Romagyilkosságok: már csak egy vádlott tagad (folyamatosan frissítve)

 A korábbi tárgyalásokon a negyedrendű vádlott, Csontos István ismert be bizonyos cselekményeket, kedden pedig ismertették az elsőrendű és a másodrendű vádlott, Kiss Árpád és Kiss István nyomozati vallomásait, melyek kapcsán a két vádlott a tárgyaláson is elismerte, hogy járt egyes támadások helyszínén és adott le lövéseket. Ugyanakkor mindkét vádlott hangsúlyozta, hogy sérülést nem akart okozni, emberekre nem adott le célzott lövéseket, csupán házakra, hiszen célja nem az ölés, hanem csak a figyelemfelkeltés volt.

Már csak a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt tagadja az ügyészség szerint többszörös emberölésként minősülő, hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságok büntetőperében, hogy bármifajta bűncselekményt elkövetett volna.
   
A tárgyalás előrehaladtával egyre több ellentmondás figyelhető meg az egyes vádlottak vallomásai, de időnként még ugyanazon vádlottnak az eljárás különböző szakaszaiban tett vallomásai között is.

A keddi tárgyalás kezdetén a kilenc támadás közül a két utolsóban megvádolt negyedrendű vádlott, Csontos István - aki eddig nem zárkózott el a vallomástételtől - jelezte, hogy a továbbiakban sem összefüggően, sem kérdésekre válaszolva nem tesz vallomást. Ezután a bírói tanács elnöke hozzáfogott a vádlottak korábbi nyomozati vallomásainak ismertetéséhez, felolvasásához, ami feltehetően több tárgyalási napot is igénybe vesz majd.

A másodrendű vádlott, Kiss István a tárgyaláson fenntartotta azt a korábbi, rendőrök előtt tett vallomását, mely szerint jelen volt 2008 augusztusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse településen végrehajtott támadásnál, ahol ő négy lövést, vádlott-társa, Pető Zsolt pedig két lövést adott le. Nyomozati vallomása szerint Kiss István a sajtóból értesült arról, hogy megsebesített egy nőt, amikor lőtt. A tárgyaláson hangsúlyozta, ez nem célzott lövés volt.

Pető Zsolt ezzel kapcsolatban a tárgyaláson csak annyit mondott: bűncselekményt nem követett el.

Kiss István a tárgyaláson ismertetett nyomozati vallomása szerint jelen volt 2008 júliusában a Pest megyei Galgagyörk településen végrehajtott támadásnál.
   
Korábban a rendőrök előtt Kiss István cselekménye előzményeiről szólva egészen gyerekkoráig visszanyúlt, és azt mondta, kiskorában Debrecen közelében laktak és már akkor szembesült a cigányok támadó viselkedésével. Egy ízben például, mikor a bátyjával volt, beléjük kötöttek cigányok, megverték, és elvették tőlük a bátyjával közösen vásárolt magnóját. Kiss István korábbi, nyomozati vallomásában azt mondta, mindezek hatására lett 17 évesen "bőrfejű".
   
Nyomozati vallomása szerint ezután történt az, hogy egy szórakozóhelyen egy összetűzésbe keveredett, melynek során egy "félcigány"  hátulról megkéselte, életveszélyesen megsebesítette, megszúrta a veséjét, lépét - ez utóbbit ki is kellett operálni. Kiss István akkor hozzátette, ez a történet sok évvel később azzal zárult, hogy a bíróság őt nem szavahihetőnek minősítette, támadóját pedig felmentette az emberölés kísérletének vádja alól.
   
Kiss Istvánban a tárgyaláson ismertetett nyomozati vallomása szerint a számára rosszul végződött eljárás közben érlelődött meg az elhatározás, hogy - miután úgy vélte, az igazságszolgáltatás nem tölti be szerepét - fegyverrel kell "megrendszabályozni a cigányokat", hogy ők is tudják meg, mi a félelem, de - mint hangsúlyozta - ölni nem akart.
   
A vádlott a korábban rendőrök előtt tett vallomásában azt mondta, Galgagyörköt azért választották egyik támadásuk célpontjául, mert az Echo tévében láttak egy riportot, mely szerint a településen rossz a közbiztonság, a Magyar Gárda menekített, költöztetett ki egy családot az őket fenyegető cigányok közül. Kiss István korábban kitért arra is, hogy "villámgyors katonai akciót" tervezett a három vádlott. Kiss Árpád autóval a helyszínre vitte őket, majd ő és Pető Zsolt a házak közelébe ment, és sörétes puskával onnan lőttek az épületekre, majd amikor ők ketten a "tűzvonalból" visszajöttek, akkor kellett a távolból golyós puskával fedeznie őket Kiss Árpádnak.
   
