Bokor- és cserjelakók - Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Az ültetésnek is éppen itt az ideje, sőt, a szakemberek a szeder esetében kimondottan a tavaszt ajánlják. A töveket kicsit mélyebbre ültessük, mint korábban voltak, majd a veszőket 20-30 centi hosszúságúra metsszük vissza. Ügyeljünk arra, hogy a bokrokat szüretkor mindkét oldalról meg tudjuk környékezni. A kúszó fajták tőtávolsága 3-4 méter is legyen, a támok között kifeszített dróton gyorsan összeérnek a hajtások.

Az ültetésnek is éppen itt az ideje, sőt, a szakemberek a szeder esetében kimondottan a tavaszt ajánlják. A töveket kicsit mélyebbre ültessük, mint korábban voltak, majd a veszőket 20-30 centi hosszúságúra metsszük vissza. Ügyeljünk arra, hogy a bokrokat szüretkor mindkét oldalról meg tudjuk környékezni. A kúszó fajták tőtávolsága 3-4 méter is legyen, a támok között kifeszített dróton gyorsan összeérnek a hajtások.

A betegségek megelőzésére a szeder talaját takarjuk valamilyen mulccsal, permetezzük zsurló és csalánfőzettel.

A szedernél lényegesen kényesebb bogyós a málna, amelyik a legtöbbet őrizte meg vadon termő ősei tulajdonságaiból. Kedveli a világos árnyékot, a szélvédett helyet, a gyengén savas kémhatású laza, nedves, vályogot is tartalmazó talajt, de még ennél is fontosabb, az állandó talajtakarót. Ősszel és tavasszal is ültethetjük, de semmi esetre se mélyebbre, mint korábban volt. A hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. Amúgy az első évben elegendő néhány tövet telepíteni, a továbbiakban kiássuk a gyökérsarjakat, és el-elültetjük. A fiatal málnavesszők nyáron hajtanak ki, a következő évben teremnek, majd elszáradnak, ezért a letermett vesszőket közvetlenül a föld felett vágjuk ki, de ne kegyelmezzünk a gyenge fiatal hajtásoknak sem. Egy málnatő 6-7 új hajtást is hozhat, elég belőle 2-3-at meghagyni.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

A betegségek megelőzésére a szeder talaját takarjuk valamilyen mulccsal, permetezzük zsurló és csalánfőzettel.

A szedernél lényegesen kényesebb bogyós a málna, amelyik a legtöbbet őrizte meg vadon termő ősei tulajdonságaiból. Kedveli a világos árnyékot, a szélvédett helyet, a gyengén savas kémhatású laza, nedves, vályogot is tartalmazó talajt, de még ennél is fontosabb, az állandó talajtakarót. Ősszel és tavasszal is ültethetjük, de semmi esetre se mélyebbre, mint korábban volt. A hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. Amúgy az első évben elegendő néhány tövet telepíteni, a továbbiakban kiássuk a gyökérsarjakat, és el-elültetjük. A fiatal málnavesszők nyáron hajtanak ki, a következő évben teremnek, majd elszáradnak, ezért a letermett vesszőket közvetlenül a föld felett vágjuk ki, de ne kegyelmezzünk a gyenge fiatal hajtásoknak sem. Egy málnatő 6-7 új hajtást is hozhat, elég belőle 2-3-at meghagyni.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

A betegségek megelőzésére a szeder talaját takarjuk valamilyen mulccsal, permetezzük zsurló és csalánfőzettel.

A szedernél lényegesen kényesebb bogyós a málna, amelyik a legtöbbet őrizte meg vadon termő ősei tulajdonságaiból. Kedveli a világos árnyékot, a szélvédett helyet, a gyengén savas kémhatású laza, nedves, vályogot is tartalmazó talajt, de még ennél is fontosabb, az állandó talajtakarót. Ősszel és tavasszal is ültethetjük, de semmi esetre se mélyebbre, mint korábban volt. A hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. Amúgy az első évben elegendő néhány tövet telepíteni, a továbbiakban kiássuk a gyökérsarjakat, és el-elültetjük. A fiatal málnavesszők nyáron hajtanak ki, a következő évben teremnek, majd elszáradnak, ezért a letermett vesszőket közvetlenül a föld felett vágjuk ki, de ne kegyelmezzünk a gyenge fiatal hajtásoknak sem. Egy málnatő 6-7 új hajtást is hozhat, elég belőle 2-3-at meghagyni.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

A szedernél lényegesen kényesebb bogyós a málna, amelyik a legtöbbet őrizte meg vadon termő ősei tulajdonságaiból. Kedveli a világos árnyékot, a szélvédett helyet, a gyengén savas kémhatású laza, nedves, vályogot is tartalmazó talajt, de még ennél is fontosabb, az állandó talajtakarót. Ősszel és tavasszal is ültethetjük, de semmi esetre se mélyebbre, mint korábban volt. A hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. Amúgy az első évben elegendő néhány tövet telepíteni, a továbbiakban kiássuk a gyökérsarjakat, és el-elültetjük. A fiatal málnavesszők nyáron hajtanak ki, a következő évben teremnek, majd elszáradnak, ezért a letermett vesszőket közvetlenül a föld felett vágjuk ki, de ne kegyelmezzünk a gyenge fiatal hajtásoknak sem. Egy málnatő 6-7 új hajtást is hozhat, elég belőle 2-3-at meghagyni.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

A szedernél lényegesen kényesebb bogyós a málna, amelyik a legtöbbet őrizte meg vadon termő ősei tulajdonságaiból. Kedveli a világos árnyékot, a szélvédett helyet, a gyengén savas kémhatású laza, nedves, vályogot is tartalmazó talajt, de még ennél is fontosabb, az állandó talajtakarót. Ősszel és tavasszal is ültethetjük, de semmi esetre se mélyebbre, mint korábban volt. A hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. Amúgy az első évben elegendő néhány tövet telepíteni, a továbbiakban kiássuk a gyökérsarjakat, és el-elültetjük. A fiatal málnavesszők nyáron hajtanak ki, a következő évben teremnek, majd elszáradnak, ezért a letermett vesszőket közvetlenül a föld felett vágjuk ki, de ne kegyelmezzünk a gyenge fiatal hajtásoknak sem. Egy málnatő 6-7 új hajtást is hozhat, elég belőle 2-3-at meghagyni.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

Nagy szerencsém, hogy vasárnap a bolhapiacon sikerült vennem egy igazán jó metszőollót. Amit pár hete vettem a szakboltban, a legszívesebben messzire hajítanám, alig fog, a rugója állandóan összeakad, úgy kell szétszuszakolnom a szárait minden csettentés után. Most döbbentem rá, hogy eddig csak kínlódtam a metszéssel, nem gondoltam volna, hogy milyen öröm lehet ez a munka. Pedig ha felteszik a kérdést, hol van legjobb helyen a metszőolló, az rá a helyes válasz: a kertész zsebében . Ami nem egészen igaz, mert nyugodtan mondhatjuk, metszeni márpedig muszáj, mert bár a gyümölcsfák és a cserjék anélkül is növekednek, ám ha egy fát éveken át nem metszenek, növekedése egyre inkább csak a rügyekre, levelekre és a gyümölcsökre korlátozóik, és nem hoz új hajtást, elöregszik.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.

Az első években megoldhatatlan feladatként láttam magam előtt tornyosulni a metszést - meg is látszik az első gyümölcsfáimon, megérem helyrehozni, amit elrontottam -, most, hogy éppen a 10. tavaszon veszek metszőollót a kezembe, már rutinmunkának tekinthetem. Főleg, ha Nusi átjön a szomszédból és ellát jó tanácsokkal. Jó tudni, hogy minden gyümölcsfára és bokorra ugyanazok a növekedési szabályok jellemzőek: minél többet vágunk le, annál erősebb, minél kisebbet, annál gyengébb lesz a növekedése. Legjobban azt rögzítsük az agyunkban, hogy melyik gyümölcsfa, cserje milyen hajtásokon hozza a termését, nehogy metszéskor éppen attól fosszuk meg - ami velem egyszer szintén megesett. Az alma és a körte legtermékenyebb termőrészei a kétéves hajtásokon lévő rövid termőnyársak, a szilva a két- és hároméves hajtásokon terem, a cseresznye és a birs legértékesebb virágai a kétéves vesszőkön fakadnak. Az őszibarack és a meggy csak az egyéves, 20-40 centis hosszúhajtásokon hoz gazdag termést.