2024.02.29. 05:30
Putyin: nukleáris konfliktussal fenyeget a Nyugat külpolitikája
736. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén a moszkvai Gosztiny Dvorban 2024. február 29-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Ilnyickij
Táncoltak örömükben az ukrán katonák, miután kiderült, hogy több orosz vadászgépet is lelőttek
Ukrajna azt állítja, hogy 10 nap alatt 10 orosz repülőgépet sikerült lelőni. Az orosz repülőgépek értéke közel 600 millió font (azaz közel 700 millió euró) – írja a Daily Mailre hivatkozva a Mandiner.
A lap szerint kedden Ukrajna bejelentette, hogy két orosz Szu-34-es vadászbombázót lőtt le az ukrán hadsereg.
Az ukrán védelmi minisztérium ezt követően egyenesen arról beszélt, hogy ilyen jelentős veszteséget az orosz légierő nem igazán tud elviselni. A sikereikre való tekintettel az ukrán katonák örömtáncot lejtettek.
Partnerszervezeteivel 42,2 millió dollárt kér a magyarországi ukrajnai menekültek támogatására az UNHCR
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és 30 partnerszervezete 42,2 millió dollárt (15,3 milliárd forintot) kér arra, hogy idén támogathassa az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekülteket. A pénz túlnyomó részét a világszervezet költségvetéséből várják. Az UNHCR az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a Menekültügyi reagálási terv 2024 - Magyarország fejezetről tartott budapesti tanácskozásról beszámolva azt írta:
a háború 2022. február 24-i kitörése óta ukrajnai menekültek tízezrei találtak biztonságra Magyarországon, közülük több mint 41 ezren folyamodtak eddig menedékes státuszért.
Tavaly a partnerszervezetek több mint 97 500 menekültnek nyújtottak segítséget Magyarországon, több mint 9300 kiszolgáltatott helyzetben lévő család kapott készpénztámogatást, miközben mintegy 60 ezren jutottak élelmiszersegélyhez. Több mint 65 600 menekült vehetett át nem élelmiszerjellegű segélyt, például higiéniai csomagot, ruhaneműt, takarókat és konyhai eszközöket. Csaknem 50 ezer ukrajnai menekült kapott tájékoztatást a menekültek jogairól és az általuk elérhető szolgáltatásokról, több mint
7800-an vettek részt szakmai képzésen, és hozzávetőleg 1900 menekültnek sikerült közép-, illetve hosszú távra szóló lakhatást biztosítani. Több mint 5600 ember kapott ahhoz segítséget, hogy a helyi egészségügyi rendszerben hozzájusson a számára szükséges ellátáshoz, egyidejűleg pedig több mint 12 ezren vettek részt pszichoterápiás megbeszélésen
– ismertették. Hozzátették: ahhoz, hogy ezek a szolgáltatások továbbra is elérhetőek maradjanak és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők biztonságban és az emberi méltóságukat megőrizve élhessenek, létfontosságú, hogy fennmaradjon a jelenlegi nemzetközi szolidaritás. Az UNHCR és 30 partnerszervezete 42,2 millió dollárt kér arra, hogy idén támogathassák az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekülteket. A szervezetek ebben az évben 85 ezer, Magyarországon élő menekült támogatására készülnek. A kért 42,2 millió dollár lehetővé teszi a partnerszervezeteknek, hogy továbbra is biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek célzott támogatását, írták.
Ukrán katasztrófavédelem: csaknem háromszáz embert öltek meg aknák az orosz invázió kezdete óta
Az Oroszország által két éve indított támadás kezdete óta több mint 270 embert öltek meg aknák és egyéb robbanószerkezetek - közölte Szerhij Reva, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat aknamentesítési munkákat szervező részlegének vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
Sajnos a háború nyomot hagy, és a polgári lakosság körében is szedtek áldozatokat aknák és más robbanószerkezetek
– fogalmazott a tisztségviselő. A védelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy a háború kezdete óta több mint 270 embert halálát okozták. Hozzátette, hogy a halálos áldozatok között 14 gyermek van.
Ilyen robbanásokban több mint hatszáz civil sérült meg
– mondta el Reva. A katasztrófavédelem sajtószolgálata közleményében arról tájékoztatott, hogy a pirotechnikai szakemberek megsemmisítettek egy féltonnás orosz légibombát Zaporizzsja megyében. A közlés szerint szerdán riasztották helybeliek a mentőszolgálatot, hogy az egyik település mellett, a szántóföldön robbanószerkezetet találtak. Az állami készenléti szolgálat helyszínre kiérkezett szakemberei megállapították, hogy a szerkezet egy fel nem robbant FAB-500-as bomba. Eltávolítása nehézségbe ütközött, mivel a légibombában módosították a biztosítékot, ami lehetetlenné tette a szállítását. A kockázat miatt a légibombát ezért a helyszínen kellett felrobbantani, fejtette ki a sajtószolgálat.
Belegyezett az egyik tagállam: immár NATO-fegyverekkel támadhatja Ukrajna Oroszország területét
A finn védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna használhatja orosz területek támadására a Finnország által neki átadott fegyvereket – írta csütörtökön a The Kyiv Independent.
Antti Hakkanen közölte, hogy nem szabott korlátozásokat Ukrajnának a neki átadott fegyverekkel kapcsolatban. A finn védelmi miniszter szerint csak azok az államok tiltják meg Kijevnek, hogy az általuk adományozott fegyverekkel támadják meg Oroszországot, amelyek nagy hatótávolságú fegyverrendszereket szállítottak Ukrajnába.
Ukrajnának szükség esetén az orosz oldalon lévő katonai célpontokra is csapást kell mérnie.Ellenkező esetben ezek a katonai objektumok az ukrán oldalon fognak csapást mérni. Ez egy teljesen legális védelmi harc, amelyet Ukrajna folytat. Az ENSZ alapokmánya lehetővé teszi a szárazföldi határokon átnyúló katonai célpontok támadását
– mondta Jukka Kopra finn parlamenti képviselő.
Szijjártó Péter videóüzenetet tett közzé a francia kijelentésekkel kapcsolatban
A francia elnök szerint átgondoltan fogalmazott a nyugati részvétellel kapcsolatban
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt" volt.
„Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt” – mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további „geopolitikai kommentárt” fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen „a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie”.
A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, „nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”.
Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, „az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába”. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy „a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat”.
Ukrán légierő: egy nap alatt három orosz vadászbombázót lőttünk le
Az ukrán erők csütörtökön három orosz Szu-34-es nagyhatótávolságú nehéz vadászbombázó repülőgépet lőttek le Ukrajna légterében – közölte Mikola Olescsuk altábornagy, a légierő parancsnoka a Telegramon.
Az Ukrajinszka Pravda idézte a parancsnokot, aki kifejtette, hogy
mindhárom gépet a keleti országrészben lőtték le, a kettőt közülük Donyeck megyében, Avgyijivka és Mariupol térségében. Az ukrán erők ebben a hónapban már 13 orosz repülőgépet semmisítettek meg a levegőben.
Az ukrán határőrszolgálat a Telegramon arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai harkivi régióban felszámoltak két Murom-P típusú orosz távoli vizuális megfigyelő komplexumot, A déli védelmi erők parancsnoksága pedig arról adott hírt, hogy egy Murom-M típusú orosz videó megfigyelő rendszert semmisítettek meg a déli Herszon megyében. Ezen felül az ukrán katonák eltaláltak egy ellenséges lőszerraktárt, és megöltek 54 orosz katonát a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán erők rakéta-sorozatvetővel csapást mértek a donyecki régióba, Olenyivka faluban tartózkodó orosz csapatra, az előzetes adatok szerint 19 orosz katona halt meg, köztük egy katonai egység parancsnokhelyettese, és 12 sebesült meg, beleértve az egység parancsnokát. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 413 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett két orosz repülőgépet, 23 harckocsit, 41 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, továbbá 15 drónt.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója arról számolt be a Telegramon, hogy
újabb öt ukrán gyermeket – két lányt és három fiút – sikerült kihozniuk Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről. Az egyik gyermek árva. Életkoruk 4 és 16 év között van. A kormányzó kiemelte, hogy az év eleje óta már 25 gyermeket sikerült hazavinniük a régió megszállt részéből.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán erők főparancsnoka látogatást tett Donyeck megyében, az Avgyijivkánál és Kurahove településnől szolgáló ukrán alakulatoknál. Az általa felkeresett térségekben heves harcok folynak. A főparancsnok Facebook-oldalán azt írta, hogy az orosz erők a frontvonal több részén folytatják az aktív támadó hadműveleteket. Kijelentette, hogy különösen feszült a helyzet Avgyijivka és Zaporizzsja irányában, ahol az orosz rohamegységek megpróbálják áttörni az ukrán csapatok védállásait, és elfoglalni több települést a donyecki régióban. A térségben lévő harcterület meglátogatása után méltatta az ukrán katonákat, amiért kiszorították az oroszokat Orlivka környékéről, és elmondta, hogy további lőszert rendelt számukra. Szavai szerint a tartalékokat elsősorban az Avgyijivkánál harcolóknak kell kiosztani.