Kiss István szerint a célt elérték, és senki nem sérült meg.
   
Pető Zsolt harmadrendű vádlott a tárgyaláson ennek a nyomozati vallomásnak az ismertetése után is csak azt hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt.
   
A romagyilkosságok büntetőpere a nyomozati iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.

OLDALTÖRÉS: A vádlottak tagadják a besenyszögi fegyverrablást

A vádlottak tagadják a besenyszögi fegyverrablást

A vádlottak tagadják a besenyszögi fegyverrablást

A vádlottak tagadják a besenyszögi fegyverrablást

A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat első- és másodrendű vádlottja a keddi büntetőtárgyaláson tagadta, hogy köze lenne a besenyszögi fegyverrabláshoz; nyomozati vallomásukban azt mondták, hogy a fegyvereket a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt szerezte be saját kapcsolatai révén.
   
A Pest Megyei Bíróságon zajló tárgyaláson a nyomozati iratok ismertetése során az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád Sándort azt vallotta: Pető Zsolt önmagától, nem tudni milyen célból, szerezte be a fegyvereket, kezdetben hármat, majd néhány héttel később újabb három darabot, és ezt már az első támadás előtt meg is mutatta nekik. Állítása szerint az elsőként megmutatott három fegyver új állapotú volt, a másik három közül kettő már át volt alakítva, a harmadik sörétes fegyvernek ő vágta le a csövét.
   
Testvére, a másodrendű Kiss István viszont kedden azt vallotta, Pető Zsolt az ő megbízásukra szerezte be valahonnan a fegyvereket: öt sörétes és egy golyós puskát, amelyet közös albérletükben az ágy alatt tartott. A testvérpár tagadta, hogy bármilyen közük lenne a besenyszögi hivatásos vadász kirablásához, állításuk szerint csak a sajtóból értesültek arról, hogy a rendőrök "rájuk akarják kenni" ezt a bűncselekményt is.

Pető Zsolt az ellene felsorolt többi vádponthoz hasonlóan tagadta, hogy köze lenne a vádiratban első vádpontként megfogalmazott fegyverrabláshoz, vagy a romák elleni támadásokhoz. A bíróság előtt, megerősítve korábbi vallomását, azt mondta: bűncselekményt nem követett el, így a fegyvereket nem is tárolhatta, azokkal lövéseket egyetlen alkalommal sem adott le.
   
A vádirat szerint az első-, a másod- és harmadrendű vádlott az általuk eltervezett romák elleni támadáshoz akartak fegyvereket szerezni, de mivel pénzük nem volt és féltek a lebukástól, úgy döntöttek: rablás útján szerzik meg azokat, ezért vadászok hirdetéseit böngészték. Miután rátaláltak a kiszemelt célpontra, egyikük egy újfehértói nyilvános fülkéből hívta fel a besenyszögi hivatásos vadászt, ellenőrizve, hogy az általa hirdetett fegyver még eladó-e. A három férfi még aznap előkészített egy Parabellum lőfegyverhez, valamint egy második világháborús, Luger gyártmányú pisztolyhoz hasonlító tárgyat, a lakásban élők megkötözéséhez ragasztószalagot, a behatoláshoz pedig egy feszítővasat.
    Egy eddig még ismeretlen negyedik társukkal 2008. március 7-én éjjel rátörtek az alvó családra, megkötözték a vadászt, a feleségét és két kiskorú lányukat. Közben azt kiabálták, hogy rendőrségi akciót hajtanak végre, és a fegyverszekrény kulcsát követelték. Miután a kulcs elgörbült és a zárat nem tudták kinyitni, felfeszítették a szekrényt, amelyből elvittek egy Mauser típusú, céltávcsővel felszerelt golyós vadászpuskát, egy Fabarm Max 2 Bock típusú duplacsövű sörétes puskát, egy Franchi típusú félautomata sörétes vadászpuskát, valamint három másik, kisebb értékű, duplacsövű sörétes, illetve egy golyós vadászpuskát.
   
A kirabolt vadász és családtagjai tanúként szerepelnek a büntetőügyben. Az MTI úgy tudja, hogy a vádlottak elfogásakor, a debreceni Perényi 1 szórakozóhelyen, illetve az egyikük lakásán megtalált fegyverek azonosak a vadásztól elrabolt fegyverekkel, s ezt dokumentumok, illetve a kihallgatási jegyzőkönyvek is tanúsítják.
   
A vád szerint a férfiak később eltávolították a fegyverekről a gyártási számot, majd átalakították azokat: két fegyver csövét levágták, tusukat átalakították, a félautomata puskára pedig fegyverlámpát szereltek. Ezekkel a fegyverekkel előbb lőgyakorlatokat tartottak, majd az elsőrendű vádlott a golyós fegyverrel rálőtt a debreceni menekülttáborra, később pedig kilenc településen ezekkel követtek el támadást, amelyek során összesen hat ember halt meg, öt megsebesült.
   
Kiss Árpádot, testvérét Kiss Istvánt és Pető Zsoltot a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdetben tanúként hallgatta ki a besenyszögi fegyverrablással összefüggésben, majd a folytatólagos kihallgatások után 2010 áprilisában a bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsították őket. A bíróságon ismertetett bizonyítékok szerint a rablás helyszínén rögzített bakancsnyom és a lefoglalt feszítővas, illetve más adatok alapján megalapozott a gyanú, hogy ők követték el a bűncselekményt.
   
A vádlottak tagadták, hogy a lábnyom az övéké lett volna, mondván nincs 44-es lábméretük, és a bíró előtt panasszal éltek az akkori tanúkihallgatás körülményei miatt. Kiss István azt mondta, a nyomozók arra biztatták, "kenje rá Petőre, mert neki már mindegy". A bíró figyelmeztette a vádlottat, hogy hamisan bűncselekmény elkövetésével senkit, így a jegyzőkönyvet aláíró három kihallgató főtisztet sem vádolhat. Kiss István azt kérte, hogy erre vonatkozó nyomozati vallomását, amely Pető Zsoltot terheli, ne vegye figyelembe.
   
A romák elleni támadássorozat miatt ötszörösen minősülő emberölés mellett csoportosan elkövetett fegyveres rablással, illetve lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel is vádolja az ügyészég a testvérpárt és Pető Zsoltot.
   
Miután a vádlottak folyamatosan tagadták a bűncselekményt, az ügy iratainak ismertetése után a Miszori László vezette bírói tanács berekesztette a tárgyalást. Szerdán további nyomozati iratok ismertetésével folytatódik a büntetőügy tárgyalása a négy vádlott jelenlétében.

OLDALTÖRÉS: Kiss Árpád elismerte a galgagyörki és a piricsei támadásban való részvételét

Kiss Árpád elismerte a galgagyörki és a piricsei támadásban való részvételét

Elismerte a galgagyörki és a piricsei támadásban való részvételét a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat elsőrendű vádlottja a keddi büntetőtárgyaláson; Kiss Árpád Sándor az erre vonatkozó nyomozati vallomását fenntartotta, megnevezve két társát, testvérét Kiss Istvánt, illetve Pető Zsoltot.

A Pest Megyei Bíróságon az iratismertetéssel folytatódott tárgyaláson elhangzott: Kiss Árpád a folytatólagos kihallgatásán kezdetben tagadta, hogy köze lenne a bűncselekményekhez, azokról csak a híradásokból értesült, majd negyedik kihallgatásán már a galgagyörki és a piricsei támadást is elismerte, részletesen beszélt a támadás körülményeiről, okáról és társai szerepéről.
   
Vádlott társai a nyomozati iratok ismertetésére annyit reagáltak: nincs közük a bűncselekményekhez.
   
Kiss Árpád a galgagyörki támadásról szólva a kihallgatásakor elmondta, hogyan közelítették meg a települést, honnan adta le a lövést, és milyen célból támadták meg a Pest megyei településen élő romákat. Elmondása szerint nem tartottak előzetes terepszemlét, "minden ott dőlt el", és a romák közötti félelemkeltéssel a cigánysággal szembeni problémákra akarták felhívni a figyelmet.
   
Piricsére kutyavásárlási szándékkal ment, de a megadott címen nem talált senkit. Állítása szerint ekkor figyelt fel a falu végén lévő két rossz állapotú, cigányok által lakott házra, s a társaival megbeszélte: meg kellene ismételni támadásukat, "felhívni a figyelmet", ugyanis a sajtó az előző támadásukat a Magyar Gárdának tulajdonította.
   
Megbeszélték, hogy Molotov-koktélokkal gyújtják fel a házat, két fegyvert visznek magukkal, de azokat csak szükség esetén, önvédelmi céllal használják. Kiss Árpád nyomozati vallomása szerint járó motorú autójában várta társait, akkor hallotta meg a lövéseket a piricsi cigánysor felöl, de fényt, a már megbeszélt Molotov-koktél használatától nem látott.
   
Az iratok szerint az előre elkészített három gyújtópalack közül kettő nem robbant fel, amikor azokat a  vályogépületre dobták, ezért a harmadikat az ablakba tették, majd kétszer rálőttek, s az ekkor gyulladt ki. Meghallották, hogy nyílik az ajtó, ezért rálőttek a bejáratra, majd menekülés közben még egy lövést adtak le.     Vallomása szerint azt hitték, hogy az épület lakatlan. Az akció - számítása szerint - mindössze 10 percig tartott. Az épületben tartózkodott nő, Getyinás Magdolna a támadás során súlyosan megsérült.
   
A tárgyalás ezután a másodrendű vádlott kihallgatási jegyzőkönyvének ismertetésével folytatódott. Bár Kiss István a testvére nyomozati iratának ismertetésekor elhangozottakra úgy reagált, bűncselekményt nem követett el, a nyomozati iratok szerint részletes vallomást tett a piricsei támadásról. Elmondta, hogyan és hol készítették el a Molotov-koktélokat, testvére vezette az autót, és Pető Zsolttal hogyan hajtották végre a támadást.
   
Vallomása szerint a támadásban mindhárman részt vettek, testvére nem maradt az autóban, hanem megbújva egy golyós fegyverrel fedezte őket. Elmondása szerint tudták, hogy vannak emberek a lakásban, mert férfi hangot hallottak kiszűrődni. A nyomozati vallomás szerint Kiss István elismerte: amikor kinyílt az ajtó, leadott egy lövést a bejáratra, és egy Molotov-koktélt dobott a romák lakta házra, de embert nem akart ölni. Másnap a tévében látták, hogy egy nőt talált el, és úgy értékelték, "támadásuk elérte a célját".
   
A tárgyalás a nyomozati iratok ismertetésével folytatódik. A tárgyalóteremben mind a négy vádlott jelen van, őket géppisztolyos kommandósok őrzik. A tárgyalóterem az elmúlt napokhoz hasonlóan teljesen megtelt újságírókkal és érdeklődőkkel.

OLDALTÖRÉS: Romagyilkosságok: a negyedrendű vádlott nem kíván vallomást tenni

A negyedrendű vádlott nem kíván vallomást tenni

A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásának kezdetén a negyedrendű vádlott, Csontos István váratlanul bejelentette: nem kíván vallomást tenni, és kérdésekre sem kíván válaszolni.

Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki támadáshoz, ahol a vád szerint 2009 áprilisában megölt egy férfit.
   
A Pest Megyei Bírságon zajló per az elmúlt három tárgyalási naphoz hasonló szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódott. A négy megbilincselt vádlottat géppisztolyos kommandósok vezették be a terembe.
   
A romák elleni kilenc támadás miatt Kiss Árpád elsőrendű vádlott és testvére, Kiss István másod-, valamint Pető Zsolt harmad-, illetve Csontos István negyedrendű vádlott ellen aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel, csoportosan elkövetett fegyveres rablással és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.
   
A tárgyalást a bíró az elsőrendű vádlott nyomozati vallomásának ismertetésével folytatta, amelyből kiderült, több ellentmondást is tartalmaz a vádiratban foglaltakkal. Kiss Árpád a kihallgatások során valamennyi romák elleni támadásban való részvételét tagadta, a gyanúsítást megértette, de az ellen egyetlen esetben sem kívánt panaszt tenni.
   
A nyomozati iratok szerint saját kezűleg is leírta, embert nem ölt, a bűncselekményekhez nincs köze. A bíró figyelmeztette: ha ellentmondásosak a nyomozati vallomásai, a két ellentétes vallomást kell majd a bíróságnak értékelnie. A vádlott emiatt röviden tanácskozott a védőjével, majd közölte, a nyomozati dokumentumok ismertetése után kíván észrevételeket tenni.
   
Kiss Árpád sérelmezte, hogy őrizetbe vétele után ügyvéd nélkül hallgatták ki, és állítása szerint a kihallgató tiszt azt közölte vele, családját sem tudják a rendőrök megvédeni. A nyomozás során az elsőrendű vádlott azt vallotta, "jobboldali beállítottságú, járt budapesti tüntetésekre", de nincs köze az azóta jogerősen feloszlatott Magyar Gárdához, és nem ismeri egyetlen tagját sem.
   
Az első, galgagyörki támadásról - elmondása szerint - az Echo Televízióban figyelt fel, s az ott elhangzottak, miszerint egy nem roma család a gárda segítségével menekült el a településről, mélyen felháborították, és a riportot háromszor is megnézte, azt azonban tagadta, hogy köze lenne a fegyveres támadáshoz.
   
Kiss Árpád a tiszalöki gyilkosságról annyit mondott: szintén a televízióban hallotta, hogy lelőttek egy munkába induló férfit, és a kislétai gyilkosságról szintén a híradásból értesült.
   
A bíró 10 perces szünet elrendelése után folytatta a kihallgatási jegyzőkönyv ismertetését, amely szerint Kiss Árpád elfogása után, 2010. szeptember 1-jén vallomást kívánt tenni arról, hogy részt vett a galgagyörki fegyveres támadásnál, de társait nem kívánta megnevezni.
   
A nyomozati dokumentumok szerint elmondta, miként közelítették meg a települést, honnan adta le a lövést, és milyen célból támadták meg a Pest megyei településen élő romákat. Elmondása szerint nem tartottak előzetes terepszemlét, "minden ott dőlt el", és a romák közötti félelemkeltéssel a cigánysággal szembeni problémákra akarták felhívni a figyelmet.
   
Kiss Árpád arról sem nyilatkozott, hogy a fegyvereket honnan szerezték. Az iratismertetés szerint cselekményük "nem érte el a kívánt hatást", mert nem volt megfelelő a sajtóvisszhang, de arra a nyomozói kérdésre, hogy ezért terveztek-e újabb támadást, nem kívánt nyilatkozni.
   
A keddi tárgyalás, amelynek elején Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori  kancelláriaminiszter is megjelent, iratismertetéssel folytatódik.

A negyedrendű vádlott nem kíván vallomást tenni

A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásának kezdetén a negyedrendű vádlott, Csontos István váratlanul bejelentette: nem kíván vallomást tenni, és kérdésekre sem kíván válaszolni.

Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki támadáshoz, ahol a vád szerint 2009 áprilisában megölt egy férfit.
   
A Pest Megyei Bírságon zajló per az elmúlt három tárgyalási naphoz hasonló szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódott. A négy megbilincselt vádlottat géppisztolyos kommandósok vezették be a terembe.
   
A romák elleni kilenc támadás miatt Kiss Árpád elsőrendű vádlott és testvére, Kiss István másod-, valamint Pető Zsolt harmad-, illetve Csontos István negyedrendű vádlott ellen aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel, csoportosan elkövetett fegyveres rablással és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.
   
A tárgyalást a bíró az elsőrendű vádlott nyomozati vallomásának ismertetésével folytatta, amelyből kiderült, több ellentmondást is tartalmaz a vádiratban foglaltakkal. Kiss Árpád a kihallgatások során valamennyi romák elleni támadásban való részvételét tagadta, a gyanúsítást megértette, de az ellen egyetlen esetben sem kívánt panaszt tenni.
   
A nyomozati iratok szerint saját kezűleg is leírta, embert nem ölt, a bűncselekményekhez nincs köze. A bíró figyelmeztette: ha ellentmondásosak a nyomozati vallomásai, a két ellentétes vallomást kell majd a bíróságnak értékelnie. A vádlott emiatt röviden tanácskozott a védőjével, majd közölte, a nyomozati dokumentumok ismertetése után kíván észrevételeket tenni.
   
Kiss Árpád sérelmezte, hogy őrizetbe vétele után ügyvéd nélkül hallgatták ki, és állítása szerint a kihallgató tiszt azt közölte vele, családját sem tudják a rendőrök megvédeni. A nyomozás során az elsőrendű vádlott azt vallotta, "jobboldali beállítottságú, járt budapesti tüntetésekre", de nincs köze az azóta jogerősen feloszlatott Magyar Gárdához, és nem ismeri egyetlen tagját sem.
   
Az első, galgagyörki támadásról - elmondása szerint - az Echo Televízióban figyelt fel, s az ott elhangzottak, miszerint egy nem roma család a gárda segítségével menekült el a településről, mélyen felháborították, és a riportot háromszor is megnézte, azt azonban tagadta, hogy köze lenne a fegyveres támadáshoz.
   
Kiss Árpád a tiszalöki gyilkosságról annyit mondott: szintén a televízióban hallotta, hogy lelőttek egy munkába induló férfit, és a kislétai gyilkosságról szintén a híradásból értesült.
   
A bíró 10 perces szünet elrendelése után folytatta a kihallgatási jegyzőkönyv ismertetését, amely szerint Kiss Árpád elfogása után, 2010. szeptember 1-jén vallomást kívánt tenni arról, hogy részt vett a galgagyörki fegyveres támadásnál, de társait nem kívánta megnevezni.
   
A nyomozati dokumentumok szerint elmondta, miként közelítették meg a települést, honnan adta le a lövést, és milyen célból támadták meg a Pest megyei településen élő romákat. Elmondása szerint nem tartottak előzetes terepszemlét, "minden ott dőlt el", és a romák közötti félelemkeltéssel a cigánysággal szembeni problémákra akarták felhívni a figyelmet.
   
Kiss Árpád arról sem nyilatkozott, hogy a fegyvereket honnan szerezték. Az iratismertetés szerint cselekményük "nem érte el a kívánt hatást", mert nem volt megfelelő a sajtóvisszhang, de arra a nyomozói kérdésre, hogy ezért terveztek-e újabb támadást, nem kívánt nyilatkozni.
   
A keddi tárgyalás, amelynek elején Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori  kancelláriaminiszter is megjelent, iratismertetéssel folytatódik.

A negyedrendű vádlott nem kíván vallomást tenni

A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásának kezdetén a negyedrendű vádlott, Csontos István váratlanul bejelentette: nem kíván vallomást tenni, és kérdésekre sem kíván válaszolni.

Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki támadáshoz, ahol a vád szerint 2009 áprilisában megölt egy férfit.
   
A Pest Megyei Bírságon zajló per az elmúlt három tárgyalási naphoz hasonló szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódott. A négy megbilincselt vádlottat géppisztolyos kommandósok vezették be a terembe.
   
A romák elleni kilenc támadás miatt Kiss Árpád elsőrendű vádlott és testvére, Kiss István másod-, valamint Pető Zsolt harmad-, illetve Csontos István negyedrendű vádlott ellen aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel, csoportosan elkövetett fegyveres rablással és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.
   
A tárgyalást a bíró az elsőrendű vádlott nyomozati vallomásának ismertetésével folytatta, amelyből kiderült, több ellentmondást is tartalmaz a vádiratban foglaltakkal. Kiss Árpád a kihallgatások során valamennyi romák elleni támadásban való részvételét tagadta, a gyanúsítást megértette, de az ellen egyetlen esetben sem kívánt panaszt tenni.
   
A nyomozati iratok szerint saját kezűleg is leírta, embert nem ölt, a bűncselekményekhez nincs köze. A bíró figyelmeztette: ha ellentmondásosak a nyomozati vallomásai, a két ellentétes vallomást kell majd a bíróságnak értékelnie. A vádlott emiatt röviden tanácskozott a védőjével, majd közölte, a nyomozati dokumentumok ismertetése után kíván észrevételeket tenni.
   
Kiss Árpád sérelmezte, hogy őrizetbe vétele után ügyvéd nélkül hallgatták ki, és állítása szerint a kihallgató tiszt azt közölte vele, családját sem tudják a rendőrök megvédeni. A nyomozás során az elsőrendű vádlott azt vallotta, "jobboldali beállítottságú, járt budapesti tüntetésekre", de nincs köze az azóta jogerősen feloszlatott Magyar Gárdához, és nem ismeri egyetlen tagját sem.
   
Az első, galgagyörki támadásról - elmondása szerint - az Echo Televízióban figyelt fel, s az ott elhangzottak, miszerint egy nem roma család a gárda segítségével menekült el a településről, mélyen felháborították, és a riportot háromszor is megnézte, azt azonban tagadta, hogy köze lenne a fegyveres támadáshoz.
   
Kiss Árpád a tiszalöki gyilkosságról annyit mondott: szintén a televízióban hallotta, hogy lelőttek egy munkába induló férfit, és a kislétai gyilkosságról szintén a híradásból értesült.
   
A bíró 10 perces szünet elrendelése után folytatta a kihallgatási jegyzőkönyv ismertetését, amely szerint Kiss Árpád elfogása után, 2010. szeptember 1-jén vallomást kívánt tenni arról, hogy részt vett a galgagyörki fegyveres támadásnál, de társait nem kívánta megnevezni.
   
A nyomozati dokumentumok szerint elmondta, miként közelítették meg a települést, honnan adta le a lövést, és milyen célból támadták meg a Pest megyei településen élő romákat. Elmondása szerint nem tartottak előzetes terepszemlét, "minden ott dőlt el", és a romák közötti félelemkeltéssel a cigánysággal szembeni problémákra akarták felhívni a figyelmet.
   
