Otthon

2010.01.26. 03:28

Guzmania, az egzotikus jövevény - Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Bárhogy keménykedik is a tél, kifele megyünk belőle. A hét végén már átnézegettem a kerti szerszámokat, rádöbbentem, nincs mese, be kell szereznem egy hosszú nyelű metszőollót, a régi állandóan összecsúszik, tavaly is sokat idegesített, de a legjobb lesz, ha egy kicsit is veszek - a jó munkához jó szerszám kell.

Fincza Zsuzsa

 

Örömmel láttam, az áruházakban megjelentek a vetőmagok, de tavaly - szomorú tapasztalataimból kiindulva - megfogadtam, többet nem kapkodom el a beszerzést, előrelátóan összeírtam néhány márkát, amiből biztosan nem veszek semmit. Előfordult ugyanis, hogy egész zacskónyi magból négy szál paprika kelt ki, de ugyanannak a cégnek a sárgarépája is gyérül csírázott. Mondanám, hogy csak szakboltban vegyünk magot, de azokban is érdemes megnézni az árakat, az egyik szakáruház például elképesztően drága, ugyanaz a fajta mag duplájába kerül, mint egy civil szupermarketban.

Rendszereztem az otthon összegyűjtögetett magokat is, paradicsomot és padlizsánt biztosan nem kell vennem, hála a bagodi Erzsi néninek, Annus néni-féle paprikám is van. A lelkes kutakodásban egy boríték csücskében néhány szem ausztrál leander magra leltem, pedig azt hittem, tékozló módon az utolsó szemig elajándékoztam. Örömömben elő is készítettem egy cserepet, megtöltöttem földdel, de visszafogtam magam és úgy döntöttem, csak 2-3 hét múlva adom vetésre a fejem.

Rendszereztem az otthon összegyűjtögetett magokat is, paradicsomot és padlizsánt biztosan nem kell vennem, hála a bagodi Erzsi néninek, Annus néni-féle paprikám is van. A lelkes kutakodásban egy boríték csücskében néhány szem ausztrál leander magra leltem, pedig azt hittem, tékozló módon az utolsó szemig elajándékoztam. Örömömben elő is készítettem egy cserepet, megtöltöttem földdel, de visszafogtam magam és úgy döntöttem, csak 2-3 hét múlva adom vetésre a fejem.

Hogy így elméletileg jól kikertészkedtem magam, a télikertben néztem gyakorlati tennivalók után. Itt is csak egy mérsékelt öntözést engedélyeztem magamnak, hadd pihenjenek még a növények, csupán a leanderek kaptak egy kicsivel több vizet. A kaktuszokat egyenesen sanyargatom, nekik szinte elég, ami nedvességet a levegőből összeszedegetnek. Amúgy e zegernye napokban egy kicsit hideg van a télikertben is, de még nem veszélyes a növényekre. A fűtést és a páratartalmat egy kút biztosítja, ami valamikor épületen kívül volt, de az új házzal körbeépítettük, s egy üvegtetejű helyiséget alakítottunk ki körülötte. Persze nem az a klasszikus, menő télikert, inkább csak virágmenedék, itt várják a tavaszt az udvar fagyérzékeny díszei, a muskátlik, leanderek, agávék és társai.

Még szerencse, hogy vannak télen is virágzó növények, így, ha máshol nem, hát a lakásban kedvemre szöszmötölhetek velük. A legújabb jövevény egy Guzmania, születésnapomra kapnak immár két hónapja, s még most is gyönyörű. Először azt hittem a közepén lévő skarlátvörös képződményről, hogy az a virágja, de kiderült, csak murvalevelek, azok rejtik az apró fehér virágokat. Még nem volt szerencsém ehhez az egzotikus növényhez, így mielőtt helyrehozhatatlan kárt tettem volna benne, alaposan áttanulmányoztam a róla szóló szakirodalmat. Még szerencse, mert csal leírva hittem el, hogy a szíj alakú levelek alkotta ciszternát mindig vízzel telten kell tartani. Mivel túlöntözéssel már jó néhány növény szomorú halálát okoztam, kétkedve fogadtam a tanácsot, de tartottam magam hozzá, s lám bevált, a Guzmania él és virul. A broméliafélék családjába tartozik, s mint ilyen, állítólag nagy tűrőképességű növény, bár könnyen megtámadják a levél-, a pajzs- és gyapjaspajzstetvek vagy a takácsatkák. A kertben ugyan nem használok vegyszert, a szobanövényeimet viszont csak így tudom megvédeni, ezért mindig készenlétben tartom a rovarölő szert - a lakásban nem számíthatok a fátyolkákra vagy a katicabogarakra. Bármilyen strapabíró növény, a túlöntözéstől mégis rothad, de az sincs ínyére, ha meleg és száraz a környezete, attól megbarnul és összezsugorodik a levelek hegye.

Hogy így elméletileg jól kikertészkedtem magam, a télikertben néztem gyakorlati tennivalók után. Itt is csak egy mérsékelt öntözést engedélyeztem magamnak, hadd pihenjenek még a növények, csupán a leanderek kaptak egy kicsivel több vizet. A kaktuszokat egyenesen sanyargatom, nekik szinte elég, ami nedvességet a levegőből összeszedegetnek. Amúgy e zegernye napokban egy kicsit hideg van a télikertben is, de még nem veszélyes a növényekre. A fűtést és a páratartalmat egy kút biztosítja, ami valamikor épületen kívül volt, de az új házzal körbeépítettük, s egy üvegtetejű helyiséget alakítottunk ki körülötte. Persze nem az a klasszikus, menő télikert, inkább csak virágmenedék, itt várják a tavaszt az udvar fagyérzékeny díszei, a muskátlik, leanderek, agávék és társai.

Még szerencse, hogy vannak télen is virágzó növények, így, ha máshol nem, hát a lakásban kedvemre szöszmötölhetek velük. A legújabb jövevény egy Guzmania, születésnapomra kapnak immár két hónapja, s még most is gyönyörű. Először azt hittem a közepén lévő skarlátvörös képződményről, hogy az a virágja, de kiderült, csak murvalevelek, azok rejtik az apró fehér virágokat. Még nem volt szerencsém ehhez az egzotikus növényhez, így mielőtt helyrehozhatatlan kárt tettem volna benne, alaposan áttanulmányoztam a róla szóló szakirodalmat. Még szerencse, mert csal leírva hittem el, hogy a szíj alakú levelek alkotta ciszternát mindig vízzel telten kell tartani. Mivel túlöntözéssel már jó néhány növény szomorú halálát okoztam, kétkedve fogadtam a tanácsot, de tartottam magam hozzá, s lám bevált, a Guzmania él és virul. A broméliafélék családjába tartozik, s mint ilyen, állítólag nagy tűrőképességű növény, bár könnyen megtámadják a levél-, a pajzs- és gyapjaspajzstetvek vagy a takácsatkák. A kertben ugyan nem használok vegyszert, a szobanövényeimet viszont csak így tudom megvédeni, ezért mindig készenlétben tartom a rovarölő szert - a lakásban nem számíthatok a fátyolkákra vagy a katicabogarakra. Bármilyen strapabíró növény, a túlöntözéstől mégis rothad, de az sincs ínyére, ha meleg és száraz a környezete, attól megbarnul és összezsugorodik a levelek hegye.

Hogy így elméletileg jól kikertészkedtem magam, a télikertben néztem gyakorlati tennivalók után. Itt is csak egy mérsékelt öntözést engedélyeztem magamnak, hadd pihenjenek még a növények, csupán a leanderek kaptak egy kicsivel több vizet. A kaktuszokat egyenesen sanyargatom, nekik szinte elég, ami nedvességet a levegőből összeszedegetnek. Amúgy e zegernye napokban egy kicsit hideg van a télikertben is, de még nem veszélyes a növényekre. A fűtést és a páratartalmat egy kút biztosítja, ami valamikor épületen kívül volt, de az új házzal körbeépítettük, s egy üvegtetejű helyiséget alakítottunk ki körülötte. Persze nem az a klasszikus, menő télikert, inkább csak virágmenedék, itt várják a tavaszt az udvar fagyérzékeny díszei, a muskátlik, leanderek, agávék és társai.

Még szerencse, hogy vannak télen is virágzó növények, így, ha máshol nem, hát a lakásban kedvemre szöszmötölhetek velük. A legújabb jövevény egy Guzmania, születésnapomra kapnak immár két hónapja, s még most is gyönyörű. Először azt hittem a közepén lévő skarlátvörös képződményről, hogy az a virágja, de kiderült, csak murvalevelek, azok rejtik az apró fehér virágokat. Még nem volt szerencsém ehhez az egzotikus növényhez, így mielőtt helyrehozhatatlan kárt tettem volna benne, alaposan áttanulmányoztam a róla szóló szakirodalmat. Még szerencse, mert csal leírva hittem el, hogy a szíj alakú levelek alkotta ciszternát mindig vízzel telten kell tartani. Mivel túlöntözéssel már jó néhány növény szomorú halálát okoztam, kétkedve fogadtam a tanácsot, de tartottam magam hozzá, s lám bevált, a Guzmania él és virul. A broméliafélék családjába tartozik, s mint ilyen, állítólag nagy tűrőképességű növény, bár könnyen megtámadják a levél-, a pajzs- és gyapjaspajzstetvek vagy a takácsatkák. A kertben ugyan nem használok vegyszert, a szobanövényeimet viszont csak így tudom megvédeni, ezért mindig készenlétben tartom a rovarölő szert - a lakásban nem számíthatok a fátyolkákra vagy a katicabogarakra. Bármilyen strapabíró növény, a túlöntözéstől mégis rothad, de az sincs ínyére, ha meleg és száraz a környezete, attól megbarnul és összezsugorodik a levelek hegye.

Még szerencse, hogy vannak télen is virágzó növények, így, ha máshol nem, hát a lakásban kedvemre szöszmötölhetek velük. A legújabb jövevény egy Guzmania, születésnapomra kapnak immár két hónapja, s még most is gyönyörű. Először azt hittem a közepén lévő skarlátvörös képződményről, hogy az a virágja, de kiderült, csak murvalevelek, azok rejtik az apró fehér virágokat. Még nem volt szerencsém ehhez az egzotikus növényhez, így mielőtt helyrehozhatatlan kárt tettem volna benne, alaposan áttanulmányoztam a róla szóló szakirodalmat. Még szerencse, mert csal leírva hittem el, hogy a szíj alakú levelek alkotta ciszternát mindig vízzel telten kell tartani. Mivel túlöntözéssel már jó néhány növény szomorú halálát okoztam, kétkedve fogadtam a tanácsot, de tartottam magam hozzá, s lám bevált, a Guzmania él és virul. A broméliafélék családjába tartozik, s mint ilyen, állítólag nagy tűrőképességű növény, bár könnyen megtámadják a levél-, a pajzs- és gyapjaspajzstetvek vagy a takácsatkák. A kertben ugyan nem használok vegyszert, a szobanövényeimet viszont csak így tudom megvédeni, ezért mindig készenlétben tartom a rovarölő szert - a lakásban nem számíthatok a fátyolkákra vagy a katicabogarakra. Bármilyen strapabíró növény, a túlöntözéstől mégis rothad, de az sincs ínyére, ha meleg és száraz a környezete, attól megbarnul és összezsugorodik a levelek hegye.

Még szerencse, hogy vannak télen is virágzó növények, így, ha máshol nem, hát a lakásban kedvemre szöszmötölhetek velük. A legújabb jövevény egy Guzmania, születésnapomra kapnak immár két hónapja, s még most is gyönyörű. Először azt hittem a közepén lévő skarlátvörös képződményről, hogy az a virágja, de kiderült, csak murvalevelek, azok rejtik az apró fehér virágokat. Még nem volt szerencsém ehhez az egzotikus növényhez, így mielőtt helyrehozhatatlan kárt tettem volna benne, alaposan áttanulmányoztam a róla szóló szakirodalmat. Még szerencse, mert csal leírva hittem el, hogy a szíj alakú levelek alkotta ciszternát mindig vízzel telten kell tartani. Mivel túlöntözéssel már jó néhány növény szomorú halálát okoztam, kétkedve fogadtam a tanácsot, de tartottam magam hozzá, s lám bevált, a Guzmania él és virul. A broméliafélék családjába tartozik, s mint ilyen, állítólag nagy tűrőképességű növény, bár könnyen megtámadják a levél-, a pajzs- és gyapjaspajzstetvek vagy a takácsatkák. A kertben ugyan nem használok vegyszert, a szobanövényeimet viszont csak így tudom megvédeni, ezért mindig készenlétben tartom a rovarölő szert - a lakásban nem számíthatok a fátyolkákra vagy a katicabogarakra. Bármilyen strapabíró növény, a túlöntözéstől mégis rothad, de az sincs ínyére, ha meleg és száraz a környezete, attól megbarnul és összezsugorodik a levelek hegye.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!