Panasz a telefonos hűségszerződésről

A hatóság szóvivői irodája jelezte: vélhetően közvetítőválasztással igénybe vett telefonszolgáltatásról van szó (a közvetítő cégnek nincs saját hálózata, ezért rátelepül a másikéra), s ilyen esetben két szerződése lesz az ügyfélnek, tehát két helyről kap számlát. Ami a határozott idejű szerződés felbontását illeti, az elektronikus hírközlésről szóló törvény értelmében a szolgáltató csak az igénybe vett kedvezményt követelheti vissza. A végrehajtást szabályozó NMHH-rendelet előírja, hogy a szerződés megszüntetésekor a szerződésben meghatározott jogkövetkezmény annyiban alkalmazható, amennyiben az kedvezőbb a törvényben rögzítettnél. Azaz a szolgáltatónak (az új szabályozás hatályba lépése előtt megkötött szerződések felmondásakor is) meg kell vizsgálnia, mi az előnyösebb az előfizető számára: a kötbér, vagy az igénybe vett kedvezmény visszatérítése.

Az NMHH szerint az ügyfélnek vita esetén először a szolgáltatótól kell kérnie, hogy mutassa be, milyen módon állapította meg a jogkövetkezményt. Ha a szolgáltató nem válaszol, vagy a válasz nem kielégítő, az ügyfél kérelmet nyújthat be a hírközlési hatósághoz. Azt a kérdést pedig, hogy a szolgáltató a szerződéskötés során megtévesztette-e az ügyfelet, a fogyasztóvédelmi hatóság hivatott vizsgálni.

A hatóság szóvivői irodája jelezte: vélhetően közvetítőválasztással igénybe vett telefonszolgáltatásról van szó (a közvetítő cégnek nincs saját hálózata, ezért rátelepül a másikéra), s ilyen esetben két szerződése lesz az ügyfélnek, tehát két helyről kap számlát. Ami a határozott idejű szerződés felbontását illeti, az elektronikus hírközlésről szóló törvény értelmében a szolgáltató csak az igénybe vett kedvezményt követelheti vissza. A végrehajtást szabályozó NMHH-rendelet előírja, hogy a szerződés megszüntetésekor a szerződésben meghatározott jogkövetkezmény annyiban alkalmazható, amennyiben az kedvezőbb a törvényben rögzítettnél. Azaz a szolgáltatónak (az új szabályozás hatályba lépése előtt megkötött szerződések felmondásakor is) meg kell vizsgálnia, mi az előnyösebb az előfizető számára: a kötbér, vagy az igénybe vett kedvezmény visszatérítése.

Az NMHH szerint az ügyfélnek vita esetén először a szolgáltatótól kell kérnie, hogy mutassa be, milyen módon állapította meg a jogkövetkezményt. Ha a szolgáltató nem válaszol, vagy a válasz nem kielégítő, az ügyfél kérelmet nyújthat be a hírközlési hatósághoz. Azt a kérdést pedig, hogy a szolgáltató a szerződéskötés során megtévesztette-e az ügyfelet, a fogyasztóvédelmi hatóság hivatott vizsgálni.

Az NMHH szerint az ügyfélnek vita esetén először a szolgáltatótól kell kérnie, hogy mutassa be, milyen módon állapította meg a jogkövetkezményt. Ha a szolgáltató nem válaszol, vagy a válasz nem kielégítő, az ügyfél kérelmet nyújthat be a hírközlési hatósághoz. Azt a kérdést pedig, hogy a szolgáltató a szerződéskötés során megtévesztette-e az ügyfelet, a fogyasztóvédelmi hatóság hivatott vizsgálni.

Az NMHH szerint az ügyfélnek vita esetén először a szolgáltatótól kell kérnie, hogy mutassa be, milyen módon állapította meg a jogkövetkezményt. Ha a szolgáltató nem válaszol, vagy a válasz nem kielégítő, az ügyfél kérelmet nyújthat be a hírközlési hatósághoz. Azt a kérdést pedig, hogy a szolgáltató a szerződéskötés során megtévesztette-e az ügyfelet, a fogyasztóvédelmi hatóság hivatott vizsgálni.