Teljesen új a ritmusszekciónk. Megkaptam az instrumentális verziókat, aztán sokat sétáltam a kutyával az erdőben, és gondolkodtam azon, hogy mit jelenthet ez a dal a srácoknak és mit nekem. Megírtam a szöveget és az éneket, és szinte egyből fel is vettük a stúdióban.

- Sokféle műfaj vegyül a zenétekben. Hogy tudtátok ezt megoldani?

- M.A.: Sokan próbáltak műfaji matricákat ráaggatni a zenekarra. Én azt gondolom, hogy a Muriel egy tipikus „mókatár". Nem köthető a magyar keményebb rock zenéhez, de a magyar pophoz sem. Ez az a nyugati értelemben vett popzene, ami gitár, zúzás és dob, de ugyanakkor a harmóniák is jelen vannak. Mi a lemezzel azt szerettük volna közvetíteni, hogy ebben a „sehonnani" popzenében ahhoz a zenei irányhoz nyúlsz, amihez csak akarsz.

- Az új albumnak köszönhetően először indultatok vidéki túrára. Hogy fogadták az együttest Budapesten kívül?

- J.B.: Egy pesti koncertünk volt az új albummal, és játszottunk ezzel az anyaggal Debrecenben és Mezőkövesden, aztán Egerszegen, és Pécsett léptünk fel. Eddig a vidéki bulik is jól sikerültek. De az is igaz, hogy Mezőkövesden hozzánk mentünk haza, most pedig Adriánékhoz, tehát nem véletlenül választottunk ilyen kedves állomásokat.

- M.A.: De alapvetően elmondható, hogy vidéken is egyre többen járnak élőzenei koncertekre. Különösen a miénkre. (nevet)

- Van kedvenc dalod az új albumról?

- M. A.: Kedvenc dalom a lemezről a My Bike. Ugyanis jó ideje motorozom. Az összes dal arról szól, ami az elmúlt másfél évben történt a zenekarral. Írtam dalt Gabihoz, burkoltan Bencéhez is, próbáltam személyes élményekhez kötni a dalok témáit. A My Bike-ről ők még nem tudták, hogy írtak egy bazi jó motoros dalt, aztán kiderült, hogy az. Legalábbis számomra bazi jó, remélem nektek is tetszik (nevet).

- Nemrég készítettem riportot Ganxta Zolee-val. Többek között téma volt a Tribute album, amin ti is közreműködtetek. Milyen volt a közös munka?

J.B.: - Nem is találkoztunk (nevetnek)...

M.A.: - Az a helyzet, hogy a kiadó kért fel bennünket, hogy válasszunk egy dalt. Nagyon sok már foglalt volt, főleg az ismertebbek. Emellett egy olyan dalt is szerettünk volna választani, ami kicsit Muriel kompatibilis, tehát sokkal kevesebb „kurva és punci" szerepel a szövegben, kevésbé legyünk heroin gengszterek. Így választottuk ki a Nincs erőt. Amit szerintem nagyon mókás volt megcsinálni, alapvetően úgy álltunk hozzá, hogy teljesen saját kútfőből dolgozzuk át. Nem csináltunk új dalt, mint a Quimby. Mi stílusban lettünk könnyedebbek.

- A „Nincs erőt" magyarul dolgoztátok fel, tervezitek még a jövőben magyar nyelvű számok készítését?

M.A.: - Nem. Alapvetően semmit sem tervezünk. Zenét írni sem tervezünk, hanem jön magától. Ha úgy alakulna, jöhetne magyar szám is, de nincs tervben következő magyar nyelvű dal.

Ezek is érdekelhetik