Ország-világ

2020.08.11. 06:20

Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az iskolák

A kormány és a pedagógusok továbbra is arra készülnek, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg szeptemberben az új tanév, de folyamatos az egyeztetés a lehetséges forgatókönyvekről. A szakminisztérium elárulta: részletes járványügyi intézkedési protokollt készítenek, amelyet hamarosan eljuttatnak az iskolákhoz. A tanári szervezetek azonban azt kérik: a helyi fertőzöttségi viszonyok alapján eltérően is dönthessenek a folytatásról.

Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat. A Magyar Nemzet érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: hagyományos tanévkezdésre készülnek, de

a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyeli a járvány alakulását, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz.

„A tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatait széles körű szakmai együttműködésben elemeztük, és a tapasztalatok alapján történik a felkészülés a következő tanévre. A most zajló nemzeti konzultációban pedig arról is kikérjük az emberek véleményét, támogatják-e, hogy járvány esetén ingyenes legyen az internet az iskolás gyermeket nevelő családoknak, illetve a pedagógusoknak” – írták. A szaktárca kiemelte: a járványhelyzethez kapcsolódó, a köznevelésre vonatkozó részletes intézkedési protokollt a záró szakmai egyeztetéseket követően juttatják majd el a köznevelési ágazat érintett szereplőihez.

Nem lehet megismételni

„Mindannyian azt szeretnénk, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba. De ha ez nem lehetséges, akkor gondolkodni kell, mert azt a teljes körű iskolabezárást, ami márciusban volt, nem lehet megismételni. Túlterhelődtek a szülők is, egyre kevesebb a szabadságuk, vélhetően a gazdaság sem fog annyira leállni, mint tavasszal. Nem beszélve arról, hogy egészen más tanév közben áttérni a digitális munkarendre, mint egy új tanévet így kezdeni” – mondta a lapnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke, aki szerint elképzelhetetlen, hogy az elsősök személyes kapcsolatfelvétel nélkül, digitálisan kezdjék el az iskolát. A felsőbb évfolyamokon viszont el tud képzelni egy ciklikus megoldást, amelyben helyet kap a személyes kontaktus, például egy új anyagrész megkezdésekor, utána viszont a pedagógusok kiadhatják a témához kapcsolódó feladatokat otthoni munkavégzésre. A megtanultak megerősítése és a tudásfelmérés ismét történhetne személyesen. A különböző csoportokat eltérő időpontokba kellene beosztani, hogy az intézmények ne legyenek tele – magyarázta Horváth Péter.

Az NPK elnöke úgy véli: országosan egységes szabályozás helyett arra van szükség, hogy a fertőzöttség mértékének megfelelően régiónként, fenntartónként hozzanak intézkedéseket. Szerinte még egy megyén belül sem kellene feltétlenül egyforma megoldást alkalmazni. A kisebb falvakban pél­dául, ahol kevés a diák, gyalogosan járnak az emberek, nincsenek koronavírusos betegek, szükségtelen az iskola bezárása.

Kozák András köznevelési szakértő szintén úgy látja, hogy fenntartói vagy intézményi szinten lenne célszerű megkeresni az optimális működési rendet. Kiemelte: a pedagógiai munkának az ismeretátadás mellett komplex személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő szerepe is van, amihez elengedhetetlen a személyes találkozás.

Hibrid oktatás

„Bizakodóak vagyunk, de racionálisan állunk a kérdéshez. A veszélyhelyzet tavaszi, legfrekventáltabb időszakában mindenhol kialakították a helyi rutinokat, az intézmények többsége megfelelő jártasságot szerzett ahhoz, hogy helyt tudjon állni, ha ismét online tanításra kényszerül” – fogalmazott.

Egy másik köznevelési szakértő, Petróczi Gábor is úgy látja: szakmailag és pedagógiailag egyaránt könnyen megvalósítható a hibrid oktatás, mivel az iskoláknak már van féléves gyakorlatuk a távoktatásban. „Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról a körről, amelyet nagymértékben terhelnek a következmények: ez a kisgyermekes szülők köre, akik ismét nehéz helyzetbe kerülhetnek” – mutatott rá.

Gyakorlati kérdések

„Nagy gond, hogy a tanév rendjéről szóló rendelettel a mai napig nem találkoztunk” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. Szerinte a világos iránymutatás sürgős lenne, mert az egy-két héten belül esedékes tanévnyitó értekezleteken az igazgatóknak már tudniuk kell, hogy mire készüljenek. „Számos gyakorlati kérdés vár tisztázásra. Ha lesz második hullám, beengedjük-e a szülőket az iskolába? Hogyan tartsák a másfél méteres védőtávolságot egy 32 fős osztályban? Ha két csoportra bontják az osztályt, akkor lesz-e pénz megfizetni a tanár dupla munkáját? Milyen szabályozás fog vonatkozni az idős és krónikus beteg kollégákra? Működhetnek-e az iskolai büfék, ebédlők? Márciusban megértettük, hogy egyik pillanatról a másikra kellett átállni az új munkarendre, de most már tudjuk, hogy számítani kell a vírus terjedésére. Kell hogy legyen forgatókönyv hasonló helyzetre” – hangsúlyozta Totyik Tamás. A PSZ alelnöke úgy véli, ahol nincs járványügyi góc, ott nem érdemes bezárni az iskolákat. „Fontos elvárás, hogy ha hibrid oktatásról határoz a kormány, akkor engedjék a fenntartókat a szülőkkel közösen, helyi megoldást találni. A Klebelsberg Központ költségvetésében biztosítani kell a védekezéshez szükséges eszközök forrását, és nem szabad sajnálni a pénzt a valódi digitális tananyagtartalmak fejlesztésére” – tette hozzá.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik