A Magyar Tudomány Ünnepén

Az Ünnep ma már nem egyetlen napra korlátozódik, hanem egy hónapon keresztül koncentráltan szerveződnek a tudományos és ismeretterjesztő fórumok a magyar tudomány tiszteletére. Az idei évben az ünnepi hónap vidéken indul, a Magyar Tudományos Akadémia területi akadémiai bizottságainak szervezésében. A rendezvénysorozat keretében tudományos emlékülések, konferenciák, ismeretterjesztő előadások, szimpóziumok és egyéb esemény keretében adnak számot a kutatók elért eredményeikről, folytatnak párbeszédet egymással és a tudomány eredményeit felhasználókkal a legfontosabb kérdéseikről, és a tudományos kutatások következtetéseinek felhasználásáról.

A Magyar Tudomány Ünnepe egyre inkább a tudomány és a laikusok közötti kapcsolat erősítését szolgálja. Az MTA székházában az idén több ismeretterjesztő eseményre kerül sor, ahol elsősorban fiatalok, diákok számára teszik lehetővé, hogy közvetlenül tegyék fel kérdéseiket az ország legsikeresebb tudósainak. De fórumot teremtenek a kutatók és a megrendelők, vagyis a gazdasági élet szereplőinek találkozására is.

A Budapesti Gazdasági Főiskola, mint az Alkalmazott Tudományok Egyeteme címre pályázó intézmény egyre nagyobb hangsúlyt kíván adni annak, hogy falai között rendszeres és eredményes tudományos tevékenység zajlik. A Magyar Tudomány Ünnepén ünnepélyes rendezvény keretében igyekszünk tanúsítani a szakmai közélet számára, hogy intézményünk megfelel ennek a címnek.

Idén a Valós és virtuális hálózatok a gazdaságban és a társadalomban címmel rendezünk ünnepi tanácskozást, ahol nemzetközi hírű tudós és saját kutatóink vezetik be az érdeklődőket a hálózatok világába.

Napjainkban gyakran találkozunk olyan tanárokkal, pedagógusokkal, akik az általuk tanított, nevelt csoportot szociogram készítésével igyekeznek jobban megismerni. A szociogram egy kis létszámú csoportban létrejött személyek közötti kapcsolatokat feltáró és leíró módszer, amelynek végeredményét gyakran egy látványos kapcsolati hálóval jelenítik meg. Ez az egyik legtöbbek által ismert hálózat és hálózatelemzési technika.

A magyar irodalmat alaposan ismerők (és nem feltétlenül hálózatkutatók) számára valószínűleg ismert Karinthy Frigyes 1929-ből származó írása, a Láncszemek című, amelyben leszögezi, hogy legfeljebb 5 láncszem kell ahhoz, hogy a Föld bármely két lakosa között kapcsolat jöjjön létre.

Dr. Solt Katalin Fotó: Katona Tibor

Ez a játéknak tűnő megállapítás 1967-ben tudományos bizonyítást nyert: Stanley Milgram amerikai szociológus több kísérlettel igazolta, hogy hat lépéssel bármely két ember között kapcsolat teremthető. Ezt a társadalomtudósok „hat lépés szabálynak” nevezik.

Tegyünk hozzá egy mai realitásokat tükröző hipotetikus kérdést: Vajon idő kellene ahhoz, hogy a Föld bármely pontján élő tetszőleges személy tudomására hozzuk, hogy én ma mit reggeliztem? A közösségi hálókon fennakadt egyének erre a kérdésre bizonyosan egy kicsi értéket mondanának be tippként.

A hálózatok a gazdasági életet, a politikát, a tudományos kutatást is jellemzik – és nem csak azért, mert a kutatók is blogokat írnak, és rendszeresen, napról-napra közzé teszik gondolataikat, hanem azért is, mert a kutatóhálózatok sokkal eredményesebbek, mint az egyéni, elzárkózott tudományos munka. A nemzetközi tudás-hálózatok kiemelt fontosságúakká váltak a tudástermelésben és a tudásmegosztásban egyaránt. A hálózatok tudományos igényű elemzése és kutatása a legkülönbözőbb tudományterületeket művelők népszerű kutatási témája, olyan ismereteket tárnak fel, amelyek statikus, egyéni, elzárt közösségek vizsgálatával nem lennének tetten érhetők.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán több olyan kutatócsoport működik, amelyik valamilyen hálózat kutatásával foglalkozik, vagy éppen hálózatba szerveződve tanulmányoz valamilyen, eddig feltáratlan problémát. Ezért is választottuk a Tudomány Ünnepének fő témájául a valós és virtuális hálózatokat.

Bízunk abban, hogy az ünnepi tudományos ülések és ismeretterjesztő előadások mindenkit – kutatót és laikust egyaránt – új ismerettel fog gazdagítani.

Dr. Solt Katalin főiskolai tanár