Az önkormányzatok ügyes-bajos dolgairól és egy ítéletről

Zalatárnok és Szentkozmadombja önkormányzatai „Budapestország, avagy hogyan tüntessük el a vidéket” címmel hívták össze az önkormányzati fórumot.

Gombos Csaba, Zalatárnok polgármestere bejelentette, azért hívták össze a fórumot, hogy az aprófalvas településszerkezetű megyék 20-25 éve meglévő problémáit feltárják a döntéshozók előtt, kérve segítségüket a törvények szükséges módosításában. Ezért a fórumra minden parlamenti párt részéről hívtak országgyűlési képviselőket. A polgármester ismertette azokat problémákat, amelyek általánosan érintik a településeket. Elsőként a közös hivatalok kialakításával kapcsolatos gondjaikról szólt. Mint mondta, a kormány olcsóbb, hatékonyabb, gyorsabb közigazgatás címén az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát alaptörvény-ellenesen korlátozó szabályokat kényszerít a településekre.

Gombos Csaba elmondta, a szervezetalakítási szabadságot korlátozó döntés előtt nem kérik ki az önkormányzatok véleményét, továbbá a települések lakosságszáma függvényében a kisebb települések lakói részére kevesebb önkormányzati jog biztosított, mint a nagyobb településen élőknek. Erre példaként említette a közös hivatal finanszírozásának lakosságarányos visszaosztását és a jegyző megválasztását.

– Kényszerhivatalok alakulnak ki, olyan települések állnak össze a kedvezőbb együttműködési feltételek kiharcolása érdekében, amelyek között korábban nem volt kapcsolat, távol vannak egymástól – mondta. Kijelentette, törvénymódosításra lenne szükség az úgynevezett 2000 fős, illetve hét községes szabályozás megváltoztatására. Ezzel kapcsolatos aktualitásként számolt be arról az ügyről, amiben szerdán született jogerős bírósági döntés.

Az ítéletről a Zalaegerszegi Törvényszék tegnap közleményben tájékoztatott. Eszerint a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 9-én tárgyalta Szentkozmadombja képviselő-testülete felperesnek a Zala Megyei Kormányhivatal alperes elleni ügyét. A felperes keresetében a kormányhivatal azon határozatának felülvizsgálatát kérte, amellyel a hivatal – söjtöri székhellyel – közös önkormányzati hivatalhoz tartozóvá jelölt ki több települést (köztük a felperes községet is). A bíróság a vitatott kormányhivatali döntést hatályon kívül helyezte, s az alperest új eljárásra, valamint a felperesi perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság a perben az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, az Alkotmánybíróság pedig 22/2015. (VI. 18.) AB határozatával mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség miatt felhívta az Országgyűlést, hogy 2015. december 15-ig jogszabályban szabályozza: a kormányhivatal vezetőjének milyen módon és rendben kell kikérnie a helyi önkormányzatok véleményét a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölése során. A bíróság az Alkotmánybíróság határozatára és a jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségre figyelemmel írta elő az eljárás megismétlését, amelynek során a kormányhivatal vezetőjének be kell szerezni az érintett önkormányzatok véleményét, és azokat is figyelembe véve kell ismételten döntenie a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről – fogalmaz a törvényszéki tájékoztatás.

A történet előzménye, hogy a vonatkozó törvény a közös önkormányzati hivatal megalakításához legalább hét település összefogását írja elő vagy a kétezer feletti lélekszámot. Ez teljesült, amikor 2013. január elsején Baktüttös, Pusztaederics, Zalatárnok, Szentkozmadombja és Tófej község utóbbi székhellyel megalapította közös hivatalát. A következő évben a természetes fogyással a létszámuk 1956-ra csökkent. Az önkormányzati törvény december 23-án megváltozott és 31-ével hatályba léptették. Azon a napon meg is született a tíz települést érintő kormánymegbízotti döntés: a tófeji hivatal községei is Söjtörhöz kerültek január 1-jével.

A tegnapi fórumon Rigó Csaba  kormánymegbízott is kifejtette álláspontját az ügyben (ennek lényegét a  jobb oldali cikkben foglaltuk össze).

Káli Lajos, Szentkozmadombja polgármestere a rendezvényen 17 éves faluvezetői gyakorlatából hozott példákat a kistelepülések hátrányos helyzetéről. A fórumra meghívott országgyűlési képviselők közül Hegedűs Lórántné (Jobbik) a településszerkezet hibáiról és az önrendelkezés erősítéséről mondott beszédet. Sallai Róbert Benedek (LMP) azt mondta, az eddigi kormányok mind lemondtak a magyar falvakról. Összefogásra szólított fel. Gőgös Zoltán (MSZP) az önkormányzatok finanszírozásához szólt hozzá, elmondta, minden kormány működtetett „pofapénzt”, de nem olyan agresszív módon, mint most. A fórumra kiadott törvénymódosítási javaslatokhoz gratulált, ígérte, azt viszik az országgyűlés elé. Vigh László (Fidesz) egyebek között kijelentette, a jelenlegi önkormányzati rendszer nagyon jó, hihetetlen mértékben fejlődtek az önkormányzatok, amelyeknek minden adósságát kifizette a kormány.

A fórumra eljött a Szabolcs-Szatmár megyei Szamossély önkormányzati küldöttsége, beszámolva hasonló közös hivatali problémájukról. Rajtuk kívül több Zala megyei és az ország más részéről érkezett politikus vett részt a rendezvényen.

A Kúriához fordulnak

Zalatárnok – Az önkormányzati fórumon jelen volt, s az elhangzottakra reagált Rigó csaba kormánymegbízott.

Kijelentette, eleget tesz a bírósági ítéletnek, ha kell, egyeztetéseket folytat az érintettekkel, és új eljárás lesz lefolytatva. Hozzátette: a bíróság megállapította, hogy a kijelölés jogszabályi feltételei fennálltak. Ugyanakkor Rigó Csaba közölte, a bírósági ítélet kapcsán felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához. Ezt azzal indokolta, hogy a bíróság az új eljárás szükségességét az Alkotmánybíróság 2015. június 15-én hozott határozatából vezette le, miszerint egyeztetni kell ilyen esetben az érintett településekkel a kijelölésről. Mint mondta, a jogszabály az önkormányzatokat kötelezte, hogy a választás után 60 napon belül egyeztessenek egymással a hovatartozásról, de az nem történt meg. Az idézett AB határozat indoklása kimondta, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíró azt vizsgálhatja, a közös önkormányzati hivatal létrehozásának törvénybeli feltételei fennálltak-e a kormányhivatali határozat meghozatalakor.  Az Mötv. nem írja elő a kormányhivatal vezetője számára, hogy a szervezetalakítással érintett helyi önkormányzatok véleményét ki kellene kérnie határozata meghozatala előtt – fejtette ki  a kormánymegbízott. Hozzátette: honnan tudhatta volna a kijelöléskor, hogy az AB júniusban milyen határozatot hoz?

Gombos Csaba polgármester ismerteti az önkormányzatok gondjait, mellette kétoldalt: Gőgös Zoltán, Sallai Róbert Benedek, Káli Lajos, Vigh László és Hegedűs Lórántné

Fotó: Katona Tibor