Andrij Kosztyin ukrán főügyész egy csütörtöki kijevi konferencián – amelyen részt vett a lengyel, a litván és a román legfőbb ügyész mellett az EU igazságügyi részlegének, az Eurojustnak az elnöke is – közölte, hogy
Ukrajna 511 háborús bűnökkel gyanúsított személyt azonosított Oroszország 2022 februárjában indított inváziója óta, és már 81 elmarasztaló ítéletet hoztak az ukrán bíróságok.
Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője a CBC kanadai közmédiának adott nyilatkozatában kijelentette: nem hiszi, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij között kialakult személyes nézeteltérések miatt menesztették Zaluzsnijt az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról. „Nem valószínű, hogy személyes nézeteltérések lettek volna közöttük, mivel egyikük a másik közvetlen alárendeltje volt” – mutatott rá a katonai hírszerzés főnöke. Hozzátette, hogy szerinte Zelenszkij jól döntött Zaluzsnij leváltásakor.
Ukrajna csapást mért az Olenyivkában csoportosuló orosz csapatokra
Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők célba vették a donyecki területen lévő megszállt Olenyivkában összegyűlt orosz csapatokat – írja az Origo a The Kyiv Independent cikkére hivatkozva.
Az ukrán erők 19 orosz katonát öltek meg, köztük egy katonai egység parancsnokhelyettesét. Emellett 12 ember, köztük az egység parancsnoka is megsérült.
Ukrajna rakéta-sorozatvetővel hajtott végre csapást a vezérkar szerint. Az ukrán katonai hírszerző ügynökség is megerősítette, hogy sikeres csapást mértek az orosz csapatokra Olenyivkában.
Vlagyimir Putyin: Oroszország nem készül Európa megtámadására
A Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében.
„A Nyugat konfliktust provokált ki Ukrajnában, a Közel-Keleten és a világ más régióiban, és folytatja a hazudozást. Minden szégyenérzet nélkül azt állítják most, hogy Oroszország állítólag meg akarja támadni Európát. Mi önökkel együtt tudjuk, hogy ostobaságot beszélnek”
– mondta az államfő a több mint kétórás beszédben.
Azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, megpróbálva vereségre kényszeríteni Oroszországot. Óvta a nyugati országokat az ukrajnai háborúba való közvetlen beavatkozástól, és azt hangoztatta: veszélyes külpolitikai lépéseik és a részükről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.
„Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába. Emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények” – jelentette ki.
Meg kell érteniük végre, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink (...), amelyek képesek célpontokat megsemmisíteni az ő területükön
– tette hozzá.
Elmondta egyebek között, hogy az orosz fegyveres erők a Kinzsal rakéták mellett harcban is bevetették már a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot, és rendszerbe is állították. Közölte, hogy
a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni „demonstrálását” ígérte.
Kijelentette, hogy hadrendbe állították az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyvert és a Pereszvet lézerrendszert. Az elnök szerint befejezéséhez közeledik a Burevesztnyik korlátlan hatótávolságú, hiperszonikus pilóta nélküli manőverező repülőgép és a nukleáris robbanótöltet hordozásra alkalmas Poszejdon pilóta nélküli tengeralattjáró tesztelése.
Megismételte tézisét, miszerint nem Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, de mindent elkövet annak befejezésére, és ehhez minden eszköze megvan. Hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát.
Úgy vélekedett, hogy
egy erős, szuverén Oroszország nélkül nem alakulhat ki tartós világrend, a Nyugatnak pedig Oroszország helyett egy „hanyatló térre” van szüksége, ahol azt teheti, amit akar.
Azt mondta, hogy Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a hadászati egyensúly kérdéseiről, de nem hagyja magát ezekbe belekényszeríteni. Emellett tudatában van annak, hogy az Egyesült Államok stratégiai vereséget szándékozik mérni Oroszországra.
Bejelentette egyebek között, hogy Oroszország egy új globális pénzügyi architektúrát fog kiépíteni, a fejlett technológia alapján, politikai beavatkozástól mentesen. Azt ígérte, hogy Oroszország, amely vásárlóerő-paritás (PPP) alapján Európában az első, a világon pedig az ötödik helyen áll, hamarosan egyike lesz a világ négy legnagyobb gazdaságának.
Az orosz államfő beszédében, tekintettel a március közepén esedékes elnökválasztás közeledtére, a fő hangsúlyt a gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és szociális kérdések kapták.
Putyin egy sor új nemzeti projekt elindításáról tett bejelentést Család, Oroszország ifjúsága, Hosszú és aktív élet, Szakszemélyzet és Adatgazdaság címmel.
Az elnök hangsúlyozta egyebek között, hogy a sokgyermekes nagycsaládnak normává, a társadalom életfilozófiájává és az egész állami stratégia mércéjévé kell válnia, az államnak pedig támogatást kell nyújtania életminőségük és a demográfiai mutatók javításához. Támogatást ígért ahhoz is, hogy azok, akik kitüntették magukat a „különleges hadműveletben”, az orosz társadalom új elitjévé váljanak.
Új-Zéland újabb szankciókat vetett ki Oroszországra
Újabb szankciókat vetett ki csütörtökön az új-zélandi kormány Oroszországra az Ukrajnában indított háborúja miatt, valamint bevezette a legfejlettebb iparú országok csoportja (G7) és az Európai Unió által már elfogadott, az orosz kőolajra vonatkozó árplafont.
Winston Peters új-zélandi külügyminiszter közleményben tudatta, hogy
a wellingtoni kormány büntetőintézkedései 61 természetes személyt, vállalkozást vagy szervezetet érintenek.
Az új szankciók egyik célja azon vállalatok gazdasági tevékenységének korlátozása, melyek – közvetítő országok segítségével – Oroszországba és Fehéroroszországba exportálnak termékeket.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak között vannak magas rangú orosz banki tisztségviselők, valamint olyan vállalatok, amelyeket a gyanú szerint az orosz védelmi ipar számára igyekeznek új technológiákkal felvértezni, vagy észak-koreai fegyverek beszerzésében érintettek.
A wellingtoni közlemény szerint
az újonnan kivetett szankciók azon nemzetközi erőfeszítés részei, mellyel igyekeznek lehetetlenné tenni, hogy a Kreml tovább finanszírozhassa Ukrajna elleni hadműveleteit.
Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta Új-Zéland összesen több mint 1600 természetes személyt – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és körét –, valamint vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel.
Wellington emellett több mint 100 millió új-zélandi dollárnyi (22 milliárd forint) támogatást adományozott már Ukrajnának katonai és humanitárius célokra.
Az ukrán különleges szolgálatok külföldön vadásznak az oroszokra
Az ukrán különleges szolgálatok külföldön vadásznak az oroszokra – mondta Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) egyik tisztviselője – írta meg a Politico.
„Az ukrán hírszerzésnek mindenütt jelen kell lennie, ahol szükség van az ellenség megsemmisítésére, amely teljes körű háborút folytat Ukrajna ellen. Mindenhol jelen vagyunk, ahol csak lehet gyengíteni Oroszország érdekeit” – mondta Juszov Kijevben.
„Ami Szudánt illeti… Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom” – tette hozzá mosolyogva.
Novemberben a Kyiv Post két olyan videót szerzett meg, amelyeken állítólag az ukrán különleges erők operátorai orosz zsoldosokra vadásznak Szudánban – írja a Magyar Nemzet.
A teljes cikk ITT olvasható.
Erősítés Rabotinonál
Az orosz fegyveres erők megerősítették állásaikat a Zaporizzsjában található Rabotinonál.
A támadást a Déli Katonai Körzet (SMD) katonái hajtották végre – írja a Lenta.
Újabb orosz siker Avgyijivkánál
Az orosz fegyveres erők egy ukrán erődöt romboltak le Avgyijivka közelében – jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
Oroszország Szumit támadta
Oroszország 11 települést támadott meg Szumi területén. Az orosz erők 42-szer támadtak a megye határa mentén – jelentette a regionális katonai közigazgatás.
UFO-t észleltek ukrán vadászgépek a front felett – videó
A pilóták is alig hisznek a szemüknek a korong alakú repülőobjektum láttán. A felvételek rögzítéséhez használt eszköz egy speciális hőképes quadcopter drón volt, amelyet Ukrajna a frontvonalon mindenütt bevetett a háború kezdete óta.
Kibertámadás érte az ukrán parlament honlapját
A parlament közölte, hogy a hackelés következtében a weboldalon közzétett, a Verhovna Rada Telegramjára mutató link „egy hamis oldalra vezetett”.
Felrobbantották Putyin pártirodáját
Partizánok robbantották fel a dél-ukrán, már orosz ellenőrzésű Nova Kahovkában Putyin pártirodáját – írta a Kyiv Independent.
Több mint kilencezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 4621 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4893 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban. (MTI)
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába