Ukrán válság

2023.10.05. 06:13

Putyin: ha Ukrajna nem kap nyugati támogatást, egy héten belül vége lesz

589. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én

Forrás: MTI/EPA/Szputnyik

Fotó: Grigorij Sziszojev

Felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott támogatásokat Szlovákia

A szlovák védelmi minisztérium már az újabb, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot készítette elő – melyet még Ódor Lajos kormánya alatt hagytak jóvá –, Zuzana Caputová azonban közbeszólt. Szlovákia elnöke ugyanis azt mondta, az újabb támogatások kiutalása előtt meg kell várni, amíg az új kormány megalakul, tekintettel az Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (Smer–SD), a múlt hétvégi választások során aratott győzelmére.

A Denník N szlovákiai napilap arra hívta fel a figyelmet, a Smer és más pártok álláspontjának figyelmen kívül hagyása rossz precedenst teremthet a jövőre nézve.

Szakértők szerint a párt elnöke, Robert Fico sikerét többek között annak köszönheti, hogy megígérte, győzelme esetén nem küld fegyvereket Ukrajnába.

A német mezőgazdasági miniszter Berlin segítségét ajánlotta fel az ukrán agrárexport terén

Cem Özdemir német mezőgazdasági és élelmezési miniszter Berlin segítségét ajánlotta fel az ukrán agrárexport terén Kijevnek csütörtöki ukrajnai látogatása során.

A német zöldpárti politikus ismételten Németország szolidaritásáról és támogatásáról biztosította ukrán hivatali partnerét, Mikola Szolszkijt.

Mint mondta, nem fogják hagyni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az éhséget fegyverként használhassa fel.

A két tárcavezető - a német mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint -, a nap folyamán ünnepélyesen megnyitott egy 2,7 millió euróért (egymilliárd forint) felújított élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi labort, amelynek segítségével kiszélesíthetik az ukrán agrárexport engedélyeztetési kapacitásait. A szükséges forrásokat az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett projekthez Ukrajna, Németország, az Európai Unió, valamint Japán biztosította.

Özdemir hangsúlyozta, hogy a fekete-tengeri exportot belátható időn belül továbbra is nagy kockázatok fogják terhelni. "Segítünk alternatív útvonalakat létesíteni, hogy Ukrajna oda szállíthassa gabonáját, ahol erre sürgősen szükség van, mégpedig a globális dél országaiba" - hangoztatta a német politikus, aki szerint Berlin Brüsszellel közösen áruszállítási folyosók és áruterminál-kapacitások kiépítésén fáradozik.

Putyin: ha Ukrajna nem kap nyugati támogatást, egy héten belül vége lesz

Egy új világ építésének feladata áll előttünk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik.

Emlékeztetett arra, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Az ukrajnai háborúra rátérve elmondta:

nem mi kezdtük az úgynevezett háborút Ukrajnában. Éppen ellenkezőleg, megpróbáljuk befejezni. Nem hajtottunk végre puccsot Kijevben.

Beszédében kiemelte, az ukrajnai válság nem területi konfliktus, tekintve, hogy Oroszország földrajzi területét tekintve a legnagyobb kiterjedésű ország a világon. Kiemelte, Oroszország ugyanakkor részt vesz a Krím-félsziget és Szevasztopol lakosságának támogatásában. Hozzátette: az orosz állam nem félemlített meg senkit a náci szellemben, és nem fenyegette meg azokat, akik a saját nyelvüket akarták beszélni.

Ukrajna ma nem létezhet dollármilliárdos támogatások nélkül, melyek ha leállnak, egy héten belül mindennek vége lesz

– közölte Putyin.

A magyar 1956 nem volt „színes forradalom”

Putyin a plenáris ülés során az 1956-os forradalomról is szót ejtett, mely álláspontja szerint nem volt „színes forradalom”. Az orosz elnök arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az '56-os magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni – fogalmazott az orosz elnök.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: „mély meggyőződésem, hogy nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik”. „Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel” – tette hozzá.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól.

Hozzátette, hogy emellett semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra. „Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni” – nyilatkozott. Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.

Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.

Az orosz elnök szerint a nyugati politikai kultúrában továbbra is uralkodik az a vágy, hogy a világot két részre osszák fel, „mi és ők” alapon. Putyin elmondta, a nyugati elitnek ellenségre van szüksége. Hozzátette: az ellenség megléte azért is fontos a Nyugat számára, mert így a belső ellenőrzést saját kezében tudja tartani, példaként a NATO-t emelte ki. „Van egy ellenség, és mindenkinek a főnök köré kell tömörülnie” – magyarázta. Ellenség pedig bárki lehet – aki önállóan viselkedik, azonnal akadályt jelent a nyugati elit számára.

A gyarmati uralom korszaka nem fog visszatérni

– szögezte le Putyin.

Az orosz elnök elmondta, „az emberiség a széttöredezettség felé halad, nem az új blokkok felé, nem az új globalizáció lélektelen univerzalizmusa felé, hanem a nagy terek, közösségek szinergiájának útján”. Beszédében ismertette Oroszország céljait is: 

a keleti nagyhatalom egy nyitott világban, akadálymentes környezetben akar élni, ahol fókuszban van a világ sokszínűségének megőrzése.

Kiemelt pont továbbá, hogy senki sem kormányozhat mások nevében.

„A többpólusú világ győzött” – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette: Oroszország a világrendszer egyik alapja, mely készen áll felvenni a harcot azokkal, akik a diktatúra és az erőszak elveit vallják.

Az Egyesült Államokat Kína növekvő hatalma rémíti meg, nem az emberi jogok megsértése vagy a kisebbségi jogok. Ezek csak a harc módjai

– mondta az amerikai–kínai ellentéttel kapcsolatban.

Hozzátette: a Nyugat igyekszik a NATO határait kiterjeszteni Oroszország felé, és most ugyanezt teszi Kína esetében is. Mindeközben Moszkva nem igyekszik új blokkokat kialakítani, Pekinggel együtt csupán kénytelenek reagálni arra, ami határaik közelében történik.

Az államfő arról is beszámolt, Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét. 

A Burevesztnyik (Viharmadár) egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Putyin 2018. március 1-jén tett először bejelentést. 

Putyin a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját

Putyin: Oroszország megbirkózik a hadikiadásokkal

Oroszország megbirkózik a hadikiadásokkal - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Putyin beszámolója szerint Oroszország mintegy kétszeresére növelte a védelmi és biztonsági kiadásokat. Elmondása szerint ez korábban a hazai össztermék (GDP) mintegy 3 százaléka volt, most pedig mintegy 6 százaléka.

Tagadta annak azt állításnak a helytállóságát, amely szerint Oroszország "túlságosan sokat költ ágyúkra, és megfeledkezett a vajról". Azt mondta, hogy az orosz költségvetési többlet a harmadik negyedévben több mint 660 milliárd rubel volt.

Prognózisa szerint az év végére hiány jelentkezik, de csak 1 százalékos. Úgy vélekedett, hogy az orosz költségvetés meglehetősen egészséges, és egészséges az orosz gazdaság.

Vannak problémáink, egyebek között a munkaerőhiány ügyében. Ezt követi néhány más kérdés is. De a rendelkezésre álló reáljövedelem növekszik nálunk. Amíg Európában csökken, addig nálunk 12 százalékkal nőtt 

- mondta Putyin.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én
Fotó: Grigorij Sziszojev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik

Hangsúlyozta, hogy Moszkva minden korábban bejelentett fejlesztési tervet, stratégiai célt, és a lakossággal szemben vállalt minden szociális kötelezettséget teljesít.

Putyin szerint az orosz gazdaság strukturális átalakuláson megy keresztül és megbirkózott a nyugati szankciók okozta problémákkal.

Az orosz erők csapást mértek egy Harkiv megyei üzlethelyiségre, sokan meghaltak

Az orosz erők csapást mértek csütörtökön Harkiv megye egyik kistelepülésére, eltaláltak egy kávézóként és boltként is működő üzlethelyiséget, az előzetes információk szerint 49 ember halt meg - közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója és a főügyészi hivatal a Telegramon.

A tisztségviselő arról adott hírt, hogy a Kupjanszk közelében lévő Hora faluban az oroszok tűz alá vettek egy üzlethelyiséget. Szavai szerint a támadás pillanatában sok ember tartózkodott az épületben, amely az ágyúzás következtében teljesen romba dőlt.

A kormányzó az előzetes információk alapján 48 halálos áldozatról számolt be - köztük egy hatéves kisfiúról -, az ukrán főügyészség viszont már 49 halottról és hét sérültről. A mentést végzők még folytatják a kutatást a romok alatt túlélők és holttestek után.

Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen áldozatokat keresnek a romok között mentők Hrozában 2023. október 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő falut
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és ismételten hangsúlyozta, hogy meg kell állítani az orosz terrort. Az államfő közölte, hogy épp most tárgyal európai vezetőkkel az ukrán légvédelem megerősítéséről.    

Ez egy szembetűnően kegyetlen orosz bűncselekmény: rakétacsapás egy közönséges élelmiszerbolt ellen, ez minden kétséget kizáróan szándékos terrortámadás

 - mutatott rá Zelenszkij. Ígéretet tett arra, hogy Ukrajna válasza nem marad el, és a csapás - mint írta - "teljesen korrekt és kemény" lesz.

"Mindenki bűnöző, aki segít Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Mindenki, aki még mindig Oroszországot támogatja, a gonoszt támogatja. Oroszországnak csak egy dolog miatt van szüksége az ilyen és hasonló terrortámadásokra: azért, hogy népirtó agresszióját új normává tegye az egész világ számára. Egyúttal köszönetet mondok minden vezetőnek, minden embernek, aki támogat minket az élet védelmében" - fogalmazott az elnök.

Juncker: Ukrajna totálisan korrupt, nem érett az uniós tagságra

Jean-Claude Juncker interjút adott az Augsburger Allgemeine nevű német lapnak, amelyben kerek-perec leszögezte, hogy

Ukrajna korrupt és nem kéne csatlakoznia az unióhoz

– szúrta ki a Mandiner.

Szerinte ugyanis nem szabad hamis ígéreteket tenni a szenvedő ukránoknak, azt mondta,

nagyon dühös vagyok egyes európai hangok miatt, akik arról próbálják meggyőzni az ukránokat, hogy azonnal tagok lehetnek. Ez sem az EU-nak, sem Ukrajnának nem lenne jó. Bárki, akinek bármi köze volt Ukrajnához, tudja, hogy az egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem áll készen a csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szüksége.

Franz Werfel Human Rights Award is presented
Jean-Claude Juncker élesen bírálta Kijev uniós felvételének tervét
Fotó: Andreas Arnold / Forrás: dpa Picture-Alliance / AFP

Arról is beszélt, hogy különbséget kell tennie az EU-nak a menedékjogra jogosultak és az illegális migránsok között, aztán arról értekezett, hogy kvótarendszer kell, azokat pedig akik nem jogosultak a menedékjogra, vissza kell irányítani a származási országba.

A magyarok elutasítják Ukrajna uniós és NATO–tagságát

A magyarok többsége nem támogatja Ukrajna csatlakozását sem az Európai Unióhoz (61 százalék), sem pedig a NATO-hoz (62 százalék) – derül ki a Real PR 93. legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint az ukránok felvételét ezekbe a szervezetekbe még a brüsszeli irányvonallal általában egyetértő baloldali szavazók több mint 40 százaléka és a budapestiek több mint fele is rossz döntésnek tartja.

A kutatásból az is kiderül, hogy a Fidesz szavazóinak háromnegyede szerint nem kellene csatlakoznia Ukrajnának az EU-hoz, s mindössze 12 százalékuk tartaná ezt jónak. A brüsszeli irányvonallal általában egyetértő baloldali pártok szavazói megosztottak a kérdésben, 42 százalékuk utasítja el, és 44 százalékuk támogatja Ukrajna felvételét.

Még a budapestiek körében is többségben (55 százalék) vannak azok, akik szerint nem kellene csatlakoznia a háborúban álló országnak, szemben azokkal, akik ennek ellenkezőjét gondolják (26 százalék).

A fővárosi álláspontnál is elutasítóbb a vidék Magyarországának véleménye, hiszen körükben 62 százalékos az ukránok EU-s csatlakozását ellenzők aránya, szemben a támogatók mindössze 23 százalékos körével. 

 

A felmérés eredménye nagyon hasonló képet mutat Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásának kérdésében is.

