Még várnak a mentőövre

Az elképzelés, a törvény jó, ugyanis mentőövet nyújthat az amúgy tőkehiányos magyar sportban az öt sportág képviselői számára - nagyjából így foglalható össze az érintettek véleménye a társaságiadó-kedvezmény sporttámogatásra fordítható lehetőségéről.

Mert miről is van szó? A társasági adó (500 millió forint eredményig 10, afölött 19 százalék az adó mértéke) felajánlható az öt sportág képviselői számára, akikkel az adományozó szerződést köteles kötni. A kedvezményezettek köre viszont körülhatárolt. Csak azon sportszervezetek köthetnek megállapodást, melyek az adott sportág első és másodosztályában érdekeltek, tagjai az öt látvány-csapatsportág valamely szövetségének, illetve olyan közhasznú alapítvány, amely a sportág fejlesztésére jött létre. A támogatás utánpótlás-fejlesztésre, tárgyi eszköz beruházásra és személyi jellegű kiadásokra egyaránt fordítható, vagyis minden olyanra amely egy-egy klub működéséhez szükséges. A cél egyértelmű: a sportágak fejlesztése, a magántőke bevonása. Ehhez persze kellenek a nyereséges vállalkozások, hiszen csak ők tudnak adót fizetni, és meg is kell keresni, meg kell állapodni velük.


De valóban megéri támogatni? A kérdést adószakértőnek tettük fel, és Tóth Zoltán, a WH Consulting ügyvezetője nem sokat habozott a válasszal: igen! De nézzük, miért!- Ez a sport, pontosabban a kedvezményezett sportágak számára mindenképpen óriási lehetőséget takar - állapította meg Tóth Zoltán. - A törvény értelmében a társasági adó mértékén felül is nyújthat támogatást az a gazdálkodó cég, amely meg tud állapodni egy sportszervezettel. Először is, költségként leírható ez az összeg, továbbá a társasági adóból a juttatás évében és a következő három évben is elszámolható adókedvezményként. Ezenfelül a személyi jövedelemadót is érinti egy módosítás, hiszen személyenként legfeljebb 50 ezer forintig sporteseményre szóló belépő, illetve bérlet is elszámolható lesz költségként.

Magyarul, ha vállalkozás szeretne adómentesen adományozni az alkalmazottainak mondjuk egy élvonalbeli csapat mérkőzéseire szóló bérletet, mindezt költségként leírhatja, s támogatja is vele az adott sportszervezetet.

Tóth Zoltánt arról is kérdeztük, véleménye szerint milyen mértékű tőke áramolhat így a sportba. Szerinte helyi, megyei szinten is több százmilliós tétel lehet az az összeg, amely így elérhető, ehhez persze meg kell állapodniuk a sportszervezeteknek a gazdálkodó cégekkel. A támogatás nincs helyhez kötve, például egy nyíregyházi vállalkozás ugyanúgy köthet szerződést valamely zalai klubbal, mint éppen fordítva.

S hogy mi a baj az egésszel? Csak az: a törvény még nem lépett hatályba...

- A magyar parlament ugyan elfogadta, de kell még Brüsszel jóváhagyása is - mondta Tóth Zoltán. - Ez esetben ugyanis adóval támogatnánk esetenként magántulajdont, melyet az unió nem nagyon szeret... Viszont a törvény - és ez vitán felül áll - nagyon sokat jelentene a magyar sportnak, s talán később a kedvezményezetti kört ki lehetne szélesíteni más sportágakra.

A két legnagyobb zalai klubnál, a Zalakerámia-ZTE KK-nál és a ZTE FC-nél is várják, rábólintanak-e, s vajon mikor, Brüsszelben a törvényre. Ráadásul szembesülni kényszerülnek avval a problémával is: eddigi és reménybeli szponzoraik most inkább kivárnak, méghozzá érthető okokból. Ha a törvény valóban hatályba lép, akkor az eddiginél kedvezőbb feltételekkel nyújthatnának ők is támogatást a kluboknak, nekik viszont ma is meg kell élni...

- A kosárlabda-szövetség már tartott egy átfogó tájékoztatást a törvényről, ezen jómagam is részt vettem - mondta például Bodrogi Csaba, a ZTE KK sportigazgatója. - Olyan plusz forrásokhoz juthatna az öt sportág, mellyel első lépésben stabilizálhatnák a klubok mostani működését, a továbbiakban pedig az építkezésre, a szükséges fejlesztésekre is jutna pénz és energia. Kapcsolatainkat már mi is mozgósítottuk annak érdekében, hogy ha zöld jelzést kapna a törvény, szerződést köthessünk velük.

A ZTE FC talán már egy lépéssel előbbre is jutott, hiszen az FTC elleni találkozó alkalmából a helyi cégek képviselőinek egy körét hívta meg, hogy tájékoztassa a cégvezetőket az új lehetőségről. Persze, a részletek most is fontosak, így például a profi klubok alkalmazottainak célszerű lesz ekhós adózás alá kerülni, ami plusz terheket jelent a sportszervezeteknek, még akkor is, ha plusz bevételekre tesznek szert a társasági adó révén. S mi van, ha nem lép hatályba a törvény? Igen, ez egy cseppet sem elhanyagolható kérdés, amelyre ma még választ várnak sokan.

- Partnereinkkel tartjuk a kapcsolatot és szükséges is a párbeszéd - jelentette ki Dézsi Attila, a ZTE FC ügyvezetője. - Amennyiben hatályba lépne a törvény, ez valóban nagy előrelépésjelentene, de önmagában még nem oldaná meg a klubok működését, és most főleg az élvonalbeli egyesületekre gondolok. Továbbra is szükséges az önkormányzati segítség és a szponzorok támogatása, azt ugyanis ne felejtsük el, hogy minden nagyban függ az adott térség gazdasági lehetőségeitől. A helyi kapcsolatok ugyanis döntőek! Helyben szívesebben ad mindenki, s megkereshetünk mi is az ország másik felében lévő céget, de ha ott is akad olyan sportszervezet, amellyel szerződést köthet a társaság az adókedvezményre, nem valószínű, hogy minket támogatna. S hogy mennyire lényeges a gazdasági környezet? Egy korábban közzétett adat szerint a legnagyobb árbevételű zalai cég Győr-Moson-Sopronban a 17., míg Vas megyében a nyolcadik lett volna a sorban az adott évben. 


VAN, AMI MÁR ÉRVÉNYESÍTHETŐ
Fontos, hogy a megszavazott törvény értelmében az adókedvezményért nem lehet ellenszolgáltatást juttatni. Hogy érthetőbb legyen: azért, mert valaki az amúgy is befizetendő adóját egy sportszervezethez irányítja, még nem jelenhet meg a stadionban reklámtáblája vagy a mezen a logója. Ehhez plusz szponzori szerződés szükséges, azt viszont Dézsi Attila is említette: a belépő- és a bérletvásárlást érintő szabályváltozások hatályba léptek, tehát az idei adóévben már érvényesíthetők ezek a kedvezmények.