Tatabánya kevés, ám annál szemrevalóbb látványossággal bír

Tatabánya hazánk legkisebb területű megyeszékhelye. Habár hivatalosan csak 1947-ben, négy kisebb község egyesítésével alakult várossá, évszázadokon átívelő történelmi hagyományai miatt mégis számtalan csodát rejt az érkezők számára. Markáns karakterének kereteit a századfordulós ipari fejlődés határozta meg. A Tatabányai Múzeum közel kétszázezer darabos gyűjteményével aktív és teljes körű ismeretszerzést kínál minden korosztálynak. Az 1988-ban megnyílt, folyamatosan bővülő Bányászati és Ipari Skanzen a szénbányászat nehéz és összetett munkájának, az ipari munkások életés munkakörülményeinek emlékét őrzi és mutatja be hitelesen, egy régi üzem berendezett irodáival és szabadtéren elhelyezett gépekkel. 

A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház a legjelentősebb közművelődési intézmény, a város kulturális és művészeti életének szellemi központja. Az épületet körülölelő park természetvédelmi terület, a tóval együtt. Az egyik legrégebbi épület a szeceszszióba visszanyúló magyaros építészeti stílusú Tulipános Ház. Az 1924-es palotát a világháború végéig Bányatiszti Kaszinóként, azt követően pártbizottsági székházként, majd vállalati telephelyként használták. A város szívében van a Csónakázó-tó, szigettel a közepén, modern napórával. Az alkotások közt találunk továbbá életfát, első világháborús emlékművet, Szent István-, Ady-, és Erkel-szobrot. A családosoknak üdítő kikapcsolódás lehet a háromemeletes élményfürdő. 

A legnépszerűbb turisztikai látnivaló a Turul-emlékmű, mely egy köztéri szobor a bánhidai csata, a Szvatopluk morva fejedelem felett aratott győzelem emlékére. A magyarság mitológiai madara Bánhida városrészre vigyáz a Kő-hegyen. A honfoglalás ezredik évfordulójára felállított millenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobor Donáth Gyula alkotása, a bánhidai csata, illetve Árpád fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907- ben avatták fel. Az önkormányzat 1992-ben újíttatta fel a historizáló stílusú szobrot, mely tört kőből rakott csonka gúla talapzaton áll, és grandiózus méretű: kiterjesztett szárnya közel 15, a karmaiban az Árpád-kard 14 méter hoszszú, ezért az egész városból jól látható. A fején stilizált, aranyozott magyar Szent Koronát viselő alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált, a város címerében is szerepel. Környékét, a Turul-parkerdőt mint védett területet rendbe tették, felújították a turistajelzéseket, kiépítették a vízvezetéket és a világítást. 

A Turul-tanösvény a nemzeti millenniumi emlékművek történetét mutatja be, a Szelim-barlanghoz vezető út mentén felújított geológiai tanösvény a régió kőzettanáról mesél, míg a Ranzinger Vince- tanösvény a Csúcs-hegyen álló 30 méter magas, 156 lépcsőfokból álló kilátóhoz vezető út mentén nyújt információt a Gerecse növény- és állatvilágáról.