Tudomány

2016.11.18. 19:45

Meghalt a király, éljen a király!

Ausztria császára, Magyarország és Csehország apostoli királya a Nagy Háború kellős közepén, 1916. november 21-én szenderült örök nyugalomra Bécsben. Halálának kerek évfordulója nyújt alkalmat arra, hogy a 68 évig uralkodó koronás fő zalai látogatásairól megemlékezzünk.

Bekő Tamás/ Zala Megyei Levéltár

Ferenc József Zala megyét érintő protokolláris szereplése csupán néhány alkalomra korlátozódik. Ennek oka, hogy a király (illetve a királyi pár) elsősorban Pest-Budát és Gödöllőt részesítette előnyben, a Bécsből odáig vezető vasútvonal pedig nem érintette megyénket. Az uralkodó hosszú földi pályafutásának 86 esztendejéből mindössze nyolc éjszakát töltött el Zalában, míg Erzsébet királyné soha életében nem láthatta a hőn áhított füredi partokat.

Királyunk első ízben még ifjú koronahercegként 1843 őszén lépte át hazánk határait, ez egyúttal első zalai látogatását is jelentette. Szeptember 13-án két testvéröccse és főnevelője, Bombelles gróf társaságában késő este érkezett gróf Festetics László keszthelyi rezidenciájára. Másnap ébredéskor fölséges panoráma tárult a fiatal Ferenc József elé. Úti feljegyzéseiben lelkesen ír a festői szépségű tóról, a szőlőhegyekkel, erdőkkel és falvakkal tarkított Balaton-felvidéki tájról. A következő nap Keszthelyről Sümegre kocsiztak. Ott nagy tömeg kíséretében felkaptattak a híres vár omladékai közé, ahol már várta őket koszorús dalnokunk, Kisfaludy Sándor. A magyar nyelven folytatott diskurzust követően Ferenc József felkereste Sümegen egykori nevelőjét, Nemeskéri Kiss Pál kanonokot is.

Uralkodóként először 1852 nyarán tett magyarországi körutazása során látogatott el Zala megyébe. Még érkezése előtt Bogyay Lajos megyefőnök körlevélben szólította fel a lakosságot az ünneplésre, és intézkedett a fogadás biztonságáról. az olyanokat, kik már eléggé ismeretesek arról, hogy gyakorta megborosodni szoktak, semmi tekintetbe be ne bocsássák, egyúttal tudatom, hogy kik magukat illedelmetlenül viselnék s főképpen e legnagyobb ünnepélyt bemocskolni merészelnék testiképpen is fenyíteni fogom - rendelkezett Bogyay, így a kirakatünnepség zavartalanul bonyolódhatott le. A császár június 29-én délután érkezett Keszthelyre, ahol a Festetics-család főúri palotájában fogadta a küldöttségeket, majd az ebédet követően meglátogatta a városi kórházat, a szolgabírói hivatalt és a járási börtönöket. Este őfelsége tiszteletére tűzijátékot rendeztek, máglyákat gyújtottak, a nép számára boroshordókat csapoltak, a szegényeknek pénzsegélyt nyújtottak. Az uralkodó másnap Balatonfüredre utazott.

Ferenc József és Erzsébet királyné 1869 márciusában Horvátország felé tartva rövid időre Nagykanizsán is megállt

Ferenc József második nagy országjárása 1857 nyarára esett. A király augusztus 12-én reggel ért a történelmi Zala vármegye határához, ahol a megyefőnök, a nemesség és a papság számos küldöttsége mellett a zalai lovas bandérium is csatlakozott a császári menethez. Lövőn a lendvai szolgabíró és a járásához tartozó községvezetők fejezték ki hódolatukat. Zalaegerszegen, ahol a főúton egy Isten hozott felirattal ellátott diadalkapu emelkedett, a céhek, az iskolai ifjúság és a községi elöljárók képeztek sorfalat. A megyeház elé érve őfelsége, megpillantva Jellasics horvát bánt, sietve elé lovagolt, és feltűnő örömmel többször megszorította a kezét. Egerszegről a szokásos hivatal- és börtönszemle után a menet Keszthelyre indult. Pacsán egy zöld gallyú oszlopokon nyugvó és virágfüzérrel körülfont pavilon várta, Zalaapátiban egy hasonló diadalkapu mellett a keszthelyi szolgabíró és a nemesség egy csoportja állt startra készen. Ferenc József délután fél háromkor érkezett a Balaton fővárosába, ahol ismét a Festetics-kastélyban tartott császári audienciát. A további protokoll csupán annyival különbözött az 1852-es látogatásétól, hogy ezúttal őfelsége Festetics gróf fenékpusztai ménesét is megszemlélte. Másnap gőzhajón utazott Füredig a zalai urak kíséretében.

A kiegyezéssel nemcsak az osztrák-magyar politikai érdekek, hanem a Habsburg-család és a magyarság is közeledett egymáshoz. 1869. március 8-án a királyi házaspár a Déli Vasúton Horvátország felé tartva egy rövid étkezéssel egybekötött pihenő erejéig Nagykanizsán is megállt. Miután a fogadásukra kiözönlő nép harsány éljenzése közben elhagyták az udvari kupét, az uralkodó karonfogva a váróterem ajtajáig kísérte feleségét, aki betért a vendéglőbe, míg ő visszalépett és a következőket felelte: Köszönöm a szívélyes fogadtatást! Meg vagyok győződve, hogy a magyar mindenkor s mindenütt szívesen látja fejedelmét, viszont én is mindenkor s minden alkalommal azon vagyok, hogy boldognak és elégedettnek lássam . Pár perccel később Andrássy Gyula miniszterelnök és számos vármegyei előkelőség társaságában a király is helyet foglalt a pályaudvar éttermében. A sajtó szerint Ferenc József huszár egyenruhában volt, Erzsébet pedig egyszínű fekete selyemruhát viselt bársonyfelöltővel, kis magyar kalappal. A reggelizés alig tartott fél óráig, majd a felséges pár ismét az udvari díszvagonba szállt, és a vonat szűnni nem akaró éljenzés közepette kigördült a pályaudvarról. Négy nappal később Erzsébet királyné immáron egyedül, újfent megtisztelte jelenlétével kanizsai alattvalóit. A vonat kevéssel délután két óra előtt érkezett az indóházba, és dacára a szakadó esőnek, most is rengeteg ember kivonult a pályaudvarra. Sisi pár percig a díszvagon lépcsőjén megállva kedves mosollyal fogadta zalai küldöttségét, majd a vasúti étteremben Szapáry főispán, gróf Andrássyné és többek társaságában elfogyasztotta ebédjét, a nagyjából egy óráig tartó étkezés után pedig felszállt a királyi vonatra és folytatta útját.

Néha előfordult, hogy a király hivatalos ügyben érkezve és Magyarország déli vidékére tartva csupán átutazott megyénken. Egy ilyen alkalommal - 1880. szeptember 25-én - Ferenc József szigorúan meghagyta, hogy Pécsről a császárvárosba történő visszaútja alkalmával mély csend uralkodjon a vaspályákon. Ennek ellenére a nagykanizsai és a zalaszentmihályi állomásokat fényesen kivilágították, mely célra a budai főigazgatóság biztosított 200 lampiont. Kanizsán további két helyen, ahol a Bécsbe tartó vasútvonal a város utcáit keresztülszelte, fénypompás diadalíveket emeltek - egyiken Üdvözli királyát hódolva Nagykanizsa város , a másikon Üdv s szerencse koszorúzza szent fejét feliratokkal -, az alispán pedig a polgármesterrel egy városi küldöttség élén az indóház peronján várta a vonat érkezését. A mozdony a királyt szállító elfüggönyözött kocsival éjjel 11 órakor futott be a pályaudvarra. Kísérői, Tisza Kálmán miniszterelnök és Edelsheim-Gyulai Lipót főhadparancsnok leszállását követően azonban rögtön továbbrobogott, így a csalódott kanizsai notabilitások mindössze velük vigasztalódhattak .

Ferenc József utolsó két zalai látogatása már csak a szokásos őszi katonai hadgyakorlatok megtekintésére szorítkozott és elsősorban Csáktornyát és környékét érintette. Először 1887. szeptember 8-10-én, másodszor pedig 1896. szeptember 20-22-én járt a hős Zrínyiek városában, és mindkét alkalommal gróf Festetics Jenő zalaújvári kastélyában szállt meg.

Ezt követően további megyénket is érintő királyi vizitről már nem szólnak a híradások. Noha látszólag egyetlen fia, Rudolf trónörökös, majd Sisi tragikus halála sem roppantotta meg a fáradhatatlan munkabírású Ferenc József erejét, kora előrehaladtával utazási kedve csökkent, így hazánkban eltöltött napjai is ritkultak.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!