Otthon

2010.08.31. 18:52

A bonsai éppolyan „házikedvenc”, mint a kutya vagy a papagáj

A bonsai, ami a japán kultúrában a természet és az ember harmóniájának szimbóluma, egyre több hívet toboroz hazánkban is. A kifejezés maga lapos tálban nevelt fát jelent, a japán bon (edény, tál) és sai (növény) szóból.

Magyar Hajnalka

-  Na, mutassátok magatokat, kicsikéim... - szólítja meg becézve a gondjaira bízott fácskákat Kiss András növénytermesztő, aki (feleségével, Tóth Ágival együtt) a most alakuló megyeszékhelyi bonsai-telepet vezeti. Segítségével nyerünk beavatást a bonsai-nevelés művészetébe.

- A bonsai miniatürizált fa és nem bokor, mint azt sokan gondolják - kezdi az alapoknál. - Egy szép példány kialakítása hosszú évek munkájába telik, itt van például egy szép kis ulmus (szilfa), ez 15 év alatt érte el jelen formáját - mutatja a jó tenyérnyi fácskát.

Mint megtudjuk, születésükkor a törpefák is „igazinak” indulnak, nem jelentenek külön kasztot a növényvilágban. Ám az ember közbelép, s különféle praktikákkal (állandó visszametszés, a gyökérzet terjedésének fékezése stb.) eléri, hogy a fiatal növénykezdemények növekedése minimális legyen.

A bonsai gondozásához speciális szerszámok arzenálja áll rendelkezésre, köztük például az átültetésnél használatos, szép nevű gyökérkapircs. A növekedés visszafogásán túl ugyanilyen fontos a megfelelő forma kialakítása. Célunk, hogy a lombozat dús és tömör legyen, ettől idősebbnek tűnik a fa.

 

A bonsai művészete hallatlanul kifinomulttá vált az évszázadok során. A szakirodalom 22-féle főbb stílust különböztet meg, a törzs alakja és száma, a korona, valamint a gyökér formája, alakja, s még számos szempont alapján.

A moyogi például a csavarodott törzsű fákat jelöli, a sekijoju a kőre ültetetteket, a fukinagashi pedig a szélfútta benyomást keltő, döntött stílust.

- A bonsai alakja drótozással formálható, e módszerrel meghatározhatjuk a törzs és az ágak irányát - folytatja Kiss András.-– Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a huzal ne nőjön bele a fába, s ha az ág felvette a kívánt irányt, megszabadíthatjuk a dróttól. Az eredmény személyre szabott fácska lesz, amit a mi döntéseink formáltak meg. A bonsai szerintem éppolyan „házikedvenc”, mint a kutya vagy a papagáj, s éppúgy naponta kell vele foglalkozni is.

Például öntözni, helyesebben meríteni. András mindjárt be is mutatja a technikát egy lavór esővíz (a csapból folyó is megfelel) és egy sárga bogyós madárbirs segítségével.

Amint alámerül az edényke, láthatjuk, hogy buborékok özöne száll fel, ugyanis a bonsai speciális, pórusos talaja szivacsként szippantja be a vizet.

A tízperces fürdő után azonban alaposan le kell csepegtetni a növényt, ezt szolgálják a tál alján kialakított lyukak, hogy ne maradjon bent pangó víz, ami a gyökerek rothadásához vezethet.

 

 

Egyes történeti források szerint a bonsai az ókori Kínából ered, a gyógyítók így szállították gyógynövényeiket. Japánban a 7–9. században alakult ki a kultusza, elsősorban a kiváltságos társadalmi rétegek örömére.

- Elsőként a császári udvarban honosodott meg - kapcsolódik a beszélgetésbe Hirth János kertészmérnök, az egyre több hazai és külföldi kapcsolatot kiépítő kaposvári bonsaiklub elnöke. - Felfedezték ugyanis, hogy a felhők közé nyúló, kietlen sziklák réseiben megtelepedő fenyőmagvakból a fény és a tápanyag szűkös volta miatt törpefák nőnek. A császár parancsba adta ezek begyűjtését, hogy a palotája kertjét ékítsék. Aztán arra is rájöttek, miként teremthet az ember is olyan feltételeket, amiből miniatürizált fák születnek. Évszázadok csiszolták a tudást, amit művészi tökélyre fejlesztettek.

Megtudjuk tőle, hazánkban néhány éve jött divatba a bonsai, s rendkívüli tempóban hódít. Egyre több stresszes életmódot folytató ember, jogászok, orvosok, színészek, médiaszemélyiségek választják a kikapcsolódásnak ezt a módját. Honlapjuk tagnévsorában például ott találjuk Sváby András vagy Kamarás Iván nevét is.

- Rádöbbentek, hogy a rohanás közben igazi kikapcsolódást nyújt, ha a napjukból fél órát kiszakítanak e kis növény elmélyült ápolására, metszegetésére.

A bonsai, parányi volta ellenére, hosszú életű. Kínában több ezer éves példányok is találhatók, amelyek értéke felbecsülhetetlen. S ha már itt tartunk, nem kerülhetjük meg: az ifjabb példányok ára is meglehetősen borsos...

- Az árat sok minden befolyásolja, de már pár ezer forintért kaphatunk bonsait - reagál Hirth János. - Bár az is igaz, a felső határ a csillagos ég...


Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A bonsai, avagy miből lesz a cserebogár?

 

 

 

A bonsai, avagy miből lesz a cserebogár?

Biztos sokan emlékeznek a 80-as években bemutatott, Karate kölyök (Karate Kid) c. filmre? Az egyik kedvenc filmem volt akkor. Mr. Miyagi, a kertész, karatemester, és Daniel, a suttyó kisrác, akit mindig megvertek. Mr. Miyagi a film elején az élet bölcsességeiről beszélget Daniel-lel és közben metszegeti a bonsai fáit, majd ad egyet Daniel anyukájának és egyet Danielnek is.

Olvasói levél és tanácsok a bonsairől

 

Barangoljon Szép otthon rovatunkban - klikk ide!

OLDALTÖRÉS: Kiállítás a Keresztury ÁMK-ban

 

 

 

Kiállítás a Keresztury ÁMK-ban

Szeptember 4-én, szombaton 10 órától bonsai kiállítás nyílik Zalaegerszegen, a Keresztury Dezső ÁMK landorhegyi központjában. Aki tehát kedvet érez e kis növényekkel való közelebbi, személyes ismerkedéshez, élhet az alkalommal az egynapos tárlaton.  A rendezvényen szakmai tanácsadással is szolgálnak. Aki  tehát vonzalma ellenére netán azért bátortalanodott  el, mert  egy-két bonsai veszte már nyomja a lelkét,  most  megtudhatja,  mit hibázott   első nekifutásra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!