Horváth Rozi hatodik alkalommal is képviseli Zala megyét

Horváth Rozália 12 évesen ismerkedett meg az pingponggal a lenti speciális iskolában, a Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézményben. Tehetsége nem azonnal derült ki, ő maga is elismeri, társai között akadtak ügyesebbek, viszont végül mégis belőle lett sokszoros megyei és országos bajnok.

- Három évtizedes pályafutásom alatt nem volt még egy ilyen szorgalmas, lelkes, a sport iránt elkötelezett és alázatos versenyzőm - mondta felkészítője, Paksa Tibor, az iskola testnevelő tanára. Kitartó játákos, akiben nagyon erős a győzni akarás.

Állami gondozottként, család nélkül nőtt fel, a szülőket az iskola pedagógusai és lakásotthonok nevelői pótolták. A csecsemőotthonból jutott el az országos bajnoki címig. A lenti intézményben a kezdetektől nagy hagyománya van az asztalitenisznek, a folyosón közel 30 évig állt egy pingpong asztal, ahol a gyerekek komoly csatákat vívtak egymással. Rozi a hobbi meccsek mellett aztán komolyan is elkezdett foglalkozni a játékkal, rendszeresen edzett, akár önállóan is, megtanulta az ütésfajtákat, amik közül tenyerese életveszélyes.

A képen Horváth Rozália a Móricz-iskola asztaliteniszezője Fotók: a szerző

A speciális iskolák diákolimpiai versenyét 2011-ben vezették be, a móriczos diákok azóta, 14 éve minden alkalommal aranyéremmel tértek haza. Rozi első versenyén bronérmes lett, azóta begyűjtött a megyei diákolimpiákról 11 aranyérmet, 1 regionális első helyet és 2 aranyat az országos bajnokságról, emellett egyszer 5. és kétszer 3. helyen végzett ezen a szinten. Ezzel iskolája legeredményesebb sportolójává vált. A speciális iskola dicsőséglistáján szerepel ebben a sportágban 37 megyei, 2 regionális és 2 országos aranyérem. Kis országunk egészét nézve összesítésben a legjobbak közé tartonak. Rozi folyamatos sikereinek megkoronázásaként 2011-ben megkapta a megyei önkormányzat Jó tanuló-jó sportoló kitüntetését is.

- Mindig nagy öröm a győzelem és az elismerések - mondta Rozi. - De nehéz is egyben mindezt elérni, sokszor nagyon elfáradtam egy-egy versenynap végére, viszont megérte, motivációt jelent. A FODISZ elnökétől, Szabó Lászlótól kaptam egy nevemmel ellátott, 10-es válogatott mezt egyik keszthelyi parasportnapon. Akkor odajöttek hozzám a kisgyerekek és autogramot kértek, mint válogatott játékostól, ez nagyon aranyos és meglepő is volt egyben számomra.

- Rozi egy érzékeny, lelkizős játékos, nem csak a játékával, a lelkével is foglalkozni kellett és kell, de a jó eredmények meghozták az önbizalmát, illetve az is számított, hogy a médiában is látta magát - mondta az edzője. - 2010-ben az egyik országos bajnokságon, ahol óriási küzdelemben, szép, kreatív játékkal ötödik lett, felfigyeltek rá az országos parasport szövetség edzői és kapott először meghívást a paralimpiai válogatottba, ahol kerettag lett a 2012-es londoni játékok előtt.

Eredményeit a sportszergyártók is észrevették, egyik nemzetközi cég magyarországi képviselője két alkalommal is megajándékozta komplett felszereléssel és várhatóan harmadik alkalommal is sor kerül erre.

Horváth Rozália és felkészítője Paksa Tibor

Horváth Rozi idén 20 éves, kinőtte a diáksport kereteit és már a felnőttek között is letette névjegyét. Zánkán a nyílt bajnokságon ezüst érmet, a budapesti versenyen két bronzérmet szerzett már az elmúlt években. Tavaly egy súlyos betegség  nehezítette felkészülését, ekkor három hétig fekvőbeteg volt. Mint mondta társai mellett osztályfőnöke, tanárai és edzője tartották benne a lelket. Azóta meggyógyult és folytatta a versenyzést. A sikerek nem tették elbizakodottá, ma is végtelenül szerény, igazi példakép. A sport igazi kapaszkodó az életében, olyan terület, amin magabiztosan mozog.

- Az első országos bajnoki cím megszerzése után Horváth László polgámester meghívott a városi asztalitenisz csapathoz, hogy edzek velük, ők a megyei felnőtt bajnokságban szerepelnek - folytatta. - Ami gyakorlásnak nagyon jó.

De csak annak, mert hiába győzi le a fiúkat is, férfi csapatban nem játszhat, a diákolimpiákon pedig kora miatt nem vehet részt, idén befejezi az iskolát. Lentiben, női asztalitenisz szakosztály hiányában, nem tudja folytatni pályafutását, legközelebb a nagykanizsai csapat jöhetne szóba, de ez még a jövő zenéje. A szakiskolában parkgondozónak tanult, azt mondja szeretné ezt a munkát folytatni a városban.

- A speciális iskolákban a gyerekek a legnagyobb eredményeket a sportban érik el, hálát adok a sorsnak, hogy ezekben a sikerekben, Roziéban és másokéban is, részem lehetett - tette hozzá Paksa Tibor. - Az edzőt büszkeséggel tölti el, ha olyan játékosa van, aki rendszeresen imponáló fölénnyel és szép játékkal nyeri a meccseit. Horváth Rozival együtt távozunk, ő elballag én pedig a tanév végén befejezem az edzősködést.

De addig még Horváth Rozi hatodik alkalommal is képviseli Zala megyét a speciális iskolák országos diákolimpiai bajnokságán.