Kormányinfó

2024.04.11. 10:45

Gulyás Gergely: Magyarország felkészül arra, hogy mit kell tennie egy elhúzódó háború esetén (videó)

Az Európai Parlament (EP) rossz döntést hozott a migrációs paktum szerdai elfogadásával – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, írja az MTI. A tájékoztatón Vitályos Eszter, az új kormányszóvivő és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy István agrárminiszter is részt vett.

MW

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2) beszél, mellette Vitályos Eszter kormányszóvivő (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b) és Nagy István agrárminiszter (j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én

Forrás: MTI

Fotó: Balogh Zoltán

Gulyás Gergely hozzátette: az is mutatja, hogy „mennyire szélsőségesen rossz javaslatról” volt szó, hogy az EP-ben – ahol a miniszter szavai szerint – 70-80 százalékban „a bevándorlás nagy barátai ülnek”, csak 55-56 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.

Hozzátette: „Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie”, és Magyarország nem fogad el olyan európai döntéshozatalt, ami ezt a problémát Közép-Európára és Magyarországra „lökné át”. Csatlakozni tudunk a lengyel miniszterelnökhöz, Donald Tuskhoz, aki világossá tette, Lengyelország semmilyen relokációt nem fogad el, a migránsok elosztását nem fogja végrehajtani, és nem hajlandó azért pénzt fizetni, hogy ne hozzanak olyam embereket ide, akikkel nem akarunk együtt élni – tette hozzá.

Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni – mondta.

Hangsúlyozta: bármilyen európai döntéssel szembeszállva is, Magyarországot és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.

A tájékoztatót itt tudja megtekinteni:

A miniszter szólt arról is, hogy a keddi ülésén a kormány elemezte a nemzetközi politikai és katonai helyzetet. Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború vagy béke irányába mozdul-e el a világ és Európa – mondta.

Hozzátette: már Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni, „noha ez korábban egyértelműen vörös vonal volt az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok számára is”. Jelezte: a katonák Ukrajnába küldése rendkívüli mértékben megnöveli a háborúba belekeveredés veszélyét.

Gulyás Gergely szerint aggasztó, hogy a NATO is irányt váltott a kérdésben. Hozzátette: korábban a NATO csak kommentálta az ukrajnai történéseket, de nem vált a konfliktus tevékeny részesévé, és a világháború veszélyére hivatkozva utasította el a beavatkozás lehetéségét. Mint mondta, ebben „éles és rosszirányú negatív fordulat állt be”, nyilvánosságra került egy NATO-Ukrajna-misszió terve, azaz a NATO arra készül, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik a konfliktusba, létre akarnak hozni egy 100 milliárd dolláros alapot, amivel a katonai kiképzést akarják segíteni és a fegyverszállítást koordinálni.

GULYÁS Gergely
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Közölte: Magyarország mint NATO-szövetséges, komolyan aggódik emiatt, Magyarország ugyanis védelmi szövetségként tekint a NATO-ra. Azért léptünk be a szövetségbe, mert egymást akarjuk megvédeni és nem azért, hogy együtt lépjünk fel más ellen, bármilyen megalapozott morális érvelés is álljon emögött – emelte ki.

Hangsúlyozta: a magyar külpolitika a NATO-n belül továbbra is azt fogja képviselni, hogy semmilyen olyan lépést nem tehetünk meg, ami a világháború irányába vezet. Ezért Magyarország keresi a lehetőséget, hogy egyhangú döntéshozatalra épülő védelmi szövetség ilyen irányú döntése esetén ebből valamilyen formában kimaradhasson – tette hozzá. Közölte: mindent megtesznek, hogy Magyarországot a lehető legkisebb veszély fenyegesse akár más országok vagy a NATO veszélyes és a világháború kockázatát növelő döntései ellenére is.

Beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök Biró Marcell személyében nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezett ki. Magyarország nemzeti érdeke, a nemzeti szuverenitás védelme összehangolt felkészülést igényel, a nemzetbiztonsági főtanácsadó összehangolja a hadsereg, szolgálatok és a kormány más szerveinek a munkáját, védelmi koordinációt lát el a kormányon belül – mondta.

Megismételte: a kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ennek ellenére a kormány mérlegelte, a magyar gazdaság szempontjából mivel jár egy hosszú háborús korszak, hiszen alapvetően más gazdaságpolitikát kíván a háborús időszak, mint a békés időszak.

Ma azt tudjuk mondani, a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg, és egészen más forgatókönyv fog érvényesülni a háború és béke szempontjából, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, mintha a jelenlegi adminisztráció marad, ezért a 2025. évi költségvetési javaslatot november 5-én követően nyújtjuk be – mondta.

Idén 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: az idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány. Kifejtette: a háborús helyzetben az Európai Unió a vártnál lassabban lábal ki a válságból, a német gazdaság hosszú ideje gyengélkedik, és az exportpiacok szintén gyengék; emiatt háborús helyzetre tervezett makrogazdasági pályával számolnak, amely szerint a gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára, és 2,5 százalék körüli GDP-bővülés valósulhat meg.

Hozzátette: várakozásaik szerint a növekedés idén az év második felében gyorsul, ami segíti az államháztartás helyzetét is. A tárcavezető jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedést nevezett megalapozottnak.

Fontosnak ítélte Varga Mihály a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentését. A hiány az idén 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet GDP-arányosan – ismertette.

VARGA Mihály
Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartsák és az idénre kitűzött 4,5 százalékos hiánycélt elérjék, a kormány állami beruházások újraütemezéséről döntött, amellyel 675 milliárd forint megtakarítás érhető el. Kérdésre közölte: tárcánként meghatározott keretösszeg alapján döntik el, mely beruházások elhalasztására van lehetőség. Nem törlik, hanem átütemezik az érintett fejlesztéseket – húzta alá.

Elmondta, hogy emellett is – az átütemezés ellenére – több mint 2000 milliárd forintnyi állami beruházás valósulhat meg, ide nem értve a részben uniós forrásból megvalósuló projekteket. Ezt komoly eredménynek nevezte, hiszen továbbra is az EU élvonalába tartozik az ország a beruházási rátát illetően, amely továbbra is 26,3 százalék feletti. Ezzel a lépéssel stabil helyzetbe hozzák a költségvetést, miközben az elért eredményeket megvédik: megőrzik a rezsivédelmet, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat – mondta.

Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta az európai gazdálkodókat és az ukrán oligarchákat támogatja

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt. Közölte: azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes körű bejelentési kötelezettséget írnak elő, származzanak bármely országból. A bejelentést a Nébih felé kell megtenni elektronikusan annak, aki a terméket értékesíti vagy a fuvarozást végzi, illetve szervezi.

A kormány intézkedett arról is, hogy a Magyar Államkincstár május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat. Eddig 470 milliárdot fizettek ki 156 ezer gazdálkodónak, most mintegy 265 milliárd forint támogatás kerül a gazdálkodókhoz május végéig, ebből legalább 50 milliárd forintot ezen a héten utalnak.

Döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz, az 5 százalékos kamatszinttel igénybe vehető konstrukcióra már több mint ötezer termelő jelezte igényét, 124 milliárd forint értékben.

Elmondta: a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékra emeli, ami újabb egymilliárd forintnyi éves többlettámogatást jelenthet az ágazatnak.

NAGY István
Nagy István agrárminiszter beszél a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Beszámolt róla: az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is. Folytatják a 2021-ben elindított beruházási programot, ennek a szándéknak pedig „megágyaz” az a korábbi döntés is, amellyel az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítottak. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül 2027-ig 1500 milliárd áll rendelkezésre az ágazatban – ismertette.

Elmondta: tavasszal 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek feldolgozóipari pályázatot, szintén 200 milliárdos kerettel pedig állattartó telepek megújítására irányuló felhívást.

A héten megjelentek az egységes kérelmek benyújtására vonatkozó jogszabályok, és a gazdálkodók április 10. és június 10. között összesen 44 jogcímre nyújthatják be támogatási igényeiket.

„A jelenlegi helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség szerepe az ágazatban, legyen szó az import átláthatóvá tételéről, a támogatásokról, a hitelfinanszírozásról vagy a jövőbe mutató fejlesztésekről” – fogalmazott a miniszter.

A miniszter közlése szerint azért van szükség a beavatkozásra, mert a piacot súlyos túlkínálat és alacsony árak jellemzik. Ennek oka, hogy 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat mezőgazdasági termékeket az EU területére.

„Az ukrán termékek hatalmas mennyiségben jelentek meg az uniós tagállamok piacain, erősen korlátozva ezen országok értékesítési lehetőségeit” - magyarázta Nagy István, aki szerint „egyértelműen látszik, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta az európai gazdálkodókat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatja”.

Elmondta azt is, hogy az európai agráriumot soha nem érte még ilyen mértékű zöld ideológiai befolyásolás és nyomás, mint az elmúlt időszakban.

Minden szakmai alapot nélkülöző, semmilyen hatástanulmánnyal nem alátámasztott előírások miatt az európai gazdák elvesztették a versenyképességüket és a jövőképüket

– fogalmazott, kiemelve: az európai „green deal” nem megállapodás, hanem sokkal inkább diktátum volt az európai gazdák részére.

Rögzítette: a magyar kormány a gazdák érdekében cselekszik, akik a kihívásokkal teli években is folyamatosan biztosították az ország élelmiszerellátását. Hangsúlyozta: a gazdák és a kormány stratégiai szövetségesei egymásnak. „Érkezzenek a kihívások bárhonnan, elkötelezettek vagyunk abban, hogy a gazdák érdekeit és versenyképességét mindenáron megvédjük. A biztonságos élelmiszerellátás ugyanis nemcsak stratégiai, hanem egyben nemzetbiztonsági érdek is” – mondta, hozzátéve: „közös felelősségünk az, hogy a magyar ember asztalára minden nap friss és biztonságos élelmiszerek kerülhessenek”.

Családi házak energetikai felújítását támogató program indul

A Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő bejelentette: az 1990 előtt épült családi házak energetikai felújítását támogató programot indít a kormány 108 milliárd forintos keretösszeggel uniós forrásból.

Elmondta, a külső falak hőszigetelésére, a nyílászáró-cserére, a használati melegvíz-rendszer és a fűtésrendszer korszerűsítésére kapható 2,5-3,5 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás.

Az átlagosnál alacsonyabb átlagjövedelmű járásokban magasabb támogatást vehetnek igénybe a családok – fűzte hozzá.

A beruházásokkal kapcsolatban elvárás, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez már a nyílászárók cseréjével és a külső szigeteléssel teljesíthető – közölte a kormányszóvivő.

VITÁLYOS Eszter
Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

A beruházás költségét a tulajdonosok önereje mellett kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás fedezi, ez utóbbi együttes nagysága 6 millió forint.

A programot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bonyolítja le, a támogatást a kereskedelmi bankok MFB-pontjain igényelhetők. A program 127 milliárd forintnyi beruházást generál a hazai építkezésgazdaságban, így a magánberuházásokon keresztül támogatja a szektor fellendülését és hozzájárul ahhoz, hogy a kormány 2024-ben újraindítsa a gazdaságot – mondta.

A kormányszóvivő szólt arról is, a háború okozta nemzetközi energiaválság egyértelművé tette, hogy erősíteni kell önellátási képességeinket és energiaszuverenitásunka, ami a fogyasztás mérséklésével is csökkenthető.

Hozzátette: nagy eredményt értek el a hazai gázfelhasználás visszaszorításában, a 2021-es 11 milliárd köbméterhez képest tavaly 8,5 milliárd köbméter volt a fogyasztás.

Varga Mihály: adózási kérdésekbe nem szólhatnak bele Brüsszelből

Varga Mihály az EU vezetői és a belga kormányfő által javasolt új adókra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, az adózás nemzeti hatáskörbe tartozik, minden brüsszeli felvetést a tagországok mérlegelhetnek. A magyar adórendszer keretei szilárdak, az elmúlt években a munkát és jövedelmet terhelő adókat csökkentették, és a fogyasztást érintő adókból teremtik elő a közkiadások fedezetét – fűzte hozzá.

A kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e „a közös háborús kötvénykibocsátást”, úgy válaszolt: Magyarország eddig csak előleget kapott abból a forrásból, amihez kezesként hozzájárult, ezért nagy óvatosság kell minden ilyen kérdés megvizsgálásához.

Jól alakulnak a fogyasztási adatok és az infláció

4,5 százalékos hiányt akar a kormány 2024-re, a pénzforgalmi hiány 4000 milliárd forint körül lehet – mondta Varga Mihály. A kabinet várakozásaihoz képest jobban alakulnak a fogyasztási adatok. Jó hír, hogy az infláció tovább csökkent, és így a gazdasági növekedés is erősödhet – tette hozzá.

Tovább csökkentené a költségvetési hiányt a kormány

Varga Mihály kérdésre elmondta, hogy a hiány mellett az államadósság mértékét is csökkenteni szeretné a kormány. Mindezek mellett pedig egyáltalán nem mindegy, hogy novemberben milyen eredmény születik az amerikai választáson.

A régiós országokban magasabb a költségvetési hiány

A lengyel és a szlovák költségvetés is nagyobb hiánnyal számol, mint a magyar – mondta egy másik kérdésre Varga Mihály. A költségvetés van az emberekért, így a meglévő eredményeket meg kell őrizni – tette hozzá.

A magyar költségvetés is alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez.

Egyelőre egyszeri döntés a mostani őszi költségvetési benyújtás – tette hozzá.

GULYÁS Gergely; VARGA Mihály; VITÁLYOS Eszter; NAGY István
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2) beszél, mellette Vitályos Eszter kormányszóvivő (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b) és Nagy István agrárminiszter (j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Nem kerülhet műméz Magyarországra

A GMO-termékekre vonatkozó kérdésre Nagy István hangsúlyozta, a magyar ellenőrzési rendszer a garancia arra, hogy nem kerülhet forgalomba ilyen termék Magyarországon, ahogy Kínából érkező „műmézet” sem árusíthatnak, mert szigorúan ellenőrzik. A miniszter mindenkinek azt javasolta, hogy közvetlenül termelőtől vásároljon mézet.

Támogatják a hazai építőipari szereplőket

Vitályos Eszter kormányszóvivő kifejtette, az Építési és Közlekedési Minisztérium mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az építésgazdaság területén a lehető legnagyobb legyen a hazai szereplők támogatása, ezt tartalmazza a magyar építészetről szóló törvény is.

53 forintba kerül az a gabona, ami a kenyérbe kerül

A kenyér árára vonatkozó kérdésre válaszolva Nagy István elmondta, egy kiló kenyér árából 53 forintot tesz ki a gabona költsége, az áremelkedés az energiadrágulás és a bérköltség-emelkedés következménye. Nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer, a drágulás mértéke volt magas, azért, mert korábban itt volt a legalacsonyabb az ár – fűzte hozzá az agrárminiszter.

Gulyás: nem fogunk fizetni!

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, Magyarország nem kíván részt venni semmilyen elosztási mechanizmusban és nem hajlandó fizetni a migránsok áthelyezéséért sem. Ez egy jogvita lesz, a közép-európai országok közül pedig sokan fognak csatlakozni a magyar állásponthoz. Az illegális bevándorlás kérdésében stabil az együttműködés a visegrádi négyek között – mondta.

A miniszter leszögezte, a kormány a NATO bármilyen közös kezdeményezésében úgy vesz részt, hogy abból fegyvervásárlás nem finanszírozható, és ez az Európai Unióra is igaz.

Komoly korrupciós visszaélések lengik körül a Lánchíd felújítását

Gulyás Gergely közölte, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pénteken hozza nyilvánosságra a Lánchíd-ügyben készített jelentését. A jelentés egyelőre azokat a gyanúkat igazolja, hogy komoly korrupciós visszaélések lengik körül a Lánchíd felújítását – mondta, hozzátéve, egyértelműen van „időbeli összefüggés” a közbeszerzés elnyerése, a teljesítés, a pénzügyi utalás és a gyanúsítottak készpénzfelvétele között. Szavai szerint ez egy olyan korrupciós ügy, „aminek a szálai a budapesti városházára vezetnek”. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában