közös sorsunk

2019.07.20. 09:06

Úgy mutatják be Trianont, ahogy eddig még senki

Hét kötetben mutatják be a teljes versailles-i békerendszert, amely Berlintől Ankaráig alapjaiban alakította át Európát. Mindez nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens XX. századi sorsát meghatározta.

Olyan szintézis megalkotására vállalkoztak, amilyenre eddig nem volt példa – mondta a Demokratának dr. Gulyás László történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A történész szerint igaz, hogy Trianon már többé-kevésbé a köztudatban van, de még bőségesen lehet újat mondani arról, hogy miért és hogyan történtek a dolgok száz évvel ezelőtt. Magánintézményként létrejött egy olyan tudományos hálózat, amelynek tagjai ténylegesen értenek egy-egy szakterülethez – árulta el, majd hozzátette: a Szegedi Tudományegyetem kötelékében nem tarthatnak kurzust a témáról, semmibe veszik a köteteiket,

„kíméletlen kultúrharc folyik a nemzeti, konzervatív történetírás ellen”.

A könyvvel kapcsolatban megjegyezte: „a Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák–Magyar Monarchia bukása 1914–1918 című monográfia egy hétrészes sorozat első darabja. Három kötetben Trianon eseménytörténetét dolgozzuk fel, a negyedikben bemutatjuk a versailles-i, a neuilly-i, a saint-germaini, a sévres-i és a lausanne-i „szerződéseket”. Ezek a trianoni diktátummal együtt alkotják a versailles-i békerendszert, amely Berlintől Ankaráig alapjaiban alakította át Európát, és amelynek hatásait különösen itt, Közép-Európában máig érezzük”.

A most megjelent első részben bemutatják a nemzetiségi mozgalmakat, a Monarchia belső sajátosságait és problémáit, az első világháború résztvevőinek hadi céljait. A professzor elmondta, az alkotók közül

mindenki honorárium nélkül vállalta a feladatot, komoly kutatómunkával egy hatalmas és nagyon alapos monográfia született.

Külön érdekessége a kötetnek, hogy „a Monarchia tizenegy nyelvén, a magyar mellett szlovákul, horvátul, lengyelül, németül, olaszul, románul, szlovénül, csehül, szerbül, ukránul is olvasható az egyes fejezetek összefoglalása”.

Dr. Gulyás László szerint

jelen idejű Trianonról kell beszélnünk akkor, amikor „látjuk, hogyan üldözik a magyar nyelvet Kárpátalján, látjuk, mi történt Úzvölgyében, ahol még a halottainkat is eltüntetnék”.

Ezeknek az okait igenis kötelességünk feltárni.

Károlyi Mihály politikájával kapcsolatban megjegyezte: „tevőlegesen segítette az ország szétszakítását, amikor még legalábbis mérsékelni lehetett volna a veszteségeket.

Aki mentegeti Károlyit, egyszerűen meghamisítja a történelmi tényeket”.

Ezért is fontos, hogy Trianont a lehető legrészletesebben és a maga teljességében lássuk. Ennek előzményeként már megjelent egy kötet, a Trianonról közérthetően – tizenkét előadás a nemzeti, polgári, konzervatív történetírás jegyében, amelyben egy Trianon-tematikájú előadássorozat anyagát szerkesztették egybe, és tulajdonképpen alternatív tankönyvként is használható. Azonban az lenne az igazán nagy dobás, „ha sikerülne tanári kézikönyvként eljuttatni a középiskolai oktatásba is” – zárta mondandóját.

 

Ezek is érdekelhetik