Ivás nélkül már nincs sport...

Szóval, erőnlét... De milyennek is kell lennie?

- Egy élsportoló képzésében a munka nagyon fiatal korban kell, hogy meginduljon, elsősorban az életkori sajátosságok figyelembevételével - indította beszélgetésünket Gáspár László, aki az XXL Fitness Club egyik vezetője is. - Ha ez befejeződik, akkor a sportágnak megfelelő speciális erőnléti edzések veszik át a főszerepet. Teszem gyorsan hozzá: ez lenne az ideális állapot... Sajnos az a baj, hogy nálunk a fizikális képességek fejlesztése még nem működik teljesen jól. Sokszor a bevett, régi szokások rögzültek a fejekben, s ehhez ragaszkodunk is.

Azért nem mindenben - szerencsére. A szakembernek mi is megemlítettük, s aki 20-30 éve sportolt versenyszerűen talán igazolhatja is példánkat. Régen ugyanis inni szinte tilos volt edzések alatt, ma pedig ha szükséges, akár meccs közben is ivószünetet rendelhetnek el...

- Ez egy tipikus példája annak, hogy a tudomány egyre nagyobb szerepet kapott és kap a sportban - fűzte hozzá Gáspár László. - A folyadékpótlás például nagyon fontos, hiszen sportolás közben nő a testhőmérséklet, az izzadással pedig folyadékvesztést eredményez. Márpedig ez a teljesítőképességet lecsökkenti és például azonos képességű sportolóknál a verseny itt akár el is dőlhet. Ám említhetnénk még számos példát is, hogy a tudomány gyökeres szemléletváltozást hozott a sportban. Nálunk is vannak nagyon jó szakemberek, akik alkalmazzák az új módszereket, de sajnos, még kevesen.

Gáspár László például a funkcionális edzésekre esküszik, ami egyrészt változatosabb edzésmunkát takar, másrészt erőt és állóképességet, valamint magas szintű fizikai felkészültséget is biztosít a sportolónak. Nem pusztán izmot fejleszt, hanem éppen azt, amire a legjobban szüksége van az adott sportágban.

- A legfontosabb, hogy saját testsúllyal dolgozunk, ezt használja a sportoló a stabilitás megtartásáért, s ebben az esetben a gyorsaság és az erőállóképesség is fejlődik - említette a szakember. - Ha egy konkrét példát akarnék felhozni: a ZTE KK bajnok kosarasainál is az volt a cél, hogy olyan izmokat fejlesszünk, melyeket intenzíven használnak a futáshoz és az ugráshoz. A test és az agy együtt kell, hogy működjön, ami persze alap minden sportágban.

Vannak viszont behatárolt képességek, s itt vitatkozni is lehetne az előbbbiekkel. Aki ugyanis eleve lassú izomzattal születik, soha nem válhat - például - Usain Bolt kihívójává, aki viszont igen, ő csak bottal ütheti az afrikai maratonisták nyomát, hiszen idő előtt kifullad... Ám hogy is van ez?

- A genetika valóban döntő, viszont ebben is van már szemléletváltozás napjainkban - válaszolt a kétkedésre Gáspár László. - A határokat ugyanis ki lehet tolni akár húsz-harminc százalékkal is. Megfelelő szintű edzésmunkával ugyanis még a gyorsaság is fejleszthető, persze az egyénhez viszonyítva, de ez is több a semminél. Ehhez viszont új módszerek alkalmazása is szükséges, ám idehaza még egyszer mondom, még bizonytalanok az edzők e tekintetben. Előbb-utóbb viszont elkerülhetetlen a még nagyobb változás, vagy különben a magyar sport még jobban lemarad a világban. Az az idő ugyanis elmúlt, amikor egy edző mindenhez értett. Pontosabban akadnak ilyen zsenik, de ma már inkább tudatos team-munka működik.

A TECHNIKAI TUDÁS ELSőDLEGES

Gáspár László beszélgetésünk során azt is leszögezte: a technikai tudás elé nem lehet „odatolakodni” legyen szó bármilyen sportágról, azonban megfelelô állóképesség nélkül sem lehet ma már számottevô eredményt elérni. Igaz ez nem csak a versenysportra. Ha valaki figyel az általános egészségi állapotára sem mindegy, miként teljesít a civil életben, miként bírja a stresszhelyzeteket, s milyen a közérzete. Test és lélek ugyanis összefügg, de erre már nagyon régen rájöttek, csak sokszor hajlamosak vagyunkelfeledni...