A magyarok 62 százaléka ellenzi  és mindössze 22 százaléka támogatja az ukránok felvételét a katonai szövetségbe. 

A felmérésről további részletek ITT olvashatók.

Szergej Sojgu: kilenc tartalék ezredet állítottak fel a harcoló erők számára

Kilenc tartalék ezredet állítottak fel az ukrajnai "különleges hadműveletben" harcoló orosz csapatok számára - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a háborúban bevetett alakulatok egyesített csoportjának főhadiszállásán csütörtökön megtartott értekezleten.

Sojgu szerint - aki csütörtökön szemlét tartott az orosz déli katonai körzet gyakorlóterein -, a tartalék ezredek felkészítése és feltöltése folyamatban van. Kijelentette, hogy az orosz hadsereg a múlt hónapban 38 ezer önkéntest toborzott. A tárcavezető kedden azt mondta, hogy 

idén eddig több mint 335 ezer ember jelentkezett szerződéses és önkéntes alakulatban szolgálni.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint az orosz erők a fronton négy támadást vertek vissza, amelyek során mintegy 620 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. Az összefoglaló a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg nyolc páncélozott harcjárművet, két francia CAESAR és két amerikai M109-es Paladin önjáró tarackot, két M777-es vontatott tarackot, egy JDAM irányítható légibombát, nyolc HIMARS-rakétát és 27 drónt.

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek mondta el, hogy az orosz erők kedvező állásokból, két magaslatról védik az ukrán erők által folyamatosan ostromlott Rabotine települést.

Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Krim 24 televíziós csatorna adásában kijelentette: 

a "különleges hadművelet" célja az ukrajnai rendszerváltás, nem fontos, milyen úton. Érvelése szerint a "kijevi rezsim" hozta Ukrajnát a jelenlegi állapotba, "háborúba sodorta az országot, és teljesen eladta magát a Nyugatnak".

Úgy vélekedett, hogy a Krímet nem fenyegeti ukrán szárazföldi támadás, mert az orosz hadsereg biztos védelmet nyújt a félszigetnek. Akszjonov Odesszát, Mikolajivot és Harkivot "történelmi jogon" orosz városnak nevezte.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója közölte, hogy az éjszaka folyamán három járást értek távirányított repülőszerkezetekkel végrehajtott csapások, közülük a Szudzsanszkijban a legtöbb településen megszakadt az áramellátás.

Ugyanebben a régióban, a határhoz közeli Rilszk községben kazettás lövedékek egy nőt megsebesítettek, a donyecki régióban lévő Horlivkában pedig egy tizenévest megöltek, és kilenc civilnek okoztak sérülést.

Több mint huszonhatezer ukránt tartanak nyilván eltűntként

Ukrajnában jelenleg több mint 26 ezer embert tartanak nyilván eltűntként - közölte Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes egy csütörtöki tévéműsorban.

A tisztségviselő kifejtette, hogy 

az eltűntek között mintegy 11 ezer civil és 15 ezer katona van.

Hangsúlyozta, hogy minden egyes bejelentett eltűnt személyt nyilvántartásba vesznek. "Együttműködünk az országos rendőrséggel és a katonai hírszerzéssel, mert ezek a szervek koordinálják a keresést" - tette hozzá.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők déltájban öt légicsapást hajtottak végre a régióbeli Beriszlav térségében. A károkról, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudott információval szolgálni. A kormányzó később a Facebookon közölte, hogy találat ért egy kórházat, amelynek negyedik emelete teljesen megsemmisült. A támadásban két mentőápoló megsérült.

Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy 

most súlyosabb a helyzet a Donyeck megyei Liman és a szomszédos harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében, mint a Donyeck megyei Bahmutnál. 

Az orosz erők új célpontja a Donyeck melletti Makijivka település. E pillanatban Liman és Kupjanszk térségében most több mint 110 ezer orosz katona, 1085 harckocsi, közel kétezer páncélozott harcjármű, több mint 700 tüzérségi rendszer és további mintegy ötszáz rakéta-sorozatvető van - közölte.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy Bahmut térségében egy nap alatt hat orosz harckocsit semmisítettek meg az ukrán katonák.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladja a 280 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 12 harckocsit és 31 tüzérségi rendszert.

A Kaukázus biztonságáról tárgyalt az ukrán elnök az örmény kormányfővel Granadában

A Dél-Kaukázus térségének biztonsági helyzetéről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Granadában Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel.

A két vezető az Európai Politikai Közösségez tartozó országok vezetőinek tanácskozásán vett részt, amelyhez számos két-, illetve többoldalú megbeszélés kapcsolódott.

Ez volt kettejük első személyes találkozója - emlékeztetett Zelenszkij az X közösségi oldalon.

Hozzátette, hogy 

Ukrajna számára fontos a kaukázusi térség stabilitása, továbbá Kijev baráti viszonyt szeretne fenntartani a régió országaival.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beszámolt arról, hogy Zelenszkij nem sokkal korábban telefonon beszélt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel is, aki nem vett részt a granadai találkozón. Hozzátette: Kijevnek alapvető érdeke, hogy Oroszország befolyása korlátozottabbá váljon a térségben.

Volodimir Zelenszkij Granadában: meg kell őrizni Európa egységét

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján - jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Unióhoz tartozó országokra gondol, hanem az egész kontinensre, azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.

Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel. Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozójára érkezik Granadában 2023. október 5-én 
Fotó: Fermin Rodriguez / Forrás: MTI/AP

A találkozó kezdetén felszólalva arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák Kijevet abban: ne az ukrán létesítmények heverjenek romokban, hanem Vlagyimir "Putyin orosz elnök törekvései".

Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét. Elmondta, hogy a leginkább fenyegetett körzetekben az orosz támadások a mindennapi életet is megkeserítik, a diákok például aluljárókban kényszerülnek tanulni a rakéták által fenyegetett iskolák helyett.

Az ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről. Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt - tette hozzá, bizodalmát fejezve ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy "politikai viharnak" tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik.

Kérte, hogy az Európai Politikai Közösség tagjai álljanak ki az euroatlanti értékek mellett.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásával egész Európa előrehaladt: 

Együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni

 - fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem állítják meg Moszkvát, Ukrajna után más területeket is meg fog támadni. Oroszország szerinte az egész kontinens szabadságát és demokráciáját fenyegeti, egyes szomszédos országokban (például Moldovában vagy Grúziában) pedig nyíltan beavatkozik.

Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is. Pénteken az EU-tagországok vezetői szűkebb körben ülnek össze.

Láthatatlanná tevő köpenyt fejlesztettek az ukránok

Az ukrán fejlesztők egy "láthatatlanná tevő köpennyel", egy könnyű kabáttal igyekeznek elrejteni katonáikat az orosz hőkamerák elől – jelentette be Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter, aki szerint a technológiát már terepen tesztelik az ukrán mesterlövészek és különleges erők csapatai, akik éjszakai bevetés közben nem láthatók a hőkamerák és -távcsövek, köztük a drónok számára.

Az ukrán fejlesztés valósággal blokkolja a hősugárzást, szemben a 2019 óta létező kanadai fejlesztésű technológiával, ami csak megtöri a fényt.

Több gabona került közútra

Ukrajna szeptemberben növelte a mezőgazdasági áruk közúti szállítását a Spike Brokers, az ukrán gabona- és olajpiac kereskedelmi ügynöke szerint. Szeptemberben 514 ezer tonna mezőgazdasági árut exportáltak kamionokkal, míg augusztusban 506 ezer tonnát. A növekedéssel együtt sem érték még el a tavaly szeptemberi szintet, amikor 639 ezer tonnát ért el a forgalom.

12 hajó vár belépésre, 10 indulásra

Az ukrán haditengerészet azt közölte, hogy 12 hajó készen áll arra, hogy belépjen egy fekete-tengeri hajózási folyosóra az ukrán kikötők felé, és további 10 hajó készen áll az ország kikötőiből való indulásra. Dmitro Pletencsuk, a haditengerészet szóvivője úgy fogalmazott, hogy Ukrajna megpróbál dacolni a Fekete-tengeren keresztüli ukrán export de facto orosz blokádjával, miután Moszkva júliusban kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette Kijevnek a gabona biztonságos exportját.

Dömötör Csaba: nem szeretnénk kockáztatni a magyarok kenyerét

Az ukrán gabona ügye egy újabb fontos ügy, ahol a fejünk fölött akarnak döntéseket hozni, mások elvárásai, mások érdekei alapján a mi kárunkra. Még egy ok, hogy változást érjünk el az uniós politikában - hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ukrán gabona körüli viták kapcsán a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött videóban.

A politikus azt mondta: "az Európai Bizottság magasról figyelmen kívül hagyja a gazdák helyzetét, a nemzeti kormányok elvi álláspontját, főleg, ha kelet-európai államokról van szó."   

"Nem szeretnénk kockáztatni a magyarok kenyerét" - jelentette ki Dömötör Csaba, aki rámutatott, hogy Brüsszel a kelet-európai tagállamok "hangos kérése" ellenére sem hosszabbította meg az ukrán gabonastopot, mindeközben az Európai Bizottság elkezdte fellazítani a génmódosított növények uniós szabályozását.   

Az ukrán gabona javarészt nem is ukrán, és nyomokban tiltott növényvédőt tartalmazhat. A kockázatok és mellékhatások tekintetében pedig jó lenne, ha előbb megkérdeznék a magyar gazdákat

- hangoztatta az államtitkár.

A bizottság javaslatairól kifejtette: a tervek szerint a génmódosított növények forgalomba hozatalát sok esetben semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és azok nyomonkövetés nélkül kerülhetnének forgalomba. Ráadásul elvennék a tagállamoktól azt a jogot, hogy eldöntsék, szeretnének-e egyáltalán ilyen technológiát a saját területükön - tette hozzá. Arról is beszámolt, hogy az Ukrajnában előállított gabonára enyhébb követelmények vonatkoznak, mint az unióban termeltre. Ukrajnában például 22 féle olyan növényvédőt is használnak, amelyeket itt már rég betiltottak - magyarázta.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy "amikor az ukrán gabonáról beszélünk, akkor nem ukrán háztáji gazdálkodók terményeiről van szó": az ukrán földek jelentős részét óriáscégek birtokolják, hárommillió hektár egy tucat gigavállalat birtokában van. "Jellemző az arányokra, hogy a 10 legnagyobb ukrajnai földbirtokos cég egy kivételével mind külföldön van bejegyezve" - jegyezte meg az államtitkár.

Dömötör Csaba az ukrán gabonaügy előzményeiről elmondta: az Európai Bizottság tavaly májusban döntött arról, hogy szolidaritási folyosókat létesítenek az ukrán gabona számára, amely az orosz invázió miatt nem jut el a rendeltetési helyére. A döntés alapján az ukrán áru a magyarországi átkelőkön is vámmentesen korlátozás nélkül szállíthatóvá vált annak ellenére, hogy Ukrajna nem is uniós tagország - idézte fel.   

Hozzátette: 

később egyre világosabb lett, hogy a szállítmányok jelentős része nem jut el Afrikába, hanem Kelet-Európában ragad. 

"Ez lenyomja az árakat, és rendkívül nehéz helyzetbe hozza az itt élő gazdákat Ezért idén áprilisban a magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan ukrán gabonastopot rendelt el" - magyarázta.   

Elmondta továbbá, hogy a gabonastopot Szlovákia és Bulgária is elrendelte, majd ezek az országok Romániával kiegészülve az Európai Bizottság azonnali beavatkozását követelték. A bizottság engedett, és májusban uniós szintre emelte a behozatali tilalmat az öt érintett ország esetében. Az ideiglenes korlátozás azonban csak szeptember 15-ig volt érvényben - mondta Dömötör Csaba.

Hajók elleni szabotázsra készülhet Oroszország

Nagy-Britannia azzal vádolta Oroszországot, hogy az ukrán gabonával megrakott teherhajók szabotálását tervezi tengeri aknák telepítésével az ország fekete-tengeri kikötőinél. A feloldott titkosszolgálati adatok alapján Oroszország nem akar közvetlenül rakétákkal támadni kereskedelmi hajókat Ukrajna újonnan létrehozott humanitárius folyosóján, hanem rejtetten akarja megsemmisíteni őket.

Lefoglalt iráni fegyvereket küldtek Ukrajnába

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy kézi fegyvereket és mintegy 1,1 millió iráni lőszert adtak át az ukrán fegyveres erőknek tavaly óta. A 7,62 mm-es töltényeket az amerikai haditengerészet decemberben foglalta le. 

Az iráni Forradalmi Gárda egy hajón juttatta el a lőszert a jemeni huthi erőknek, megsértve az ENSZ törvényeit. A Központi Parancsnokság kijelentette, hogy az Egyesült Államok "elkötelezett amellett, hogy ellensúlyozza az iráni halálos segélyek régióba áramlását".

Elemzők szerint az Egyesült Államok a lépéssel megkerülte a lefoglalt fegyverek megsemmisítéséről szóló ENSZ-előírásokat. Úgy vélik, szimbolikus lehet, hogy az Oroszországot fegyverekkel ellátó Irán lőszereit az ukránok használhatják fel, de az események hátterében ott lehet az is, hogy az Ukrajnának szánt amerikai finanszírozás épp függőben van, a lefoglalt lőszerek átadása pedig nem került pénzbe az amerikaiaknak.

Egy orosz falut támadnak az ukránok

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) a Brjanszki régióban található Szuzemka falut ágyúzták - jelentette be az orosz régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz Telegram csatornáján.

"Nincsenek áldozatok. Az ágyúzás következtében az áramellátás megszakadt. Az operatív- és a katasztrófavédelem a helyszínen dolgozik" – írta a régióvezető.

Vlagyimir Putyin a jövő héten elhagyja Oroszországot

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő héten Kirgizisztánba látogat, ez lesz az első külföldi útja azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki ellene. A Kabar kirgiz hírügynökség jelentése szerint a látogatásra várhatóan október 12-én, csütörtökön, Szadir Japarov elnök meghívására kerül sor.

Kirgizisztán tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, de habozott a statútum ratifikálásában, amely kötelezővé tenné az orosz elnök letartóztatását, ha az országba lép.

Evakuálják az oroszokat Tokmakból

Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) munkatársai evakuálják családjukat egy megszállt dél-ukrajnai városból – közölte egy ukrán tisztviselő. A Suspilne ukrán állami műsorszolgáltató arról számolt be, hogy az FSZB alkalmazottai elhagyják otthonaikat az orosz ellenőrzés alatt álló Tokmakban, amely az ukrán erők kiemelt célpontja a zaporizzsjai régióban.

Ivan Fedorov, Melitopol ukrán polgármestere azt mondta, hogy közigazgatási intézmények, üzletek és a helyi piac nem nyitnak ki, de nem részletezte, hogy miért.

Joe Biden aggódik Ukrajna támogatása miatt

Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy aggódik amiatt, hogy a washingtoni politikai zűrzavar fenyegetheti az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segélyeit, és felszólította a republikánusokat, hogy hagyják abba a belharcot, és támogassák Kijev "kritikusan fontos" segítségét. Biden hozzátette, hogy hamarosan nagy beszédet fog tartani arról, hogy támogatni kell Ukrajna harcát az orosz invázió ellen, miután a washingtoni káosz megriasztotta az Egyesült Államok szövetségeseit.

Németország visszatartja a Taurus rakétákat

Egy jelentés szerint Berlin nem tervezi, hogy Ukrajnát Taurus cirkálórakétákkal látja el. Több tisztviselő is amiatt aggódik, hogy a fegyverekkel a krími hidat vagy egyéb oroszországi területeket célozhatják meg az ukránok.

Kijev szorgalmazza Berlint, hogy szállítson Taurus rakétákat, amivel Ukrajna nagyobb mértékben képes kárt okozni az oroszok által megszállt területeken belül. Németország azonban többször is kijelentette, hogy csak az Egyesült Államokkal egyeztetve lép fel az Ukrajnába történő fegyverszállítás terén. A kancellária szóvivője azt mondta, nincs új információ az ukrajnai Taurus cirkálórakétákkal kapcsolatban.

Németország extra légvédelmet küld Ukrajnába

Berlin a korábban leszállítottakon kívül egy extra IRIS-T rendszert és több mint egy tucat Gepard légelhárító löveget szeretne Kijevbe szállítani a Romániába tartó gabonaszállítmányok elleni támadások visszaszorítására – közölték a Bloomberggel az ügyhöz közel álló források.

Presentation of the European Air Defence Academy
Különböző európai légierők képviselői az IRIS-T SLM légvédelmi rendszer hordozórakétája előtt
Fotó: Sebastian Gollnow  / Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP

A fegyverek 2023 végén érkeznek meg Ukrajnába, míg az IRIS-T egységek egy későbbi időpontban, miután megépültek.

Németország augusztusban már két IRIS-T rendszerrel erősítette meg Ukrajna légvédelmét.

Az ENSZ szerint nem ukrán rakéta okozta a robbanást

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) kategorikusan elutasította azt az orosz állítást, amely szerint az olenivkai börtönben történt július 29-i robbanást egy ukrán HIMARS rakéta okozta volna. Az oroszok által megszállt területen történt detonációban több mint 50 ukrán fogoly halt meg, 75 pedig megsebesült.

Az ukrán hatóságok szerint Moszkva szándékosan idézte elő a robbanást úgy, hogy vagy tüzérséggel lőtte a börtönt, vagy belülről robbantotta fel. Moszkva azt állította, hogy Ukrajna egy HIMARS rakétarendszerrel találta el az épületet.

Az OHCHR új jelentése azonban ezt írja: "A laktanya falainak, mennyezetének, tetőjének és ablakainak sérülései, a benti emeletes ágyak állapota, a kráter mérete és az ütközési sugár nem jellemző a HIMARS-becsapódásokra. A robbanás iránya sem volt összhangban a frontvonalak akkori irányával."

Ukrán erők szálltak partra a Krím-félszigeten

Az ukrán különleges erők partra szálltak az oroszok által megszállt Krím-félszigeten, és harci műveletet hajtottak végre – jelentette be az Ukrán Katonai Hírszerző Ügynökség (HUR). Egy online bemutatott videón az látszott, ahogy éjjel a különleges erők csónakokkal partot érnek, majd kibontják a HUR emblémával ellátott ukrán zászlót.

A művelet során orosz erőkkel vívtak csatát, akik jelentős veszteségeket szenvedtek, és az ukrán erők már visszatértek a hadműveletből – jelentette a Hromadske ukrán sajtó HUR-forrásra hivatkozva. "Sajnos az ukrán erők között is vannak veszteségek", bár nem akkora léptékű, mint az orosz oldalon - mondta Andrij Jusov, a HUR szóvivője az Ukrajinszka Pravda internetes lapnak. "Folytatódik a Krím felszabadítását célzó különleges művelet" - tette hozzá.

Hogy mikor és pontosan hol történt a művelet, azt nem hozták nyilvánosságra.

Moszva katonai táborban képezné ki a fiatalokat

Moszkva katonai tábort nyit a fiatalok számára a megszállt Krím félszigeten, ahol az orosz katonai ideológiát megismertetik velük – állította Dmitro Lubinec ukrán ombudsman. Azt mondta: „Oroszország oktatásának militarizálása és ideológiájának elterjedése a gyermekekben Ukrajna ideiglenesen megszállt területein háborús bűn a nemzetközi humanitárius jog szerint.”

Az Orosz Védelmi Minisztérium által 2023. október 5-én közzétett szóróanyagon Szergej Sojgu (j) védelmi miniszter látható, amint szerződéses szolgálatot teljesítők és katonai önkéntesek kiképzési rutinjait felügyeli egy katonai területen Oroszország déli részén
Fotó: AFP / Forrás: AFP/Orosz Védelmi Minisztérium

Zelenszkij: a jelenlegi háború legyen az utolsó!

„Ukrajna visszavág az orosz agresszor ellen, védi a nemzetközi jog elveit, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a jelenlegi háború legyen az utolsó Európában és a világon, ezért az országnak nyújtott segítséget folytatni kell” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij elnök a Sky TG24 olasz tévécsatornának adott interjújában.

„Jön a tél. Ez újabb kihívás minden polgárunknak: civileinknek és harcosainknak egyaránt. Méltósággal kell átvészelnünk ezt a telet, anélkül, hogy elveszítenénk a csatatéren meglévő kezdeményezésünket” – hangsúlyozta az ukrán államfő.

Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy tovább kell növelni Ukrajna légvédelmi erejét, ezzel párhuzamosan pedig a kritikus létesítmények fizikai védelmével és a sürgős újjáépítéssel kapcsolatos összes munkát a lehető leggyorsabban, a tél előtt be kell fejezni.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. október 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 5017 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5128 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában