A Zala folyó hajdani vízimalmainak emlékét szeretnék őrizni

Dr. Izsák János és Kummer Gyula.

Két elhivatott férfi látogatta meg szerkesztőségünket nemrégiben. Dr. Izsák János és Kummer Gyula. Mindketten rabjai a zalai malmoknak, előbbi a zalai horgászközösség tagjaként, utóbbi családi kötődés folytán is, hiszen a felmenői közt találhatók malomtulajdonosok. (A Baumgartner malom volt az övék.)

- Három éve öltött testet az internetes tájékoztató, ami folyamatosan bővült, gazdag képanyagot tudunk az érdeklődők elé tenni, sőt, ennek inspirációjaként mi is kapunk képeket mondják, hozzátéve, a folyószabályozás és az átalakult gazdasági-közlekedési környezet miatt az épületek javarésze tényleg láthatatlan élőben . Egy 1949-es levéltári adat 35 malmot jelöl Zalalövőtől körülbelül Kehidakustányig.

A teskándi Klázer vagy Varga malom. 2006-ban bontották le.

A honlap tehát a Zala folyó közelmúltban még létező malmaira vonatkozó képes dokumentáció egy részét mutatja. Távolabbi szándék a Zalarét múltjával, jelenével foglalkozó civil csoport tevékenységének, célkitűzéseinek dokumentálása. Egyben fórumot kíván biztosítani azok számára, akiket érdekel a Zala folyó malmainak története, az egyre pusztuló Zalarét állapotának alakulása és jövője.

- Több mint egy évtizede folyik a hajdani vízimalmok még fellelhető adatainak gyűjtése és közlése - jelzi Izsák János. A ma az olajipari múzeumban dolgozó Molnár László felvetése alapján Jakosa Árpáddal 2004-ben határoztunk erről. 2005-ben és 2006-ban Marx Mária muzeológussal (Göcseji Múzeum) hármasban a malmok állapotának felmérését célzó bejárásokat végeztünk.

Évszázadokra visszamenőleg egységben léteztek a Zalára telepített vízimalmok, maga a Zala folyó sajátos vízrajzi adottságaival és a híresen szép Zalavölgy és Zalarét. Eredeti szépségében mindez valószínűleg végleg a múlté, bár néhány Zalára telepített malom helyreállítására tájrehabilitáció vagy akár áramtermelés céljából reményeink szerint a jövőben sor kerülhet , szól egy a témában tervezett könyv kéziratának optimizmusa. Az 1800-as évek végén Zala megyében az akkori, lényegesen nagyobb területen mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a megye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 malom működött.

Az apátfai Pozsgai-malom. A malmoknak emléket állító malomhonlap (zalamalom.hu és http://ijanos.web.elte.hu/Malomhonlap2014feb05.htm) még számos szépséges képen mutatja be a hajdan szépen és sokáig virágzó iparágat.

- Az talán remélhető, hogy egy-két malom, demonstrációs, idegenforgalmi céllal, újra üzembe helyezhető - mondják beszélgetőtársaim.

- Meg kellene becsülnünk a nyomaikat legalább, hiszen Zalának nem volt olyan sok ipartörténeti jelentőségű értéke - jelzi Izsák János.

A legjobb állapotban talán az alibánfai van, mondják, ott még a belső felszerelés is épen maradt, az államosításkor csak a turbinát tették tönkre.