Közel-keleti konfliktus

2024.04.16. 08:22

A török elnök Benjámin Netanjahut tette felelőssé az iráni támadásért

Az izraeli–palesztin háború 193. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök

Forrás: MTI/EPA pool

Fotó: Abir Szultan

Josep Borrell: az EU elkezdi a munkát az Irán elleni szankciók kiterjesztésén

Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben.

Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.

Össze kell hangolnunk az európai válaszlépéseket az Izrael ellen drónokkal és rakétákkal végrehajtott masszív iráni támadásra, amely a szó szoros értelmében példa nélküli. Ez minden bizonnyal a térségben már amúgy is nagyon feszült helyzet jelentős fokozódását jelenti. A régió egy szakadék szélén áll"

– hívta fel a figyelmet a főképviselő.  

Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek.

Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, „mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”  

Munkánknak az azonnali és fenntartható tűzszünetre, az izraeli túszok kiszabadulására és a katasztrofális gázai humanitárius helyzetre kell összpontosítania

– húzta alá.

Mint mondta, a Gázába jutó humanitárius támogatás mennyisége nőtt, de még mindig nagyon kevés; az askelóni kikötő, amelynek megnyitására az izraeli kormány ígéretet tett, még mindig zárva van, a helyzet továbbra is drámai.

A török elnök Benjámin Netanjahut tette felelőssé az iráni támadásért

Egyedül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és „vérengző kormánya” felelős az Izrael elleni iráni támadásért – jelentette ki kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Izrael regionális konfliktus kiprovokálásán fáradozik politikai túlélése céljából, és Irán damaszkuszi nagykövetsége elleni támadás volt az utolsó csepp a pohárban

– hangoztatta Erdogan a török kabinet ülését követően tartott sajtótájékoztatóján.

A török államfő szerint újabb regionális konfliktusok lehetségesek, amíg folytatódik „a kegyetlenség és népirtás” a Gázai övezetben, s felszólította a konfliktus szereplőit, hogy józan ésszel cselekedjenek.

Erdogan egyben bírálta a Nyugatot, amiért elítélte az iráni támadást, de az izraeli csapást az Iszlám Köztársaság damaszkuszi diplomáciai képviselete ellen nem.

Sunak a helyzet további eszkalációjának elkerülésére szólította fel Netanjahut

Az iráni támadás után kialakult helyzet még további eszkalációjának elkerülésére szólította fel kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt.

SUNAK, Rishi
Rishi Sunak brit miniszterelnök
Fotó: Benjamin Cremel / Forrás: MTI/AP/AFP pool

Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette. 

A Downing Street kedd esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Netanjahuval, akinek megerősítette, hogy Nagy-Britannia szilárdan támogatja Izrael biztonságát és a szélesebb térség stabilitását.

A brit kormányfő kifejtette azt is, hogy Irán a támadással súlyosan elszámította magát, és egyre inkább elszigetelődik a világban.

A konzervatív párti brit miniszterelnök elmondta azt is a telefonbeszélgetésben, hogy a hét vezető globális ipari hatalom csoportja (G7) összehangolt diplomáciai válaszlépéseken dolgozik.

Sunak kifejtette ugyanakkor azt is az izraeli miniszterelnöknek, hogy senkinek nem áll érdekében a kialakult helyzet jelentős további eszkalációja, mivel ez csak tovább rontaná a Közel-Kelet amúgy is rossz biztonsági helyzetét.

Most jött el az a pillanat, amikor a józan megfontolásoknak kell felülkerekedniük

– fogalmazott a Downing Street szóvivőjének idézete szerint a brit kormányfő.

London az utóbbi napokban többször is egyértelműen Izrael tudtára adta, hogy nem pártolná az Irán elleni válaszcsapást.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC televízió hétfői hírmagazinjában kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell az iráni támadásra, Nagy-Britannia azonban arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.

Cameron szerint London éppen ezért azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót, és a brit kormány nem is támogatna egy ilyen válaszcsapást.

Az izraeli miniszterelnökkel tartott kedd esti telefonos megbeszélésen a brit kormányfő mélységes aggályainak adott hangot a mélyülő gázai humanitárius válsággal kapcsolatban.

A Downing Street tájékoztatása szerint Rishi Sunak kifejtette: Nagy-Britannia azt szeretné, hogy igen komoly léptékben javuljon a Gázai övezet hozzáférése a létfontosságú külső segélyekhez.

Sunak felszólította Netanjahut arra is, hogy Izrael a lehető leghamarabb nyisson meg új segélyszállítási útvonalakat.

Az orosz és az iráni elnök szerint a közel-keleti válság oka a palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága 

A palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága a kiváltó oka a közel-keleti térségben jelenleg zajló eseményeknek – közölte a Kreml sajtószolgálata a Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök keddi telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatójában.

Az orosz elnöki hivatal szerint a felek a Teherán által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során megvitatták a közel-keleti helyzetet a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás és Teherán válaszintézkedései nyomán. 

A két elnök megerősítette elvi elkötelezettségét a Gázai övezetben bevezetendő azonnali tűzszünet, a súlyos humanitárius helyzet enyhítése és a válság politikai és diplomáciai rendezése mellett.

Putyin kifejezte reményét, hogy mindkét fél önmérsékletet fog tanúsítani, és megakadályozza a konfrontáció újabb fordulóját, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész Közel-Keletre nézve.

A két vezető emellett szót ejtett a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, egyebek között infrastrukturális projektek megvalósításáról.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban fogadta Szergej Nariskint, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét. Az egyiptomi államfői hivatal által kiadott, az orosz hírügynökségek által ismertetett közlemény szerint a felek megvitatták a térségbeli fejleményeket, elsősorban a közel-keleti stabilitás elérésének módozatait a Gázai övezetben kialakult válság és a regionális feszültségek fényében. Szíszi és Nariskin több, Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a nemzetközi színtéren, egyebek között Ukrajnában és Afganisztánban zajló fejleménnyel kapcsolatos kérdést is érintett a találkozó során.

Pedro Sánchez: Palesztina elismerése vezethet tartós békéhez a Közel-Keleten

A Közel-Kelet a szakadék széléhez közeledik, Palesztina elismerése pedig tartós békéhez vezethet a térségben – mondta, Pedro Sánchez spanyol kormányfő kedden Ljubljanában, Robert Golob szlovén kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. 

Kiemelte: többféle utat lehet követni, az egyik a helyzet eszkalálódása, a másik pedig a nemzetközi elismerés és a diplomácia. Golob szerint Palesztina elismerése csak az egyik olyan lépés, amely hozzájárulhat a gázai nép szenvedéseinek enyhítéséhez. „De biztosan nem az egyetlen, és nem is lesz elegendő” – mondta. 

SÁNCHEZ, Pedro; STÖRE, Jonas Gahr
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök
Fotó: Terje Pedersen / Forrás: MTI/AP/NTB Scanpix

Rámutatott: 

Szlovénia és Spanyolország egyetért abban, hogy Palesztinát független államnak az 1967-es államhatárokon belül kell elismerni,

ugyanakkor időkeretekről szándékosan nem akart beszélni. 

Nem csak Madridon és Ljubljanán múlik, más tényező is van, például ENSZ Biztonsági Tanácsának közelgő szavazása arról, hogy a palesztin állam a világszervezet teljes jogú tagja lehessen – húzta alá. 

Sánchez szlovéniai látogatása része európai körútjának, amelynek célja, hogy támogatást szerezzen Palesztina elismeréséhez. 

Erre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben kijelentették: készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent és a körülmények is megfelelőek”. 

Abban is egyetértettek, hogy

azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek gyors, erőteljes és tartós növelésére van szükség. 

Palesztina 1988. november 15-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet tavaly júniusig az ENSZ 193 tagállamából 139 ismert el. Palesztina ENSZ-megfigyelői státusszal rendelkezik, de nem tagja a világszervezetnek.

Izrael berlini nagykövete iráni katonai létesítmények elleni csapásokra figyelmeztetett

Izrael berlini nagykövete iráni katonai létesítményekkel szembeni csapásokra figyelmeztetett az Iszlám Köztársaság zsidó állam elleni masszív drón- és rakétatámadása nyomán. 

Prosor a német Welt TV hírtelevíziónak nyilatkozva kedden kijelentette, hogy

Izrael nem fog polgári célpontokat támadni annak ellenére, hogy az iráni csapásokat szerinte biztosan civil célpontokra irányozták. 

Az izraeli válasz „a mollák és ajatollahok katonai létesítményei ellen irányul majd” – húzta alá a nagykövet. 

A diplomata hangsúlyozta: Izraelnek választ kell adnia a történtekre, s úgy fogalmazott, fontos a régió számára, hogy „nagyon egyértelmű” legyen ez az elrettentés. 

Prosor ugyanakkor nem bocsátkozott e tekintetben részletekbe. „Mikor, hol és hogyan, erről a háborús kabinetnek kell döntenie” – tette hozzá. 

A nagykövet mindemellett Izrael szövetségeseinek megértését sürgette a zsidó állam álláspontját illetően és szigorúbb szankciókat szorgalmazott Iránnal szemben. 

Mint mondta, Izrael ugyan hallgat barátaira, de reagálnia kell Irán nem provokált támadására, amelyben több mint 300 rakétát lőtt ki „izraeli civilek megölésének céljával”. 

A vasárnapra virradóra történt masszív drón- és rakétacsapást Izrael és szövetségesei nagyrészt képesek voltak elhárítani. Irán állítása szerint mindez megtorlás volt, amiért Izrael április elsején csapást mért a damaszkuszi iráni konzulátusra többeket megölve, köztük két iráni tábornokot és öt másik tisztet.

A kneszettől kérnek segítséget az október 7-i technofesztivál túlélői

A Gázai övezet mellett tartott, tavaly október 7-i technofesztivál túlélői állami segítséget kértek kedden a kneszetben az izraeli állami számvevőszék meghallgatásán – jelentette az izraeli parlamentből, a kneszetből sugárzó televíziós csatorna. 

A Nova buli néven ismert rendezvényen október 7-én brutális vérengzést hajtottak végre az övezetből meglepetésszerű terrortámadást indító palesztin fegyveresek; rengeteg résztvevőt tömegesen megerőszakoltak és meggyilkoltak. 

A túlélők kedden a kneszetben az aznap átélt súlyos traumákról beszéltek, azóta is tartó nehézségeikről, és az izraeli állami hatóságok bürokratikus és merev viselkedéséről. 

Túszalku megkötését követelik az izraeli kormánytól tüntetők Tel-Avivban 2023. november 21-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Gay Ben Simon, az egyik túlélő a nagyszámú öngyilkosságra hívta fel a figyelmet. „És ennél sokkal többen pszichiátriai kényszer-gyógykezelés alatt állnak zárt intézményekben. Sok barátom képtelen felkelni az ágyból” – közölte. 

„Láttam, ahogy az embereket agyonlőtték, és a nőket, akik az életükért kiáltoztak, amíg meg nem haltak”

– folytatta. „Ezeket a dolgokat érzelmileg fel kell dolgozni, hullámokban jönnek, az ember szervezete nem tudja, hogyan kell ilyen mennyiséget elviselni, különösen mindazzal együtt, ami most az adott ütemben az országban történik” – tette hozzá. 

Egy másik túlélő arról beszélt, hogy csak pszichológusa segítségének köszönheti, hogy életben van, és még most is naponta átlagosan csak két órát tud aludni.

Egyelőre nem nyitják meg az izraeli pavilont az idei Velencei Biennálén

Nem nyitják meg az izraeli pavilont az idei Velencei Biennálén egészen addig, amíg nem sikerül tűzszünetet kötni a Gázai övezetben háborúzó izraeli hadseregnek és a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek, illetve megállapodás nem születik az övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon engedéséről – jelentette be kedden Ruth Patir, az Izraelt képviselő művész a pavilon kurátoraival közösen. 

A nemzetközi kulturális élet kiemelkedő rendezvénye szombaton kezdődik Velencében, és egészen november végéig látogatható. A The New York Times című amerikai lap jelentése szerint a helyszínen az izraeli pavilon bejáratára is kifüggesztették a nyitás elhalasztását. Tamar Margalit kurátor közlése szerint Patir egyik videója látható lesz a zárt pavilon ablakán keresztül. 

Ruth Patir a honlapján kifejtette: 

a döntés nem arról szól, hogy lemondanák a részvételt a kiállításon, hanem így akarják szolidaritásukat kifejezni a túszok hozzátartozóival és mindazokkal Izraelben, akik változást akarnak. 

Szavai szerint nem kulturális bojkottról van szó, hanem így akarják felemelni a hangjukat és követelni az azonnali tűzszünetet és a foglyok kiszabadítását. 

„Ha már egy ilyen kiemelkedő megjelenési lehetőséget kaptam, akkor azt akarom, hogy jelentősége legyen” – írta a művész az Instagramon, hozzátéve, úgy érzi, ez most nem a megfelelő idő a művészetre. 

Február végén az ANGA nevű művészeti kollektíva petíciót indított, amelyben Izrael kizárását szorgalmazták a Velencei Biennáléról a Gázai övezeti háború miatt. A kezdeményezők azt hangoztatták: 

„elfogadhatatlan, hogy a biennálén olyan országot képviselő művészeti alkotásokat is bemutassanak, amely jelenleg rémtetteket hajt végre a palesztinokkal szemben”. 

A nyílt levelet mára több mint 23 ezren írták alá, köztük művészek, kurátorok és múzeumigazgatók. 

Korábban Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter határozottan kiállt Izrael részvétele mellett. Februári közleményében a tárcavezető leszögezte, hogy Izraelnek „nemcsak joga van művészei alkotásainak bemutatásához, hanem kötelessége is, hogy tanúságot szolgáltasson”, miután „könyörtelen terroristák” támadtak rá a népére. 

Geopolitikai megfontolások korábban is szerepet játszottak a Velencei Biennálé történetében: a szervezők kitiltották a Dél-afrikai Köztársaságot annak apartheid politikája miatt. Két évvel ezelőtt orosz művészek lemondták részvételüket, hogy így tiltakozzanak Moszkva Ukrajnával szemben indított háborúja ellen. Az idei rendezvényre pedig Oroszország nem is jelezte részvételi szándékát.

Az ENSZ felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a telepesek támadásainak támogatásával Ciszjordániában

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala kedden felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a telepesek támadásainak támogatásával Ciszjordániában, ahol elszaporodtak az ilyen incidensek a gázai övezeti Hamász terrorszervezet október 7-i összehangolt támadása óta Izrael déli térségei ellen. 

A Gázai övezet északi részéből elmenekült emberek próbálnak visszajutni lakóhelyükre
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

A világszervezet felszólításának előzménye, hogy 

hétfőn izraeli telepesek agyonlőttek két palesztint Ciszjordániában, izraeli katonák pedig egy palesztin fiatallal végeztek egy akció során. 

„Izraelnek, mint megszálló erőnek, minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy visszaállítsa, illetve a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a közbiztonságot és a rendet a megszállt Ciszjordániában” – jelentette ki Ravina Samdaszáni, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. 

„Ez a kötelezettség magában foglalja a palesztinok megvédését a telepesek támadásaitól, valamint az erő palesztinokkal szembeni jogszerűtlen alkalmazásának leállítását az izraeli biztonsági erők által”

– mondta. 

„Az izraeli biztonsági erőknek haladéktalanul fel kell hagyniuk az aktív részvétellel a palesztinok elleni támadásokban, illetve azok támogatásában” – mondta. 

Samdaszáni mélyen aggasztónak nevezte az erőszak elmérgesedését Ciszjordániában. 

Palesztin egészségügyi források szerint a gázai övezeti háborúban több mint 33 ezren vesztették életüket, míg Ciszjordániában legalább 466-an az izraeli hadsereg, vagy a telepesek erőszakcselekményei következtében.

Pakisztán és Szaúd-Arábia azonnali tűzszünetet sürget

A Gázai övezetben azonnali tűzszünetre és a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutásának biztosítására szólított fel a pakisztáni és a szaúdi külügyminiszter kedden. 

Feiszal bin Farhán Ál Szaúd iszlámábádi látogatásán azt mondta,

mindeddig „teljesen elégtelennek” bizonyultak a nemzetközi erőfeszítések arra, hogy tűzszünetet kössön egymással a Gázai övezetben tavaly október óta háborút folytató izraeli hadsereg és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet. 

„Ma már arról beszélünk, hogy éhínség fenyegeti a Gázai övezetet. Elfogadhatatlan, hogy emberek azért haljanak éhen, mert a humanitárius segítséget nem lehet eljuttatni hozzájuk” – mondta a szaúdi külügyminiszter. 

Bár az Izrael ellen végrehajtott múlt hét végi iráni támadást konkrétan nem említette, úgy fogalmazott, hogy „így is instabil a helyzet a régióban, és a gázai humanitárius katasztrófa miatt már felbolydult a térség. Nincs szükségünk több konfliktusra, ezért mindenkinek elsősorban a deeszkalációra kellene törekedni”. 

Muhammad Isak Dár pakisztáni külügyminiszter

népirtásnak nevezte azt, ami a Gázai övezetben történik, és arra intett, hogy „a világ lelkiismeretének fel kellene ébrednie”, és „feltétel nélkül, azonnal tűzszünetet” kellene kötni. 

Iszlámábádban Sehbaz Sarif pakisztáni kormányfő is fogadta a szaúdi külügyminisztert, és a megbeszélésen azt szorgalmazta, hogy a két ország fonja szorosabbra az együttműködést, és Rijád támogassa Pakisztánt még több beruházással – állt a pakisztáni kormány közleményében. 

Múlt héten Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is találkozott. A szaúdi trónörökös a tanácskozáson biztosította Pakisztánt arról, hogy Rijád 5 milliárd dolláros beruházást tervez Pakisztánban. 

Tavaly júliusban Szaúd-Arábia 2 milliárd dollárt helyezett el a pakisztáni központi banknál, hogy fokozza az ország devizatartalékát. 

ENSZ: több ezer édesanya is meghalt a gázai harcok során, 19 ezer gyerek maradt árván

A jelenlegi gázai fegyveres konfliktus halálos áldozatai között több mint hatezer édesanya volt az ENSZ nők jogaival foglalkozó szervezetének keddi közleménye szerint, melyben hozzátették, hogy az októberben kirobbant konfliktus nyomán már 8000 nő vesztette el férjét és 19 ezer gyerek maradt árván. 

Egyiptomban tartott videókonferenciáján Susanne Mikhail Eldhagen, a szervezet arab országokért felelős irodavezetője aláhúzta, hogy 

az özvegységre jutott nők helyzete különösen nehéz, házastársuk elvesztése után ugyanis az egész család ellátásának terhe rájuk hárul, miközben a legutóbbi felmérések szerint nőként nehezebben jutnak élelemhez is. 

Eldhagen elmondta, hogy bár az élelmiszerhiány az egész Gázai övezetet rendkívül súlyosan érinti, a helyzet különösen szívszorító a frissen szült nők és szoptatós anyák körében. 

Palesztinok menekülnek otthonaikból Gázában 2023. október 23-án, miután Izrael további légicsapásokat hajtott végre a Hamász iszlamista terrorszervezet gázai infrastruktúrája ellen
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

„Rengeteg nő víz és érzéstelenítés nélkül kénytelen világra hozni gyermekét, emiatt pedig nőtt a nemi szerveket érintő megbetegedések és a húgyúti fertőzések száma is” – magyarázta. 

A videókonferencián felszólalt a Gázai övezetből nemrég visszatért Tess Ingram, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szóvivője is, aki a konfliktusban megsebesült gyerekek nagy számára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, 

naponta körülbelül 70 kiskorú sebesül meg a térségben, a háború kezdete óta pedig a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint 12 000 gyermekkorú sebesültről tudni. 

Aláhúzta: az övezet lakosságának a fele gyermek, így elkerülhetetlenül veszélyben vannak az izraeli hadsereg műveletei során. 

„Olyan háborúban, ahol minden tíz percben egy gyerek meghal vagy megsebesül, minden eddiginél fontosabb a tűzszünet”

 – szögezte le. 

A gázai egészségügyi minisztérium keddi közlése szerint a háború kezdete óta már több mint 33 800 ember vesztette életét a harcokban. Az utóbbi 24 órában a tárca 46 halottról és 110 sebesültről tud. 

Izraeli szóvivő: a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatódtak a hadműveletek

Mindkét palesztin területen, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatódtak az izraeli katonai műveletek kedden – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.

Közlése szerint a légierő az elmúlt nap folyamán több tucat légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben. A célpontok között rakétakilövő-állomás, alagút, katonai célra használt épületek és a terrortámadásokért felelős Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyéb infrastruktúrája volt.

A hadsereg Gázában maradt hadosztálya az övezet középső részén, Nuszeirat menekülttábor környékén az elmúlt napon megölt több, az iszlamista szervezetekhez tartozó, az izraeli erőkhöz közeledő fegyverest – tette hozzá.

Ciszjordániában a hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat katonái hétfő éjjel huszonhárom körözött palesztint tartóztattak le, és elkoboztak „terrorcélokat szolgáló” pénzeket.

Ugyanebben az övezetben, Dzsenínben elfogtak öt, Hable faluban pedig négy körözöttet, és találtak egy M4-es géppuskát. A Hamász terrorszervezet elleni izraeli háború október 7-i kezdete óta 3700 terrortevékenységgel gyanúsított palesztint vettek őrizetbe, akik közül mintegy 1600-an a Hamászhoz kötődnek.

A hadsereg kedden azt is bejelentette, hogy kiber- és technológiai egységeinek, valamint az északi parancsnokság hadműveleti egységeinek részvételével hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlatot néhány nappal a hétvégi iráni drón- és rakétatámadás utánra időzítették, amikor Izrael ellentámadási lehetőségeket fontolgat Irán ellen, és ezek egy része a kiberterületen történhet.

Az EasyJet légitársaság kedden bejelentette, hogy októberig felfüggeszti izraeli működését.

Iráni külügyminiszter-helyettes: Teherán azonnal, „eddig soha nem használt” fegyverekkel torolna meg egy ellene intézett támadást

Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában, melyet a Mehr iráni félhivatalos hírügynökség szemlézett.

Iránból kilőtt rakéta Izrael északi része felett 2024. április 14-én hajnalban
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA

„Ez alkalommal nem lenne 12 napjuk várni”– jelentette ki Ali Bakeri Káni arra utalva, hogy a szombat éjjel Izrael ellen intézett iráni drón-és rakétatámadást a teheráni vezetés Izrael Irán damaszkuszi konzulátusa ellen 12 nappal korábban, április 1-jén elkövetett légicsapásával indokolta.

A Mehr idézte az Izrael elleni szombati támadással kapcsolatban Abolfazl Amoeit, az iráni nemzetbiztonsági tanács szóvivőjét is, aki rámutatott arra, hogy a művelet során Irán „semmilyen, jelentős erővel bíró fegyvert nem vetett be”, ám ő is aláhúzta: a jövőben készek eddig nem használt fegyvereket is használni.

„Minden eshetőségre van forgatókönyvünk” – fogalmazott.

Herci Halevi izraeli vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

A legkisebb, Irán elleni akcióra is kemény választ fogunk adni

 – szögezte le ugyancsak hétfő este Ebrahim Raiszi iráni elnök Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel folytatott telefonos egyeztetésén, melyen a többi között a gázai fegyveres konfliktus is szóba került.

Mindeközben Abolfazl Sekarcsi, a fegyveres erők szóvivője, akit a Taszním félhivatalos iráni hírügynökség idézett, figyelmeztette a nyugati országokat – név szerint említve az Egyesült Államokat, Franciaországot és Németországot –, hogy nem hagyja válaszlépés nélkül, „ha átlépnek egy határt az Izraelnek nyújtott támogatásban”.

„Irán bebizonyította, hogy nem agresszor, nem akarja a háborút szítani; de levágja a lábát bármely agresszornak” – fogalmazott a szóvivő.

Ahelyett, hogy Irán törvényes műveletét ítélnék el, ne támogassák tovább a törvénytelen izraeli rezsimet, ne ugorjanak fejest az égő kemencébe! 

– tette hozzá.

Aggódik a NAÜ, hogy Izrael megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket

Aggódik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) amiatt, hogy Izrael megtámadja az iráni atomenergiai létesítményeket – derül ki Rafael Grossi NAÜ-főigazgató hétfői New York-i nyilatkozatából.

Grossi elmondta, hogy Irán biztonsági megfontolásból vasárnap bezárta nukleáris létesítményeit, majd hétfőn újranyitotta azokat.

Irán az elmúlt hétvégén több mint 300 drónnal és rakétákkal támadást hajtott végre Izrael ellen. A támadóeszközök nagy részét Izrael szerint még az országhatáron kívül sikeresen hatástalanították. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

Folyamatosan aggódunk annak lehetősége miatt, hogy Izrael megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket

 – közölte Grossi, és „abszolút visszafogottságra” szólította az érintetteket.

A NAÜ rendszeresen ellenőrzi Irán főbb atomenergiai létesítményeit, köztük a natanzi dúsítóüzemet, amely az ország nukleáris programjának központja. Grossi azt mondta, hogy az iráni hadművelet önmagában nem jár különösebb hatással ellenőrzéseikre, de a NAÜ munkatársait egyelőre távol tartják az üzemektől, ameddig megbizonyosodnak arról, hogy nyugodtabb a helyzet.

A vizsgálatok várhatóan kedden folytatódnak – jelentette ki.

Irán kitart azon állítása mellett, hogy nukleáris programja teljességgel békés szándékú, mindazonáltal a Nyugat többször is megvádolta azzal, hogy egyebek között atombomba előállításán dolgozik.

Kínai külügyminiszter: Irán képes felelősen kezelni a közel-keleti régióban kialakult helyzetet

Kína meggyőződése, hogy Irán nem szítja továbbá a közel-keleti régióban dúló feszültséget és képes felelősen kezelni a helyzetet, miközben őrzi szuverenitását – szögezte le Vang Ji kínai külügyminiszter iráni hivatali partnerével, Hosszein Amirabdollahiánnal folytatott telefonbeszélgetésén.

Vang ji az egyeztetés során – melyről a kínai állami média kedden számolt be – méltatta Teheránt, amiért nem vett célba „régiós és szomszédos országokat”.

Irán szombat éjjel intézett drón-és rakétatámadást Izrael ellen, a művelet Teherán szerint válasz volt Izraelnek a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására.

Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA

Vang Ji az iráni akcióval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az korlátozott volt és önvédelmi célokat szolgált, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte a konzulátus elleni izraeli csapást.

Amirabdollahián elmondta, Teherán tisztában van a közel-keleti régióban uralkodó feszültséggel, melyet nem kíván tovább élezni.

Az iráni vezetés korábban „szükségesnek és arányosnak” nevezte az Izrael elleni támadást, mely ellen felemelte a szavát a többi között az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is, a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU) pedig újabb, Teherán elleni szankciókat helyezett kilátásba.

A kínai állami média tájékoztatása szerint Vang Ji hétfőn szaúd-arábiai partnerével, Feiszal bin Farhán Ál Szaúddal is egyeztetett, kiemelve, hogy Peking kész együttműködni Rijáddal annak érdekében, hogy elejét vegyék a térségbeli helyzet további elmérgesedésének.

Ál Szaúd reményét fejezte ki, hogy Kína tevőleges és fontos szerepet vállal majd e tekintetben, hozzátéve, hogy a királyság kész bővíteni a kommunikációs csatornákat Kínával „az azonnali és feltétel nélküli” gázai tűzszünet érdekében.

A gázai fegyveres konfliktus októberi kezdete óta Peking többször hangoztatta, „kész támogatni a palesztin nép igazságos ügyét”, valamint a kétállami megoldás mellett szállt síkra, továbbá „mély megdöbbenését” fejezte ki az izraeli hadsereg gázai civilek elleni támadásai miatt.

A Közel-Kelet stabilitásának fontosságára figyelmeztetett az amerikai védelmi miniszter

Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Izraelt az iráni drón- és rakétatámadás után az amerikai védelmi miniszter, de egyúttal felhívta a figyelmet a Közel-Kelet stabilitásának fontosságára, illetve arra is, hogy elejét kell venni a konfliktus továbbterjedésének.

Tárcájának tájékoztatása szerint Lloyd Austin hétfőn több közel-keleti és európai partnerével folytatott telefonbeszélgetést, köztük Joáv Galant izraeli és Boris Pistorius német védelmi miniszterrel, valamint a bahreini és a katari kormányzat tagjaival.

A közlemény szerint kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja fokozni a helyzet kiéleződését a térségben, de továbbra is kiáll Izrael és a régióban tartózkodó amerikaiak megvédelmezése mellett.

Galanttal tárgyalva hozzáfűzte, hogy Washington stratégiai célként kezeli a Közel-Kelet stabilitását.

Az amerikai védelmi tárca szóvivője hétfőn azt is megerősítette: az Egyesült Államok Izrael jogának tartja, hogy döntsön arról, milyen válaszlépéseket tesz Irán ellen a szombat éjjeli támadásra.

A hétfői eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában