A helyi termék szerepe a környezet védelmében - Orbán Péter (x)

Sajnos azonban az a gyakorlat, hogy adott esetben a két termék ára közötti különbség megnehezíti a döntést, ha a messzi idegenből származó áruhoz képest a helyi termékhez csak húsz-harminc százalékkal magasabb áron juthat hozzá a vásárló. A napi teendői után a konyhában is helyt álló, a nap végére már fáradt, nem egyszer időzavarral küszködő háziasszony pedig végképp elbizonytalanodik, ha a bevásárlóközpontokban csak kínait talál. Talán szívesen menne a helyi termékért akár a piacra is, de a nap végén már se kedve, se piac, ha mégis lenne mindkettő, akkor a megrakott bevásárlószatyra tartja vissza és inkább veszi a kínait, még ha az ellenkezik is eredeti szándékával.

A fiatalabb generációk tagjai is emlékezhetnek rá, hogy szüleink, nagyszüleink a kertben szedett gyümölcsöt, paradicsomot, milyen gondosan termesztették: palántázták, kapálták, tudtuk mivel öntözték, mikor és mivel permetezték. Akkoriban idényjellegű ételeket – zöldséget, gyümölcsöt - fogyasztottak, de a háziasszonyok leleményesek voltak: egy-egy alapanyagból számos ételféleséget tudtak készíteni, azon túl az érett gyümölcsöt aszalták, a friss gyümölcsből lekvárt főztek, szörpöt készítettek, és számos praktikát ismertek a tartósítószer mentes élelmiszertartósításra. Ma, hogy a távoli országokból származó zöldségek és gyümölcsök hosszú hajóút után frissnek tűnve, éppen megérve kerüljenek a fogyasztókhoz, éretlenül szüretelik, mesterséges körülmények biztosításával érik el a szállítás során, hogy frissességük megmaradjon és a kívánt érettséget csak a boltok polcain kapják meg, akkor és nem előbb, nem később, amikor a fogyasztó a boltban döntést hoz.

Ma az a fogyasztói tudatosság, mely alapján a vásárlói döntést az ár és kényelmi szempontokon túl egészségi és környezetvédelmi szempontok is befolyásolják, nem mondható általánosnak. Talán indokolható ez a mai gazdasági nehézségekkel, de azt is mérlegelni kell, hogy egy kockázatosabb termék fogyasztásával milyen negatív hatások érvényesülnek egészségünk, vagy a környezetünk állapotában, amit végső soron csak újabb költségráfordítással tudunk orvosolni. Ezek azok a felmerülő, a társadalom egésze által megfizetett negatív hatások amit elődeink is így fogalmaztak meg: nem mindig a drága termék a drága

Ezeket az összefüggéseket, ha ismerik a fogyasztók, tudatosabban szervezhetik életüket. Az ismeretek átadásával azonban lehet segíteni az embereket. Megkönnyítheti a választást, ha a vásárlók tisztában vannak azzal, hogy a környezet kevésbé lesz szennyezett, a termőföldek megmaradnak, és a vidék élhetőbb lesz, ha a messziről jött áruk helyett a helyit választják. Persze ez a döntési képesség függ az egyéni felelősségvállalástól, amely mai társadalmunkban sajnos rendkívül gyengén van jelen. Kiveszőben van az a szemléletmód, ami olyan dolgokért indítja küzdeni az embert, aminek a hasznát nem ő, hanem kései utódai élvezhetik. Ma kevésnek tűnik azok száma akik, amikor fogyasztói döntést hoznak, hasonlóan cselekednek, mint az a bizonyos nagyapa, aki diófát ültet leendő unokái számára.

Nyilvánvaló előnye a helyi termékeknek, – legyen az élelmiszer, kézműves vagy ipari termék – hogy az adott fogyasztási helytől meghatározott távolságban állítják elő, így minőségileg vitán felül jobb, mert nem hat rá negatívan a szállítás, mert a leginkább szennyező szállítási igénye lényegesen kisebb, előállításának folyamata ellenőrizhetőbb, így a környezetet kevésbé károsítja. A helyi termék meghatározásánál fontos szempont a távolság, mely országonként változik. De nemcsak a szállítással járó környezetterhelés csökken, hanem energiatakarékosabb lesz az előállítása ha kisebb távolságból kerül a termék a vásárlóhoz. Lerövidül a kereskedelmi lánc, hamarabb jut a piacra, nem kell hosszasan érlelni, raktározni, hűteni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség és kevesebb lesz a hulladék is.

Frissebb, egészségesebb marad az áru, nem kell tartósítószerekkel fokozni az eltarthatóságot, kevesebb vegyszerre van szükség, így csökken a termőföld vegyszerterhelése is. A termőföld kisebb szennyeződése magával hozza a vizek, a levegő és más környezeti elem kisebb szennyeződését is. Nem utolsó szempont a helyi termék értékei között a helyi munkaerő foglalkoztatása, mely az ország gazdaságában a hozzáadott értékben mérhető. A helyi termék - ami az előzőek alapján látszik, a legtöbb esetben környezetkímélő gazdálkodásból, termelésből származik, - népszerűsítése nem a külföldi áru ellen szól, hanem inkább a környezetvédelmet, a környezettudatos fogyasztói magatartást, a helyi termelők jövedelemhez juttatását, a vidéki életminőség javítását helyezi előtérbe.
Leggyakrabban hangoztatott ellenérvek a helyi termékekkel szemben, hogy nehezebben lehet beszerezni.

A helyi termék beszerzése persze nem könnyű, a kereskedelem legnagyobb részét lebonyolító szuper- és hipermarketekben gyakorlatilag nem is árusítják. Az elmúlt években sorra tönkrementek azok a kistermelők, kézművesek, akik a városkörnyéken zöldséget, gyümölcsöt, termeltek, élőállatot és tejet dolgoztak fel kisebb nagyobb üzemeikben, így termékeik már nem találhatók meg az áruházakban. A boltokban vannak ugyan magyar áruk, de azok nem helyiek. Távolabbról szállítják őket, mint hogy helyi termékként lehetne azokat megjeleníteni. A helyi portékákat, élelmiszert inkább a kisebb üzletekben, helyi piacokon árulják. A vásárlás több utánajárással jár, gyakran az áruk is borsosabb, talán ezért könnyebb és olcsóbb a hipermarketekben telepakolni a bevásárlókocsit.

Problémát okoz az is, hogy gyakorta azt sem tudja a vásárló, honnét származik az áru, de aki tudatosan akar vásárolni, számos lehetőséget ki tud használni. Pontos, hiteles információt tartalmaznak a márkajelzéssel, helyi védjeggyel ellátott, úgynevezett márkázott termékek, és persze az eladótól is meg lehet kérdezni, honnan való a savanyú káposzta vagy a díjnyertes dióolaj. Sajátos ugyanakkor a piacnak a hangulata, ezért is szeretnek sokan piacra járni, mert megszokták, hogy évek óta ugyanattól a gazdától veszik meg a tojást, zöldséget, gyümölcsöt. Ismerik, megbíznak benne, tudják, hogy mivel eteti a tyúkokat, mivel permetezi a salátát. Ezt ma már azzal is segítik a városkörnyéki gazdák, hogy saját gazdaságukban látogatókat fogadnak, hogy így növeljék maguk és termékeik iránt a bizalmat.
A környezet védelmét nem lehet kizárólag felülről, nemzetközi egyezményektől elvárni. Mindenkinek saját döntése és elhatározása alapján kell is tennie érte, de ehhez információkra, tájékoztatásra van szükség, melyet egyesületünk is segít.

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl"  (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu