2017.11.14. 10:30
Másképpen látjuk a musical műfaját – Diákbeszámoló a zalaegerszegi Evita színházi előadásról
Személyes megjegyzéssel kezdem: az az igazság, hogy a musical műfaja eddig még igazán sosem nyerte el korábban a tetszésemet. Valamiért azt nem értettem, miért énekel valaki akkor is, ha szomorú, akkor is, ha vidám, vagy éppen ideges. Persze tisztában vagyok vele, hogy igenis léteznek ebben a színházi előadásmódban is mesterművek, de én nem igazán szerettem őket nézni vagy hallgatni.
Jelenet az Evitából: középen Foki Veronika, partnerei, balra Hertelendy Attila, elöl Bot Gábor Fotó: P.U.
Most azonban – a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gimnazistájaként, illetve kollégista diákjaként – egy picit átfogalmazódott a véleményem a musicallel kapcsolatban. Nagymértékben köszönhető mindez a Hevesi Sándor Színházban október 25-én megtekintett Evita című előadás nyújtotta élménynek.
A darab végigvezetett minket, nézőket, Eva Peron nem mindennapi élettörténetén. Megmutatta azt is a produkció, hogyan vált az alulról felkapaszkodott főhős a dél-amerikai ország, Argentína legközkedveltebb és legbefolyásosabb nőjévé, majd hogyan győzte le a végzetes betegség. Nekem rendkívül tetszett az előadás, annak ellenére, hogy természetesen elfogadom és megértem, ha esetleg mások nem voltak teljes mértékben megelégedve a látottakkal. Számomra mindenesetre imponálónak tűnt. A színészi munkát remeknek tartottam, a szereplők bebizonyították, hogy igazi profik, hiszen akkor sem álltak meg, miután például a címszerepet alakító színésznő, Foki Veronika fejre „szerelt” mikrofonja véletlenül leesett. Egy pillanat alatt, szinte észrevétlenül kapott egy hagyományos változatú eszközt, mikrofont és ezzel együtt is hibátlanul eljátszotta, énekelte a jelenetet, amiben bizony pedig fontos lett volna, hogy mindkét keze szabad legyen.
A vizuális rész szerintem szintén finoman kimunkált volt, az énekesek, táncosok precízen együtt mozogtak, táncoltak, énekeltek a háttérben, vagy éppen a színpad elején is, ha úgy kívánta a rendezés. A díszletek és az öltözetek, azaz a jelmezek is megfelelő történelmi hűséggel ábrázolták a kort, amelyben a történet játszódik, bemutatták, milyen ruhákat viseltek akkoriban az emberek. Nagyon kellemes meglepetésként ért, hogy a zenekar élőben, a színpad hátsó részében kapott helyet, s játszotta a forgatókönyvben megírt dallamokat. Ilyet még sehol nem tapasztaltam.
Az Evita című színházi előadás remek lehetőség volt arra, hogy kicsit kikapcsolódjak. Mivel rendelkezem bérlettel, így ebben a tanévben több színművet is megtekinthetek majd. Jó ötlet, hogy támogatják a színházba járást, hiszen nemcsak frissebbek, de jó esetben kulturáltabbak és műveltebbek is leszünk.
A darabot azok számára ajánlom, akik igényes szórakozásra vágynak, ki szeretnének lépni a szürke hétköznapokból, valamint bepillantást szeretnének nyerni a korabeli Argentína viszonyaiba, illetve jobban megismerkednének a musical különleges világával.