Kiss Árpád arról sem nyilatkozott, hogy a fegyvereket honnan szerezték. Az iratismertetés szerint cselekményük "nem érte el a kívánt hatást", mert nem volt megfelelő a sajtóvisszhang, de arra a nyomozói kérdésre, hogy ezért terveztek-e újabb támadást, nem kívánt nyilatkozni.
   
A keddi tárgyalás, amelynek elején Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori  kancelláriaminiszter is megjelent, iratismertetéssel folytatódik.

OLDALTÖRÉS: Gyurcsány Ferenc is megjelent a tárgyaláson

Gyurcsány Ferenc is megjelent a tárgyaláson

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori  kancelláriaminiszter is megjelent a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásán a Pest megyei Bírságon.

A szocialista politikusok az érdeklődők számára fenntartott padsorokban foglaltak helyet.
A volt kormányfő az MTI tudósítójának azt mondta: azért jelent meg a büntetőperen, mert részvétét és együttérzését szeretné kifejezni az áldozatok és a hozzátartozók iránt egyrészt mint apa, mint férj, mint politikus, másrészt mint a támadássorozat idején "miniszterelnöki tisztséget betöltő személy".
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "ítélkezni a bíróság dolga", mi a megjelenésünkkel is azt szeretnénk üzenni, az elesetteket, a megtámadottakat nem hagyjuk magukra.
Arra a kérdésre, hogy a támadássorozattal összefüggésben érez-e bármilyen politikai felelősséget, úgy fogalmazott: "politikai büszkeséget" érez, hogy politikusként, miniszterelnökként kormányával együtt annak idején kifejezte együttérzését és szolidaritását az áldozatok hozzátartozóinak. A volt miniszterelnök elmondta: nem kísérte figyelemmel a bírósági per eddigi fejleményeit, annyit tudott mindössze, hogy már zajlik a tárgyalás.
Molnár Csaba azt mondta: ha a legegyszerűbb hétköznapi rasszizmust elítéljük, akkor ezt az aljas gyilkosságsorozatot mindenképpen el kell ítélnünk. Az egykori kancelláriaminiszter megjegyezte, hogy a kormányt képviselve több áldozat temetésén személyesen is megjelent.

Gyurcsány Ferenc is megjelent a tárgyaláson

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori  kancelláriaminiszter is megjelent a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásán a Pest megyei Bírságon.

A szocialista politikusok az érdeklődők számára fenntartott padsorokban foglaltak helyet.
A volt kormányfő az MTI tudósítójának azt mondta: azért jelent meg a büntetőperen, mert részvétét és együttérzését szeretné kifejezni az áldozatok és a hozzátartozók iránt egyrészt mint apa, mint férj, mint politikus, másrészt mint a támadássorozat idején "miniszterelnöki tisztséget betöltő személy".
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "ítélkezni a bíróság dolga", mi a megjelenésünkkel is azt szeretnénk üzenni, az elesetteket, a megtámadottakat nem hagyjuk magukra.
Arra a kérdésre, hogy a támadássorozattal összefüggésben érez-e bármilyen politikai felelősséget, úgy fogalmazott: "politikai büszkeséget" érez, hogy politikusként, miniszterelnökként kormányával együtt annak idején kifejezte együttérzését és szolidaritását az áldozatok hozzátartozóinak. A volt miniszterelnök elmondta: nem kísérte figyelemmel a bírósági per eddigi fejleményeit, annyit tudott mindössze, hogy már zajlik a tárgyalás.
Molnár Csaba azt mondta: ha a legegyszerűbb hétköznapi rasszizmust elítéljük, akkor ezt az aljas gyilkosságsorozatot mindenképpen el kell ítélnünk. Az egykori kancelláriaminiszter megjegyezte, hogy a kormányt képviselve több áldozat temetésén személyesen is megjelent.

Gyurcsány Ferenc is megjelent a tárgyaláson

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori  kancelláriaminiszter is megjelent a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásán a Pest megyei Bírságon.

A szocialista politikusok az érdeklődők számára fenntartott padsorokban foglaltak helyet.
A volt kormányfő az MTI tudósítójának azt mondta: azért jelent meg a büntetőperen, mert részvétét és együttérzését szeretné kifejezni az áldozatok és a hozzátartozók iránt egyrészt mint apa, mint férj, mint politikus, másrészt mint a támadássorozat idején "miniszterelnöki tisztséget betöltő személy".
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: "ítélkezni a bíróság dolga", mi a megjelenésünkkel is azt szeretnénk üzenni, az elesetteket, a megtámadottakat nem hagyjuk magukra.
Arra a kérdésre, hogy a támadássorozattal összefüggésben érez-e bármilyen politikai felelősséget, úgy fogalmazott: "politikai büszkeséget" érez, hogy politikusként, miniszterelnökként kormányával együtt annak idején kifejezte együttérzését és szolidaritását az áldozatok hozzátartozóinak. A volt miniszterelnök elmondta: nem kísérte figyelemmel a bírósági per eddigi fejleményeit, annyit tudott mindössze, hogy már zajlik a tárgyalás.
Molnár Csaba azt mondta: ha a legegyszerűbb hétköznapi rasszizmust elítéljük, akkor ezt az aljas gyilkosságsorozatot mindenképpen el kell ítélnünk. Az egykori kancelláriaminiszter megjegyezte, hogy a kormányt képviselve több áldozat temetésén személyesen is megjelent.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: felháborító, amit Gyurcsány művelt a bíróságon

Fidesz: felháborító, amit Gyurcsány művelt a bíróságon

Felháborítónak és botrányosnak tartja a Fidesz ügyvezető alelnöke, "amit Gyurcsány Ferenc művelt a bíróságon", a romagyilkosságok tárgyalásán. Kósa Lajos közölte: pártja tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely bármilyen módon, akárcsak megjelenéssel is, befolyásolni próbálja a bíróságokat az ítélethozatalban.

 Kósa Lajos keddi budapesti sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy volt miniszterelnök megjelenik egy olyan speciális ügynek a tárgyalásán, amely nem rá vonatkozik.
   
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter is megjelent a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásán, a Pest Megyei Bírságon, ahol a negyedrendű vádlott kislétai gyilkosságban játszott szerepével folytatódott a tárgyalás.
   
A Fidesz ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc átlépte a Rubicont, de nem érthető, miért. "A nyilvánosságot hajszolja? Elveszítette már a mértéket? Áttért a +Gábor Zsazsa-elvre+, hogy mindegy mit, csak írjanak rólunk?" - kérdezte a politikus, és képtelenségnek nevezte a volt kormányfő azon nyilatkozatát, amely szerint azért jelent meg a büntetőperen, mert részvétét és együttérzését szerette volna kifejezni. "Magyarországon ha részvétet és együttérzést fejezünk ki, azt kétféle módon tudjuk megtenni: elmegyünk a temetésre, és virágot teszünk a sírra, vagy felkeressük a hozzátartozókat, és ott szóban a részvétünket fejezzük ki. Csendben, magánemberként, illő tiszteletet adva a halottaknak és a családtagoknak" - mondta Kósa Lajos, aki Gyurcsány Ferenc nyilatkozatának azon mondatát is teljes képtelenségnek tartja, amely szerint a volt kormányfő "politikai büszkeséget" érez, hogy politikusként, miniszterelnökként kormányával együtt annak idején kifejezte együttérzését és szolidaritását az áldozatok hozzátartozóinak.
   
A fideszes politikus szólt arról is, hogy a gyilkosságsorozat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége ideje alatt történt, "és tudjuk, hogy van benne olyan szál, aminek kapcsán fontos kérdések még tisztázandók". Példaként említette azt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat éppen a gyilkosságsorozat előtt szüntette meg a feltételezett gyilkosok nemzetbiztonsági megfigyelését. Kósa Lajos szerint így még nem világos, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatnak, a katonai biztonsági szolgálatnak és az ezeket irányító vezetőknek, politikusoknak van-e felelősségük vagy sem.
   
Az, hogy "ilyenkor elmegy Gyurcsány Ferenc a tárgyalásra, olyan mértékben felháborító, ami azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc lényegében persona non gratává válik a magyar közéletben" - fogalmazott, közölve: a Fidesz tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely a bíróságokat az ítélethozatalban bármilyen módon - akárcsak megjelenéssel is - befolyásolni próbálja.
   
Arra a kérdésre, hogy az ellen is felemeli-e a szavát a Fidesz, hogy ha olyan ítéleteket próbálnak meg az országgyűlési képviselők befolyásolni, amelyek rendőri vallomások alapján születtek, Kósa Lajos úgy válaszolt: az Országgyűlés alkot jogszabályt, ha azt észleli, hogy az igazságszolgáltatásban olyan zavar támad, amely miatt például mentességi törvényt kell elfogadni, de ilyenkor nem a parlamenti képviselők befolyásolják a bíróságokat, hanem maga a parlament mint testület, az a szervezet, amelynek jogában áll törvényeket hozni.